Címlapsztori

 

A fáklyajelektôl az ATM hálózatokig

A kommunikáció jövôje

Ki gondolta volna úgy tíz évvel ezelôtt, hogy hazánkban ennyi távközlési szolgáltató lesz? A koncessziós monopolszerzôdések lejártának közeledtével némi túlzással már minden hónapban újabb és újabb cégek jelentik be: A Matáv legnagyobb versenytársa kívánnak lenni. Persze mondani és azzá válni két különbözô dolog, meglátjuk, kinek, hogyan sikerül. Az viszont kétségtelen, hogy közben a távközlési technológiák és piaci lehetôségek olyan tempóban fejlôdnek, amelyek szétfeszítik a hagyományos telefónia kereteit.

Számos becslés van különbözô szakértôktôl forgalomban, akik az adatátviteli piacok növekedését különbözô mértékkel jósolják. Egy tény, ez a piac az üzleti felhasználóktól szerezhetô profit révén ugródeszka lehet majdan a szélesebb, consumer jellegû piacok felé is. Hazánkban számos cég nyújt széleskörû adatátviteli szolgáltatásokat &endash; beleértve ebbe a zárt, vagy különcélú beszédátvitelt is &endash;, bár ténylegesen országos szolgáltatási képességgel kevesen rendelkeznek. Nem érdektelen azért számbavenni a piaci szereplôket, a teljesség igénye nélkül, akik akár önállóan, akár partneri szövetség révén még okozhatnak meglepetéseket a piaci versenyben:

Antenna Hungária &endash; a cég már rendelkezik egy nagy kapacitású országos digitális mikrohullámú hálózattal. Terveikrôl „interjú" rovatunkban a cég új elnöke számol be.

BankNet &endash; elsôsorban VSAT jellegû mûholdas szolgáltatásokat nyújtanak, régió szinten is. Csendben, de eredményesen dolgoznak.

BKV &endash; annak idején nagy terveket szövögetve vágtak bele egy budapesti optikai hálózat kiépítésébe is, de aztán nagy lett a csend körülöttük.

CG SAT &endash; a sötét ló, idônként bejelentenek nagyra törô terveket, amelyekbôl hol lesz valami az igért határidôre, hol pedig nem.

GTS Hungary &endash; nem mondják, de csinálják. Képességükrôl lásd írásunkat a 19. oldalon.

HungaroDigiTel &endash; az AH mûholdas szolgáltató leányvállalata.

Matáv &endash; a legnagyobb, a legfelkészültebb, ezúttal egy felhasználójuk számol be tapasztalatairól.

Moltelecom &endash; a MOL leányvállalata, nemcsak a PanTel kapcsán forgott a neve, önállóan is igyekszik szolgáltatásokkal megjelenni a piacon.

MVM Rt. &endash; akár önálló szereplôként is piacra léphet, ha az „adatátvitel a villanydróton" címû Nortel kisérlet sikeres lesz.

Novacom &endash; az ELMÛ hálózatára épülô, a piacra frissen betörni kívánó cég. Céljaik nagyratörôek. Német résztulajdonosuk, az RWE, mely az ottani alternatív szolgáltatóban, az o.tel.o-ban és a mobil E-plus cégben is érdekelt.

PanTel &endash; legelôször ôk jelentették be, hogy az alternatív távközlési szolgáltató szeretnének lenni. Most már egyértelmûen holland érdekeltség, hazai partnereik a MÁV, a KFKI, a Mol.

Mobiltelefon szolgáltatók &endash; természetesen ôket sem szabad kihagyni a képbôl, hiszen nagyszámú ügyfélbázissal rendelkeznek, és a GSM igen fejlôdôképes technológia.

elôre, hátra, tartalom, honlap


GTS, az alternatív szolgáltató

Bizonyíték, nem ígéret...

Azon alternatív szolgáltatók egyike a GTS Hungary, amelynek van is valamilyen szintû országos hálózata, amivel ki tudja szolgálni elôfizetôit. A cégnél Szathmári Géza mûszaki, valamint Cselényi Péter értékesítési igazgatót kérdeztük, hogyan is látják a hazai adatátviteli piacot, saját lehetôségeiket.

Mivel a közcélú, beszédcélú szolgáltatások a koncessziós társaságok monopóliumai (Matáv, LTO-k, mobilszolgáltatók) a GTS elsôsorban üzleti kommunikációs szolgáltatásokat nyújt. Ezek csomagkapcsolt és framekapcsolt szolgáltatások, természetesen különcélú hálózat esetében beszédcélú átvitel is beletartozhat a csomagba.

Ahogyan azt Cselényi Péter megjegyezte, a GTS eleinte elsôsorban VSAT szolgáltatással foglalkozott, azon a területen az elsôk között indultak el, és mára a legnagyobbak az országban &endash; több mint ezer végponton található antennájuk, míg a második helyezett ismereteik szerint olyan hatszázzal rendelkezik. A VSAT-on keresztül X.25, banki szolgáltatások, Internet szolgáltatások futnak. A VSAT üzlet beindulása után kiépítették budapesti mikrohullámú hálózatukat, amelyen már frame-relay összeköttetések is elérhetôek lettek. Ez év elejére váltak országos szolgáltatóvá, frame-relay hálózatuknak az ország 30 nagyvárosában van végpontja. Ez a megyeszékhelyeket, a fôvárost, valamint tíz további nagyobb várost köt össze.

A továbblépés következô fokozata, hogy hamarosan elkészül a fôvárosban SDH optikai gyûrûjük ATM technológiával kombinálva. (Ez az ATM itt nem a pénzkiadó automata rövidítése! A szerk.) Mint azt Szathmári Géza megjegyezte, több területen is az elsôk között voltak mûszaki újdonságok, fejlett technológiák bevezetését illetôen, nemcsak a VSAT tartozik ide, hanem például a frame-relay szolgáltatás, amelyet már 1994 óta kínálnak (a Matávot idôben megelôzve), vagy az SDH-ATM hálózat elindulása is elsôségeiket gyarapítja. A hálózat jellegébôl is következik, hogy milyen tipusú ügyfeleket igyekeznek megnyerni cégük számára. Az alacsony adatátviteli sávszélesség igényûek körébe a 64-256k, a közepes igényszintbe a 2mega, nx2mega átviteli igények, míg a felsô kategóriába a 34-150-622 megabites átvitelre vágyók tartoznak. Utóbbiban érdemes megemlíteni a katasztrófatûrô rendszereket, hiszen ott fontos a tükrözött szerverek között az igen gyors kommunikáció.

A jövôrôl mindkét szakember úgy vélekedett, hogy az üzleti kommunikációban egyazon adathálózaton fognak az ügyfelek minél több szolgáltatáscsomagot igénybe venni. Tehát az adat, a zártcélú hang, az Internet, az X.25, a nemzetközi sávszélesség szolgáltatásokat integrálni kell majd. A GTS elônyeként említették, hogy a Matáv mellett az az egyetlen valóban országos szintû adathálózati szolgáltató, s náluk az egykapus kiszolgálási elv mûködik: egyetlen embertôl az összes szolgáltatást igénybe tudják venni ügyfeleik. Sikereik titka egyebek mellett menedzsment rendszerükben is rejlik. Ügyfelük igényének megfelelôen testreszabottan vállalják a különbözô kommunikációs csatornák menedzselését, összehangolását, akár olyan szinten is, hogy az ügyfél routerének Ethernet portjáig képesek szolgáltatást nyújtani.

Kíváncsiak voltunk arra is, mi motiválta a GTS-t, hogy megvásárolta a Datanetet, az ország három legnagyobb Internet-szolgáltatójának egyikét. Mint megtudtuk, ezzel szolgáltatási portfóliójukat bôvítették, noha továbbra is céljuk, hogy az Internet-szolgáltatók szolgáltatója legyenek. A közeljövôben azonban néhány új szolgáltatással is piacra lépnek, amelyhez kapóra jön nekik a Datanet mint leányvállalat. Az sem mellékes körülmény, hogy a GTS szervezete más tipusú ügyfelek kiszolgálására készült fel, hiszen az évi 30 százalékot meghaladó, USA dollárban számított bevételnövekedés ellenére a cég csak körülbelül 80 fôvel dolgozik, és viszonylag nem nagy létszámú vevôvel. Ebben rejlenek elônyeik is, hiszen gyorsan reagálnak és rugalmasak. A Datanet szervezete viszont kifejezetten a consumer piac igényei szerint mûködik, nagyszámú, kis forgalmat bonyolító ügyfél kiszolgálására szakosodva.

Végszóként Szathmári Géza úgy fogalmazott, ha az ár/teljesítmény viszonyt tekinti, akkor a legjobbak közé tartoznak hazánkban. Minden olyan cég számára, amelynek hang- és adatkommunikációra, vidéki telephelyek összekötésére van szüksége, és ezt szeretné egy csomagban, egy szolgáltatótól, egy testreszabott menedzsment rendszerrel megvásárolni, azok számára versenyképes ajánlatot tudnak tenni akár a Matávval, akár bármely más magát alternatívnak nevezô szolgáltatóval szemben.

Adatátvitel 450 mhz-en

Lévén analóg szolgáltató, a Westel Rádiótelefon Kft. hagyományos modemekkel oldja meg adatátviteli szolgáltatásait. Ezek igénybevételéhez egy vonalillesztôre, valamint speciális mobiltelefonra van szükség. A korszerû modemek automatikusan kiküszöbölik a csatornák közti váltásokból vagy bármilyen más okból adódó problémákat.

A Westel 450-es rendszerén 4800-9600 bit/másodperces átviteli sebességgel lehet adatokat továbbítani. Ez nem túl hosszú adatcsomagok küldéséhez és fogadásához, például elektronikus levelezéshez, távfelügyeleti, biztonsági, mûholdas flottairányítási rendszerek mûködtetéséhez elegendô sebesség &endash; ilyesmire használják is a cég ügyfelei. Internetes szörfözésre, grafikus adatok letöltésére kicsit lassú ez a hálózat, de a cég igen kedvezményes tarifákkal igyekszik vonzóvá tenni ügyfelei számára, hogy Internet-szolgáltatóként is hozzá forduljanak. A használat viszonylagos olcsósága mellett az Internet-elôfizetôknek külön költség nélkül egy megabájtos honlapot készítenek és az ezt igénylô &endash; vélhetôen vállalati &endash; felhasználók szervert üzemeltethetnek a Westel Kft. központjában.

Néhány ország egyes telekommunikációs mutatói (1996)

Ország

Fôvonalszám

Egy fôvonalra jutó

Egy fôvonalra jutó

100 lakosra jutó

100 lakosra

bevétel (USD)

beruházás (USD)

PC-k száma

Ausztria

46.89

708

201

14.89

Görögország

50.87

588

139

3.53

Németország

53.84

1011

341

23.32

Portugália

37.49

1197

295

6.74

Cseh Köztársaság

27.31

411

378

6.79

Lengyelország

16.91

389

155

3.62

Magyarország

25.96

668

261

4.41

Törökország

22.36

180

30

1.38

Szlovénia

33.33

492

214

4.78

B. J.

elôre, hátra, tartalom, honlap


Vonalkapcsolás vagy csomagkapcsolás?

Csomagkapcsolt jövô

Egyre gyakrabban hallani becsléseket arra vonatkozóan, hogy a következô években milyen ütemben fog elterjedni az Internet-telefon, milyen mértékben terelôdik át a beszédforgalom a kerettovábbításos (frame relay) hálózatokra. Az ok világos: a jól bevált telefonhálózat helyett áttérni más megoldásokra akkor érdemes, ha az valami miatt nagyon megéri. Ebben az esetben a jóval olcsóbb díjtételek játsszák a legfontosabb szerepet. S hogy miért is olcsóbb a csomagkapcsolt beszédátvitel, mint a jó öreg telefonhálózat? Ezt próbáljuk megfejteni a következôkben.

A több, mint százéves múltra visszatekintô távbeszélô hálózat már a legkorábbi idôkben is úgy mûködött, hogy a két beszélgetô fél között átmenetileg felépült egy fémes kapcsolat, melyet az elsô idôkben a telefonos kisasszonyok hoztak létre az erre a célra kiképzett kapcsolótáblákon. A két beszélgetô fél lehetett közel vagy távol, legfeljebb az utóbbi esetben több kapcsolótáblát kellett igénybe venni. Beszélni csak akkor lehetett, amikor a kapcsolás létrejött, egészen addig, míg a kisasszonyok nem bontották a kapcsolatot. Nem is kell továbbmennünk: a vonalkapcsolásnak pontosan ez a lényege. A hálózat egyik végberendezése megcímzi a hálózat egy másik végberendezését és ennek hatására a két végberendezés, illetve a hozzájuk tartozó vonal folyamatosan összekapcsolódik, míg valamelyik fél nem kezdeményezi a kapcsolat bontását. Ezen a roppant egyszerû módon mûködnek a vonalkapcsolt hálózatok &endash; legalábbis elvüket tekintve.

Mik a vonalkapcsolás jellemzôi? A két fél a kapcsolás idôtartama alatt folyamatosan össze van kapcsolva, az összeköttetés mindkét irányban, duplex módon kizárólag az ô rendelkezésükre áll. Ez a rendelkezésre állás teljesen független attól, hogy a vonalkapcsolt összeköttetésen folyik-e beszélgetés vagy sem, egyszerre beszél-e a két fél vagy türelemmel hallgatja egymást. Értelemszerûen a kapcsolat díjtétele is független mindettôl, mert a teljes kapcsolatot akkor is foglalja a két fél, ha egyik sem szól egy szót sem. A vonalkapcsolás jellegébôl következôen tehát a lefoglalt csatorna az idô jó részében &endash; legalább az egyik irányban &endash; kihasználatlan. Ez a telefont a központtal összekötô szakaszon &endash; az elôfizetôi érpáron &endash; nem olyan nagy hátrány, hiszen azt más úgy sem tudja használni, azonban a központokat egymással összekötô gerinchálózaton ez már értékes kapacitásokat foglal.

A vonalkapcsolt hálózatokban régebben analóg kapcsolat épült fel a két beszélgetô fél között, ma már a legtöbb esetben a kapcsolat részben vagy egészben digitális. Természetesen a telefonhálózat csak egy példa a vonalkapcsolt hálózatra, hiszen léteznek vonalkapcsolt adathálózatok is.

Teljesen más a helyzet a csomagkapcsolt hálózatok esetében. A végberendezések között ekkor nem keletkezik folyamatos kapcsolat. Az információt &endash; legyen az adat, beszéd vagy bármi más &endash; a feladó végberendezés csomagokra bontja, s a csomagokat fejléccel látja el, melyben szerepelnek a csomag címzetthez juttatásához szükséges információk. A fejlécben ezen kívül más információk is lehetnek. Az egyes csomagok egymás után haladnak át a hálózaton és a címzett oldalon a fogadó végberendezés visszaállítja belôlük az eredeti jelfolyamot.

A csomagkapcsolás nagy elônye éppen ebbôl következik: ha a végberendezés „csendben van", akkor nem keletkeznek csomagok, tehát nincs átviendô információ. A gerinchálózati kapacitás tehát csak akkor és olyan mértékben foglalt, amilyen mértékben információt cserél a két végberendezés. Az is következik a csomagkapcsolás elvébôl, hogy a végberendezés több másikkal is kapcsolatban lehet, hogy az elküldött csomag éppen hova megy, azt a fejléc dönti el és nem a felépített kapcsolat, mint a vonalkapcsolás esetén.

A csomagkapcsolás tehát nagyon hatékonyan tudja kihasználni a gerinchálózatot, azonban nincs garancia arra, hogy a csomagok azonnal, jelentôsebb késleltetés nélkül mennek át a hálózaton, hiszen a gerinccsatorna terhelése változó, az összeköttetésnek pedig alapesetben nincs garantált sávszélessége. Tényleges adatátvitel esetén ez nem okoz semmilyen problémát, azonban beszédátvitel esetében már más a helyzet. A beszéd ugyanis az adatátviteltôl eltérôen néhány csomag elvesztését jól elviseli, azonban a késleltetésre igen érzékeny. A fül már a 150 milliszekundumos késleltetést is érzékeli, 500 milliszekundum felett pedig széteshet a párbeszéd, akárcsak a mûholdas csatornák esetében. Még rosszabb a helyzet, ha a késleltetés mértéke is csomagonként ingadozik, mert ekkor a beszédérthetôség is jelentôsen leromolhat.

Fontos szempont az is, hogy adatátviteli hálózatra ültetett beszéd esetében mekkora csomagokat képezünk. A beszéd minôségének az a jó, ha egészen rövid csomagokat küldünk igen gyakran, hiszen ez közelíti meg legjobban a vonalkapcsolt csatorna minôségét. Igen ám, de minden csomaghoz kell fejléc, tehát kis csomagok esetében jelentôsen megnövekszik az adminisztratív információ mennyisége. Ha nagy csomagot küldünk kisebb gyakorisággal, akkor a hatásfok jó lesz, viszont nôni fog a késleltetés, mert az egész beszédminta feldolgozását csak akkor lehet megkezdeni, ha a csomag megérkezett. A célszerû csomagméret a tapasztalatok szerint valahol 20 bájt és 128 bájt között helyezkedik el.

A kérdésre, hogy miért olcsóbb a csomagkapcsolt beszédátvitel, most már tudunk válaszolni. Egyrészt a beszéd félduplex jellege miatt a csatornafoglaltság eleve közel a fele a vonalkapcsolt beszédátvitelének, másrészt a beszédszünetek és egyéb várakozási idôk sem terhelik a gerinccsatornákat. Ehhez még olyan másodlagos nyereségek is járulnak, hogy a 64 kbit/szekundumos átviteli sebesség helyett általában tömörített beszédátvitelt alkalmaznak, így legtöbb esetben 5,3 kbit/szekundumos jelfolyammal dolgozik a csomagkapcsolt beszédátvitel, ami a csatornaszám 12 szeres kihasználását jelenti. Igaz, ekkor már a minôség semmiképpen sem lehet azonos a vonalkapcsolt hálózatéval. A nyereség azonban olyan vonzó, hogy ezt a minôségbeli különbséget sokak szerint a cél érdekében érdemes elviselni.

dr. Bartolits István

elôre, hátra, tartalom, honlap


A Budapesti Értéktôzsde és a távközlés

Kereskedés virtuális magánhálózaton

Két milliárd forint körüli beruházással új, korszerû kommunikációs rendszert épít ki a Budapesti Értéktôzsde. Az új rendszer a tervek szerint november 20-án kezdi meg mûködését. Véner András, a BÉT informatikai fôosztályvezetôje adott lapunk olvasói számára tájékoztatást a fejlesztés szükségességének körülményeirôl.

Tenderen kiválasztott szállító

A tôzsdei információs rendszer kiválasztására a BÉT tendert írt ki, melyet a Matáv nyert meg. A két évvel ezelôtt kezdôdött folyamatban egy évvel ezelôtt hirdették ki a nyertest, idén tavasszal kezdôdött az installációs munka. A nyertes szállító menedzselt bérelt vonalak, valamint ISDN melegtartalék (backup) vonalakat szolgáltat a tôzsde számára. A fejlesztéssel kezdetben 67 telephelyrôl lehet a tôzsde informatikai-kereskedelmi rendszerét elérni, ezek zöme egyelôre a fôvárosban található. A brókercégek és a tôzsde között munkaállomásonként 64 kilobites sávszélességû bérelt vonalakat kell biztosítani, értelemszerûen az ISDN tartalékvonal itt is elôírás. Az egész rendszer virtuális magánhálózatként mûködik.

Finanszírozás saját bevételekbôl

Mint megtudtuk, a beruházást a tôzsde saját bevételeibôl finanszírozza. Szükségességét számos tényezô indokolja. A gazdasági folyamatok nemzetközivé válása a tôzsdékre fokozottan érvényes. Ma már egy magyar brókercég nem köteles a magyar tôzsdén kereskedni &endash; oda mehet, ahol kedvezôbb feltételeket talál, úgy a jutalékokat, díjakat, mint az infrastruktúrális feltételeket illetve egyéb körülményeket tekintve. A Budapesti Értéktôzsde korábbi rendszere hat éves, teljesítôképességének a határához érkezett. Ahogyan azt Véner András említette, akkoriban néhányszor tíz, esetleg száz kötés volt naponta, ma 6-8 ezret képesek kiszolgálni, de az igény nagyobb lenne. Ezen túl a korábbi rendszer csak az azonnali piac ügyfeleit tudta kiszolgálni, de nem volt képes erre például az opciós piac esetében. Az sem mellékes körülmény, hogy célszerû olyan rendszert üzemeltetni, amelyben a különbözô tôzsdei folyamatok egységes integrált rendszert alkothatnak, valamint a brókercégek sem férnek már el a tôzsdeteremben. Az új, modern informatikai-kommunikációs rendszerben viszont minden bróker a saját irodájában, online és real-time módon kényelmesen intézheti üzletkötéseit.

A beruházás megtérülése a tôzsdei forgalomtól függ, hiszen a jutalékok teremtették meg a fejlesztés anyagi forrásait. Eddig mindig exponenciálisan tudott nôni a BÉT, a tavalyi forgalom nagyságrendje elérte a 4-5 ezer milliárd forintot. A beruházást indokolta az is, hogy a BÉT szeretne terjeszkedni, a közép-kelet-európai régióból ügyfeleket kíván magához csábítani. Ez szintén nem lehetséges korszerû, távkereskedést lehetôvé tevô kommunikációs rendszer nélkül.

Más hálózattal összekötni tilos!

A rendszer fontos eleme a biztonság is. Kérdésünkre Véner András elmondta, jelenleg az illetéktelen behatolás elleni védelem legjobb eszköze az, hogy a brókerek számára megtiltanak minden más hálózatra való rákapcsolódást a tôzsdei kereskedésbe kötött munkaállomással, függetlenül attól, hogy a brókercég saját irodai hálózatáról, vagy valamilyen nyilvános hálózatról, vagy éppen az Internetrôl van szó. A késôbbiek során a tapasztalatoktól és az alkalmazott biztonsági megoldásoktól függôen ebben apránként lehetségesek könnyítések.

A távlati tervekrôl Véner András elmondta, szeretnének majd idôvel a föld alatti vezetékes kommunikációs csatorna mellett más médián keresztül is tartalék rendszert kiépíteni. Ha ugyanis mondjuk egy markoló feltépi a kábeleket, akkor a tapasztalatok szerint egyszerre megszakadhat a bérelt vonal és az ISDN is. Ezért nem elképzelhetetlen mikrohullámú, vagy akár VSAT megoldások tartalékként való használata is a jövôben. Ha a rendszer már profi módon mûködik, és túl lesznek egy évi tapasztalatszerzésen, akkor az sem elképzelhetetlen, hogy a brókerek számára nem lesz kötelezô a Matávot választani kommunikációs szolgáltatónak. Ahogyan Véner András megjegyezte, ezen a területen is egyre erôsebb a verseny, és elképzelhetô, hogy a jövôbeni pályáztatásokon nem mindig a Matáv teszi a legjobb ajánlatot.

Növekszik majd a távkereskedelem

A fôosztályvezetô egyébként azzal számol, hogy szaporodni fognak majd a távkereskedelmi munkaállomások. Ez vélhetôen nem annyira a brókerek számának növekedésébôl származik majd. Inkább abból, hogy több brókercég fog közelebb menni a vidéki ügyfelekhez ottani irodák megnyitásával. Tehát a tôzsde folyamatosan új igényeket támaszt majd a telekommunikációs szolgáltatók számára.

(budai)

elôre, hátra, tartalom, honlap


Alternatív szolgáltatók piacképe

Eszkimók és fókák

Minap a Híradástechnikai Tudományos Egyesület Kommunikációs Marketing szakosztálya „eszkimók és fókák" címmel rendezett klubnapja azzal foglalkozott, hogyan látják a hazai piacot és a piacra lépés lehetôségét a távközlés területén formálódó új alternatív szolgáltatók. Az est két vendége Horváth Pál, a PanTel vezérigazgatója és G. Tóth Károly, az Antenna Hungária stratégiai igazgatója volt.

Horváth Pál elôadásában áttekintô képet adott a hazai gazdasági makrofolyamatokról, hiszen a távközlés nem a levegôben lóg, fejlôdését a gazdasági környezet jelentôsen meghatározza. Az elmúlt tíz év alatt 18 milliárd dollár jött be az országba, s ennek közvetlen hatása van a távközlési igényekre is. A magyar gazdaság nyitottságát mutatja, hogy míg 1994-ben 7,6 Mrd dollár, addig 1997-ben már 19,6 Mrd dollár volt az export. A nyitottság pedig megint csak serkentôleg hat a távközlésre, hiszen élénk kommunikációs igényt gerjeszt. Az ipari mutatók 1997. július és 1998. július között 18 százalékos növekedést mutatnak. Ezek a számok mind azt sugallják: a távközlési szolgáltatóknak lesz feladatuk ebben a térségben. Ezt bizonyítják a szolgáltatásokra vonatkozó statisztikák is: a kereskedelem 0,9 százalékos, a vendéglátás 3,8 százalékos és a pénzügy/ingatlan 2,1 százalékos növekedésével szemben a szállítás/hírközlés 6,3 százalékos növekedést mondhat magáénak az elmúlt évben. Ebbôl pedig a szállítás igen szerény részt ad. Így nem valószínû, hogy csökkennének itthon a távközlési igények.

A PanTel vezetôje megrajzolta a kép másik oldalát is, mert komoly zavarok jelentkeztek az utóbbi idôben a világ pénzügyi és gazdasági köreiben. Az indonéz, a japán események, majd az oroszországi pénzügyi összeomlás szinte minden régiót, így minket is érint, s vélhetôen még Latin-Amerika pénzügyi megrendülése is bekövetkezik. A globalizálódás már olyan mértékû, hogy azt is meg fogjuk érezni. Ennek a dominószerû összeomlásnak a nyitja Horváth szerint, hogy a pénzügyi nehézségek éppen azokban az országokban ütötték fel a fejüket, melyek a nyersanyagtermelô országok termékeit átvették.

Magyarország ebben a pénzügyi krízisben közvetlenül nem érintett, hiszen csak 3&endash;5 százalékos exportot bonyolít Oroszország felé, míg nyugati exportja 60&endash;70 százalék körül mozog. A baj az, hogy éppen ennek a nyugati világnak komoly exporttevékenysége van Oroszország irányába, ami most lefékezôdik. Ez viszont megnehezíti a mi Nyugat felé irányuló exportunkat is.

Horváth Pál ezek után a hazai távközlés helyzetét elemezte. Az utóbbi években bekövetkezett átalakításokat meg kellett csinálni, még akkor is, ha egy ideig úgy tûnt, nem volt a legsikeresebb a koncessziós szerzôdések után kialakult helyzet. Rövid távon ugyan lehetnek vesztesei ennek a folyamatnak, de hosszú távon ez a megoldás a fogyasztók számára is nyereséges lesz. Már megindult az LTO-k tájékán egyfajta koncentráció, s némelyik társaság igen kiváló képességeket mutat. A nemzetközi szakirodalom is elismeri viszont a tarifakiegyenlítés folyamatát, még ha vannak is területek, melyek ára nem összehasonlítható az európai árakkal. Még mindig magasak a csatlakozási díjak és a nemzetközi díjak az elôfizetôi területen. Ugyancsak magasak az összekapcsolási díjak a vezetékes szolgáltatókra vonatkozóan, ami megint az LTO-kat sújtja.

A mobilpiacon jobb a helyzet, itt az összekapcsolási díjak nem olyan fájóak &endash; vagy van mibôl kifizetni ôket. A fejlôdés igen erôteljesnek mondható, ha azonban megnézzük a rádiótelefonok évi növekedési ütemét, akkor már látszik, hogy fogy a gôz a piaci hajtóerôbôl. Kell tehát a harmadik szolgáltató a GSM 1800-as területen, hogy egy igazi árcsökkentô verseny alakuljon ki a piacon. Ez a tendencia egyébként Európa más országaiban is megfigyelhetô: a harmadik digitális rádiótelefon-szolgáltató megjelenése törte le igazán az árakat a piacon, ahol csak ketten vannak, a verseny igen mérsékelt.

A PanTel vezetôje szerint az üzleti kommunikáció területén tömegjelenetek vannak hazánkban, ami érthetô: az adatátvitel jelentôsége meredeken nô, s ezt ki kell elégíteni. Korántsem ilyen jó a helyzet a kábeltévé-piacon. Itt a Kábelkom 17 és a Kábeltel 7 százalékos részesedése mellett a BSB, a Merill és a Global 6-6 százalékot mondhat magáénak, a piac többi részén viszont mintegy 300 társaság osztozik. Befektetési szempontból ez igen rossz helyzetet teremt.

A jövôre vonatkozóan Horváth Pál annyit mondott, hogy mint újdonsült eszkimó, már azonosítják a fókákat és be is fogják cserkészni ôket, de hogy hogyan, az üzleti titok, hiszen ez a PanTel legfontosabb tôkéje, nem a technológia vagy a hálózat. Az biztos, hogy a jövôben a több lábon állás azoknál is elengedhetetlen lesz, akik eddig ezt nem tették.

G. Tóth Károly egy rendhagyó történettel kezdte elôadását. Nagyapja, aki egy kis faluban volt kereskedô, egyszer azt mondta: az üzletrôl dicsekedni nagy butaság, rosszat mondani róla pedig tilos. Beszélni a nôkrôl, az idôjárásról kell. Szerencsére G. Tóth azért a távközlésrôl folytatta elôadását, de igaz, ami igaz, az üzletmenetrôl &endash; és a fókák számáról &endash; egyik elôadó sem nyilatkozott. A stratégiai igazgató két fô fejlôdési irányt emelt ki a tendenciák közül: a globalizációt és a perszonalizációt. A meglévô hálózatok világméretû összekötése révén a globalizáció már erôsen érezhetô, az új technológiák pedig rohamléptekkel valósítják meg a perszonalizációt. A folyamat oda vezet, hogy egy tökéletes személyi kommunikáció fog kialakulni az egész világ számára. Ez egy hosszabb folyamat lesz.

A hazai helyzetre térve G. Tóth szerint minden magyar alternatív szolgáltatónak lesz helye, feladata a piacon. Az Antenna Hungária a globalizációs és perszonalizációs tendenciák irányában kíván beszállni a távközlési versenybe, természetesen megtartva hagyományos profilját. Ennek érdekében vállalt komoly szerepet a Eutelsat Digitális Platform kialakításában, melynek az AH az elsô kelet-európai szolgáltatója. Ugyancsak kialakulóban van az optikai hálózati platform, mely az országos transzporthálózatra épül.

A harmadik ígéretes kísérlet az AM-mikrón keresztül kipróbált és Budapesten bevezetett digitális multimédia platform. Emellett nem titok, hogy az AH komolyan foglalkozik a TETRA rendszerrel és a GSM 1800-as koncessziós pályázaton is el kíván indulni. Azt azonban világosan látni kell, hogy a AH 87 százalékos állami többsége jelenleg nem teszi könnyûvé gyors döntések meghozatalát, mert sokszor az ÁPV Rt. döntése sem elég, ilyenkor kormánydöntés vagy parlamenti határozat is kellhet egy-egy üzleti lépés megtételéhez. Ez sok esetben hátrányt is jelenthet az éles versenyben.

elôre, hátra, tartalom, honlap


Konvergencia egy hálózati cég szemszögébôl

Nyílt szabványokra épülô megoldások

Új tendencia van kibontakozóban a telekommunikáció és az informatika konvergenciájának következtében. Felértékelôdik a hálózati kommunikációs eszközöket gyártó cégek szerepe, s csökken a hagyományos távközlési berendezések gyártóié. A folyamatnak egyik haszonélvezôje a 3Com. A cég hazai képviseletének vezetôjével, Batizfalvy Tamással beszélgettünk e folyamatról és következményeirôl.

&endash; A bevezetôben említett tendenciát jól érzékelteti, hogy míg a világpiacon 1992-ben 132 céget jegyeztek a hálózati termékek piacán, röpke négy év múltán már csak 32 maradt a porondon. A koncentráció folyamatát az is jól érzékelteti, hogy a forgalom több mint 50 százaléka e szektorban négy cégtôl származik, amelyek egyike a 3Com. Régen egy vállalati kommunikációs rendszert az jellemzett, hogy külön-külön felelôse volt az informatikai, valamint a távközlési rendszernek. Mára az Internet, az intranetek, az extranetek, a csomagkapcsolt adatátviteli módok terjedésével, a gazdasági folyamatok globalizációjával felértékelôdik a hálózati eszközök és berendezések szerepe, hiszen egy és ugyanazon hálózaton kell továbbítani az adatok, a beszéd jeleit. Az Internet telefónia megjelenése, a beszédátvitel megjelenése a csomagkapcsolt hálózatokon tovább erôsítette ezt a folyamatot.

&endash; Kicsit úgy tûnik, számos hagyományos távközlési berendezésgyártó kicsit késve figyelt fel erre.

&endash; Történelmi okokból is úgy alakult, hogy a távközlési gyártók a nagyobbak, tôkeerôvel jobban ellátottak. Most számukra két út kínálkozik piaci részesedésük megôrzésére: vagy saját eszközöket fejlesztenek ki, vagy pedig a már piacon lévô jó nevû hálózatos cégeket vásárolják fel. Ez utóbbira egy példa a Nortel, amelyik a 3Com egyik konkurens vállalatát vásárolta fel nemrégiben. Azonban egy-két hálózatos cég megnôtt annyira, hogy tôzsdei értékénél fogva egyáltalán nem vagy csak lényegesen nagyobb áron lehetne felvásárolni. A mi cégünk, a 3Com is a nagyok között van ebbôl a szempontból, ez persze nem zárja ki azt, hogy egyszer csak váratlanul kapjunk a vezetôktôl egy értesítést egy összeolvadásról.

&endash; Milyen tudás teszi értékessé és életképessé, adott esetben vonzó menyasszonnyá a 3Comot?

&endash; Mi tipikusan alulról építkezô vállalat vagyunk. Kezdetben helyi hálózatok, LAN-ok építéséhez gyártottunk megbízható eszközöket, és ebbôl kezdtünk el haladni a WAN eszközök, routerek, végül az ATM kapcsolók irányába. Mára elmondhatjuk, hogy a 3Com képes a legnagyobb számú önálló terméket szállítani egy vállalati kommunikációs rendszerhez, úgy, hogy a teljes termékskála rendelkezésre áll a legegyszerûbb adapterkártyától az ATM kapcsolóig egyaránt. Önmagában persze ez nem feltétlen garancia a sikerre, azonban mindig nagy gondot fordított a cég arra, hogy megoldásai nyílt, nyitott nemzetközi szabványokra épüljenek, bármilyen szoftverplatformról használhatók, menedzselhetôk legyenek. Tehát aki mellettünk teszi le a voksát, az &endash; ellentétben egyes konkurensek termékeivel &endash; nem lesz kénytelen egy bizonyos gyártó másokéval nem szabványos megoldását használni.

&endash; Hogyan látja a hazai piacot a hálózati berendezések szemszögébôl?

&endash; A magyar piac rendkívül árérzékeny. Ez segítette érvényesülni a közepes minôségû távol-keleti termékeket is, mert itt megvették az olcsó terméket. Ez nekünk komoly konkurencia, hiszen azért mi nem az árskála alján vagyunk. A képviselet 1996-ban alakult és az elsô évben a képviselet 124 százalékkal növelte a forgalmat. Az eltelt bô két év alatt annyit változott a piac is, hogy például azért egy bank ma már nem engedi meg, hogy hálózatában noname PC, nem garantált megbízhatóságú hálózati eszköz mûködjön. Én tehát nagy sikernek könyvelem el, hogy miközben a magyar IT-piac tavaly 15&endash;20 százalékos növekedést ért el, addig mi 42 százalékkal tudtuk növelni eladásainkat.

&endash; Milyen adataik vannak hazai piaci részesedésükrôl?

&endash; Konkrét számokat nem tudok mondani, de vannak területek, ahol a becsléseink szerint piacvezetôk vagyunk, más termékek esetében pedig 2-3. helyezettek. Azt is hozzá kell tennem, hogy mindezt három ember, én és két kollégám menedzseltük. Most végre bôvülhetünk létszámban is, néhány embert felveszünk és tudunk majd specializálódni néhány területre.

&endash; Világjelenség a kis irodai, illetve az otthoni vállalkozói piac (SOHO) növekedése. Mennyire jött be ez itthon?

&endash; Ez a terület dinamikusan növekszik, és ebben piacvezetôk vagyunk. Mi találtuk ki az Office Connect családdal az elsô komplett, erre a piaci szegmensre szóló megoldást, s ezt az ötletet mások is másolni kezdték. A sikert valószínûleg jól érzékelteti, hogy ennek a termékcsaládnak a honi forgalma dollárban számolva 80 százalékkal nôtt egyetlen év alatt.

&endash; Van viszont egy piaci szegmens, amit az egyik konkurens nagyon letarolt. Ez az Internet-szolgáltatók piaca. Milyen elôrelépési lehetôség van itt?

&endash; Sajnos, hazánkban nem olyanok az arányok, mint az USA-ban, hiszen ott minden 10 Internet-szolgáltatóból 9 a 3Com Total Controll megoldását használja. Ezzel együtt ez a verseny nincs lefutva, s amikor eljön a berendezések cseréjének ideje, az egyben a mi lehetôségünk is. Amire szeretném felhívni a figyelmet, az az, hogy mi folyamatosan dolgozunk azon, hogy a hazai piacon forgalmazott minden berendezésünk rendelkezzen a Hírközlési Fôfelügyelet engedélyével, hiszen az egyben egyfajta garancia is arra, hogy a termék a magyarországi kommunikációs hálózatokkal képes lesz megbízhatóan és szabványosan kommunikálni. Tudunk ugyanis arról, hogy vannak Internet-szolgáltatók, amelyek pillanatnyilag olyan berendezéseket üzemeltetnek, amelyek legutóbbi ismereteink szerint még nem rendelkeznek HIF-jóváhagyással. Azt is fontos, hogy cégünk alapfilozófiája a standardizált megoldások használata. Azaz vevôink biztosak lehetnek abban, hogy nyílt, nyitott szabványok alapján készült terméket kapnak, amelyek megbízhatóak, rugalmasan összekapcsolhatóak és menedzselhetôek, a legvegyesebb hálózati környezetben is.

B. J.

elôre, hátra, tartalom, honlap


Az adatátvitel Pannonos szemszögbôl

A mobil irodától a telemetriáig

GSM hálózatokban nem könnyû meghúzni az adatátvitel határait, hiszen itt már a beszéd is digitalizálva megy át a hálózaton. Emellett szolgáltatója válogatja, hogy ki mit tekint adatátvitelnek &endash; tudtuk meg a Pannon GSM illetékesétôl, Bajor Jánostól. A cég 1994 októberétôl nyújt adatátviteli szolgáltatásokat is ügyfeleinek. Ez kezdetben az adatátvitelt és a faxot jelentette. A Pannon Data névre hallgató szolgáltatás keretében az ügyfél SIM kártyájához egy-egy külön számot rendelnek hozzá, amelyen keresztül maximum 9600 baud sebességgel adatátvitelt, illetve faxátvitelt vehet igénybe a felhasználó. Természetesen e szolgáltatások igénybevételéhez aktiválásuk és a mobiltelefon-készülék megléte mellett más hardverek is szükségesek: így például a (hordozható) számítógép, a PCMCIA kártya és a többi.

Mintazt Bajor János megjegyezte, a Pannon Datával lényegében egy idôben bevezetett PannonHívó (SMS, azaz rövid szöveges üzenetküldô) szolgáltatást a Pannon GSM-nél nem tekintik a klasszikus értelemben vett adatátviteli szolgáltatásnak, bár vannak Európában szolgáltatók, amelyek az SMS-t is ebbe a körbe sorolják. A mobil adatátviteli lehetôségekkel hamar kialakult a mobil iroda koncepció, különösen az Internet-elérés lehetôségével kibôvítve. Így a felhasználó bármerre jár a világ GSM-mel lefedett részén, mobiltelefonja, notebookja, Internet-elôfizetése révén bárhonnan kapcsolatot teremthet fontos üzletfeleivel, családjával, munkahelyével.

Az Internet külön szolgáltatásra ösztökélte a Pannon GSM-et, az SMS üzenetközpont, valamint az Internet-hálózat összekötése révén a Pannon-felhasználók és az internetezôk között kétirányú üzenetküldés lehetséges. Így a mobiltelefonról 160 karakternyi hosszúságban e-mail üzenet lehet küldeni az Interneten át, továbbá az internetezôk a pannonosoknak közvetlenül a mobiltelefon-készülékükre tudnak e-mailt küldeni. Az e-mail cím is pofonegyszerû, a @pgsm.hu karakterek elé csupán a címzett telefonszámát kell bepötyögni. Ez a Pannon Mobil Posta.

A Pannon GSM fôtevékenységének a telekommunikációs szolgáltatást tekinti, ezért a mobil iroda szolgáltatás igénybevételéhez szükséges olyan hardverekkel, mint például a hordozható számítógép, nem foglalkozik. Viszont forgalmaznak olyan készülékeket, mint például a Nokia Communicator-a, vagy az Ericsson SH 888-asa, amelyek ebbôl a szempontból is megoldást jelenthetnek.

A GSM hálózatokban ma még az adatátviteli szolgáltatások körének korlátot szabhat a sávszélesség. Azonban már több megoldást kidolgoztak a nagyobb sebesség elérésére. Ezek például a General Packet Radio System, vagy a High Speed Data technológiák. Segítségükkel már akár az ISDN alapcsatlakozás sebessége is elérhetô &endash; igaz, ahogyan azt Bajor János elismerte &endash;, azonban a HSCSD esetében ez az idôrések összevonásával történik, ami az adott bázisállomás körzetében csökkenti a rendelkezésre álló szabad kapacitást.

Az adatátviteli szolgáltatások szaporodásáért a rendszerintegrátorok is tehetnének egyet s mást. A térinformatika területén is számos problémára lehetne megoldás a GSM adatátviteli rendszere a maga jelenlegi 9600 baud-jával is &endash; ha lennének, akik az applikációkat kidolgoznák, hiszen ez nem a távközlési szolgáltató profilja. Vannak persze vállalatok, amelyek profi módon kihasználják a lehetôségeket. Bajor János erre a Nokiánál látottakat említette. Ha például egy szakemberük üzleti tárgyaláson, megbeszélésen vesz részt, a notebookba azonnal bevisz minden, az eseménnyel kapcsolatos fontos információt, majd a GSM hálózat adatátviteli szolgáltatása segítségével azonnal feltölti a cég belsô szerverére. Így a vállalati információkhoz a világ bármely részén dolgozó Nokia munkatárs szinte azonnal hozzáférhet.

Egy másik, a Pannon GSM által is felkarolt applikáció a Humet klinikai megoldása. Elsôsorban az élsportolóknál használják, hogy az adott személyre felszerelik a megfelelô érzékelô mûszereket (vérnyomásmérô és társai), és ezeket összekötik a GSM telefonon keresztül egy távoli laboratórium mûszereivel. Így egy megvásárolni kívánt játékos edzettségi állapota, egészsége könnyûszerrel felmérhetô, anélkül, hogy drága pénzért egész orvos, edzô csapatot kellene hozzáutaztatni. A telemetriai mérések persze használhatók például különbözô pályaalkalmassági vizsgálatokon is, akár a rendôrségnél is. Segítségükkel azonnal észlelhetôk a kritikus helyzetek, adott esetben leállíthatók a vizsgák, ha a jelöltrôl a mûszerek olyan adatokat továbbítanak a rádiókommunikáció segítségével.

Érdekes megoldást talált távfelügyeletre a finn távközlési szolgáltató, a Sonera &endash; a Pannon egyik tulajdonosa. Olyan területeken, ahol nem gazdaságos a szolgáltatás mûködéséhez szükséges objektumok ôrzésére, felügyeletére emberi személyzetet alkalmazni, az adatátvitelt hívták segítségül. Kamerákat szereltek fel, amelyek meghatározott idôközönként képeket továbbítanak a felügyeleti központba a megfelelô objektumról, s ezek elemzése alapján azonnal cselekedni lehet, ha akár illetéktelen behatolás, akár valamilyen természeti esemény ezt indokolja.

A Pannon GSM némiképpen eltérô utat jár, mint konkurense. Az air-time, azaz a bevétel növelésére egyfajta bevált megoldás a GSM szolgáltatók körében például az, hogy információs tartalomszolgáltatóként is megjelennek a piacon. Azaz lehet Internetet szolgáltatni, Cégbírósági adatbázis-hozzáférést nyújtani és így tovább. Ez azonban nem az egyetlen lehetséges út, és a Pannon GSM egyelôre óvatosan kíván ebbe az irányba elmozdulni &endash; jegyezte meg kérdésünkre Bajor János. Mint a korábban felvetett példák bizonyítják, e nélkül is lehet számos értéknövelt adatátviteli szolgáltatás kitalálni és nyújtani, ha hasznos applikációk készülnek el partner cégek bevonásával.

A becslések szerint jelenleg az adatátvitel a mobilhálózatokon az összbevétel 3 százalékát adja a világátlag szerint. Az elôrejelzések szerint ez hamarosan felmehet akár 30 százalékra is. Hogy ez mikor és hogyan következik be, ma még senki sem tudja &endash; tette hozzá Bajor János. Egyelôre még a finneknél sem történt meg a kiugrás ama bizonyos 30 százalék felé, pedig ott a legfejlettebb a világon a mobiltelefónia. A távközlési szolgáltatók oldaláról a lehetôségek mindenesetre adottak, csak a jó ötletekbôl és az okos alkalmazásokból kellene több. A Pannon GSM minden, üzletileg is figyelemre méltó megoldást szívesen felkarol.

A mobiltelefon szolgáltatás elterjedtsége Magyarországon

1993

1994

1995

1996

1997

1998*

elôfizetôk száma

631

142

267

473

706

1000

Ezer darab, * = prognózis

B. J.

elôre, hátra, tartalom, honlap


A Westel 900 és az adatátvitel

Az SMS-tôl az Internetig

Nehéz megszámolni mindazon szolgáltatások számát, amit a Westel 900 az adatátviteli körbe tartozóan nyújt ügyfeleinek. Langsteiner Marianne, a cég üzletfejlesztési igazgatója számos hasznos szolgáltatást ajánlott figyelmünkbe.

&endash; Három csoportra bonthatjuk a Westel 900 által nyújtott adatátviteli jellegû szolgáltatásokat. A legegyszerûbb az SMS (GSM Távirat), s az erre épülô különbözô információs szolgáltatások, melyek lehetnek akár interaktívak, akár automatikusak, ha az elôfizetô kéri az információkat. A legkézenfekvôbb a rövid szöveges üzenetek (SMS) küldése, amelyre azon elôfizetôinknek is van lehetôsége, akik nem rendelkeznek ilyen üzenetek küldésére alkalmas készülékkel. Elôfizetôink ugyanis a 9876-000 mobilszám felhívásával az Easycall operátorainak segítségével is elküldhetik üzeneteiket. Ez a szám csak a Westel 900 hálózatából érhetô el, de a 06-50/676-000 szám felhívásával más hálózatokból telefonálók is igénybe vehetik a szolgáltatást. A GSM-távirat legnagyobb elônye egyébként a hangtalan kommunikáció, így akár egy megbeszélés, vagy konferencia közben is fogadhatunk fontos üzeneteket, információkat, anélkül, hogy ezzel zavarnánk a környezetünket.

&endash; Van-e speciális, az SMS-re fogékony réteg?

&endash; Tapasztalataink szerint elsôsorban a fiatalok használják elôszeretettel, még SMS-en keresztül való puskázásról is van tudomásunk. De az SMS-t üzleti célra is használhatjuk, hiszen a Reuters GSM Terminál révén tôzsdei információkhoz, valuta és részvényárfolyamokhoz egyaránt hozzájuthatunk. A szolgáltatás igen népszerû a Westel 900-asok körében: novemberi adataink szerint a szolgáltatás forgalma mintegy 30 százalékkal megnôtt az elôzô hónaphoz képest. Ez részben annak is köszönhetô, hogy november elsejétôl egy éven át a GSM Távirat szolgáltatás havidíjmentes és minden ügyfelünk havi 20 darab GSM-táviratot ingyen küldhet el. Szintén az SMS lehetôségeinek kihasználásával tudunk banki szolgáltatásokat is nyújtani partnereink bevonásával. A CIB, az OTP Bank, valamint a Budapest Bank ügyfelei &endash; ha igénylik &endash; már naponta automatikusan értesítést kapnak számlaegyenlegükrôl, sôt az OTP Bank és a Budapest Bank esetében interaktív üzenetküldés is lehetséges. Most dolgozunk egy olyan szolgáltatás bevezetésén, mely a tranzakciókról is értesítené az ügyfelet. Ennek igen nagy jelentôsége lehet akkor, ha például az ügyfél az irodájában ül, és azt tapasztalja, hogy a bankkártyájával vásárol valaki &endash; ekkor ugyanis azonnal letilthatja, és a további illetéktelen pénzleszívásokat megakadályozhatja.

&endash; Mennyiben van átjárás az SMS és az Internet között a Westel 900 ügyfelei számára?

&endash; Már régóta mûködik az a lehetôség, hogy Westel 900 ügyfelei GSM telefonjukról GSM-táviratot küldjenek bármilyen létezô e-mail címre. Fordított irányban még nem lehetséges az üzenetküldés, de már dolgozunk ennek megoldásán.

&endash; A következô csoport vélhetôen a Datafax szolgáltatás a cég repertoárjában.

&endash; Így van, ezt a szolgáltatást 1995 júniusában vezettük be. Ez jelenleg maximum 9600 bps adatátviteli sebességet tesz lehetôvé. Ennek keretében elôfizetôink faxokat, illetve adat file-okat küldhetnek és fogadhatnak. Faxpostafiókot is igénybe vehetnek, és innen hívhatják le egy tetszôleges számra az érkezett faxüzeneteket a számukra alkalmas idôpontban. A Westel 900 Internet elérési lehetôséget is biztosít ügyfeleinek, és ez már elvezet a következô szintre. A Westel 900 internet szolgáltató is egyben, és az általunk nyújtott Internet szolgáltatás vezetékes és mobiltelefonról egyaránt elérhetô. Az ügyfeleknek belépési és havidíjat nem kell fizetniük, de ha valaki mobiltelefonon keresztül szeretne Internetezni, elô kell fizetnie a Data szolgáltatásra. A viszonylag kis sebesség miatt a szolgáltatást egyelôre inkább levelezésre ésszerû használni, erre a célra viszont a legkifizetôdôbb. Lehetôség van arra is, hogy elôfizetôink saját weboldalt helyezhessenek el a Westel 900 webserverén. Az Interneten keresztül számos egyéb szolgáltatást is elérhetôvé teszünk, hiszen például a Reuters hírek, vagy a Céginformációs szolgáltatás (utóbbi természetesen külön díj fizetése mellett) sokak számára nyújthat fontos információt akár egy tervezett üzleti megállapodás megkötése elôtt is. Például meggyôzôdhetünk leendô partnerünk hitelességérôl a Cégbírósági adatbázison keresztül, anélkül, hogy ehhez be kéne mennünk személyesen a Cégbíróságra.

&endash; Milyen visszacsatolást használnak az ügyfelek igényeinek felmérésére, elégedettségük mérésére?

&endash; Rendszeresen megkérdezzük ôket, és számos szolgáltatást elôfizetôink jelzései alapján vezettünk be. Ezek közé tartozik például az, hogy a Megapress audiotext alapú szolgáltatásnak része a magyar vonatkozású hírszolgálat. Ez különösen fontos lehet azoknak, akik hoszszabb ideig külföldön tartózkodnak, olyan helyen, ahol magyar nyelvû, vagy Magyarországról szóló információkhoz nehéz hozzáférni. Természetesen számos új szolgáltatásban is gondolkodunk, hiszen például az elektronikus kereskedelem is egyre inkább a létezô valóság kategóriába számít. Erre van már egy kezdeményezés home page-ünkön, igaz, hitelkártyával még nem lehet fizetni, de idôvel ez is megoldódik majd.

B. J.

elôre, hátra, tartalom, honlap