Infocommunication Trends '98 II. rész.

Nemzetközi konferencia a HIF-en

Múlt havi számunkban már részben beszámoltunk a Hírközlési Fôfelügyelet által szervezett InfoCommunication Trends '98 címû konferenciáról.Most további érdekes elôadásokról tudósítunk.

A konferencia másik kulcselôadója &endash; Jan-Erik de Cockborne mellett &endash; Karl Heinz Rosenbrock úr volt, aki már 1990 óta az ETSI fôigazgatója. Az elôadó elsôsorban az infokommunikáció technológiai trendjeivel foglalkozott, azonban elôtte pár percben azt taglalta, mi is az az infokommunikáció.

A szóösszetétel elsô tagja, az „info" egyaránt utal az információra, az informatikára, míg a szóösszetétel második fele, a „communication" a távközlést sugallja. Az összetétel azonban ennél többet, egy új fogalmat jelöl, amiben benne van az elektronikus média, a tartalom is, valamint a szórakoztató elektronika is. Lehet, hogy az etimológiailag helyes szó a „teleinfocastainment" lenne, mondta félig tréfásan Rosenbrock, de ezt ô is alig tudja kimondani. A lényeg tehát, hogy az infokommunikáció valami más, mint a két összetevô mechanikus egybeolvasása, hogy pontosan micsoda, azt viszont még körülírni is lehetetlen.

Ami az ETSI munkáját illeti, Rosenbrock úr négy trendet emelt ki az infokommunikáció fô mozgatójaként. Az elsô a monopolista távközlés elmozdulása a liberalizált verseny irányába, a második a hálózati és technológiai szemléletrôl való áttérés a szoftver és az alkalmazások irányába. A harmadik trend a különálló iparágak konvergálása és integrációja, mely egyben az infokommunikációt létrehozó konvergencia alapja is. Végezetül az elôadó által kiemelt negyedik trend a nemzeti megközelítés felôl való elmozdulás a regionális illetve globális megközelítés felé.

A fenti négy trend erôsen meghatározza az ETSI munkáját, melynek jelenleg már 490 teljes jogú tagja van 34 országból, ezenkívül 75 megfigyelôje 18 európai országból és 46 Európán kívüli társult tagja szerte a világból. Rosenbrock külön kiemelte, hogy a 15 országot tömörítô közép-kelet-európai régióból már 31 teljes jogú tagja van az ETSI-nek.

A konferencia sajtótájékoztatóján az egyik fô kérdés szintén az volt, mi is a konferencia címében szereplô infokommunikáció. Jobb híján az eredeti angol fogalom „magyar" változatát használjuk, bár ezt az eddig nem létezô szót még meg kell tölteni tartalommal. Dr. Sallai Gyula, a Hírközlési Fôfelügyelet elnökhelyettese a fogalom kialakulását a következôképpen látja.

A távközlés, az informatika és az elektronikus média, valamint egymáshoz való viszonyuk az elmúlt tíz év alatt radikálisan megváltozott. Míg tíz évvel ezelôtt a hálózatok digitalizálása éppen csak elkezdôdött, a mobil távközlés néhány elôfizetôre korlátozódott és a távközlési szolgáltatók zöme állami tulajdonú monopólium volt, addig mára a digitalizálás, a mobilizálás és a liberalizálás teljesen átalakítja a szektor struktúráját. A változásoknak azonban egy még radikálisabb formája is megindult, ami viszont nem a távközlésen belül zajlik, hanem a távközlés határait, kereteit érinti. A digitális technológia ugyanis más területeket is fejlôdésre, átalakulásra ösztönzött és mára természetszerûleg elindult a digitalizált területek konvergálása. A távközlés oldaláról tekintve elôször a számítástechnikával és az automatizálással való konvergenciáról beszéltünk, majd a mûsorszórás és a hálózati információszolgáltatások következtek, jelenleg pedig már az információs tartalom elôállítása és feldolgozása is bekerült a konvergáló folyamatok körébe. Ezt az egyre szélesedô kört különbözô elnevezésekkel illetik, kiforrott fogalmak még nincsenek.

Az egyik, talán legjobban terjedô terminológia infokommunikációról beszél, amely magába foglalja az információ elôállítását, feldolgozását és továbbítását, valamint az ehhez szükséges berendezések gyártását, az információ bármely típusát tekintve. Ennek megfelelôen az infokommunikációs ágazat felöleli a távközlési, mûsorszóró és postai szolgáltatókat, a számítógépes szoftver, mûsor-, reklám és kiadványkészítôket, a más információszolgáltatókat, valamint a távközlési, mûsorszóró és számítógépi berendezések gyártóit. A szinergiahatások folytán az infokommunikációs szektor növekedési üteme a GDP növekedési ütemét jelentôsen meghaladja a világátlagban, Európában, sôt hazánkban is.

dr. Bartolits István

elôre, vissza, tartalom, honlap


Mese a tûzfalon

Újabb színes, Matáv által festetett tûzfallal gazdagodott a fôváros. A Széna téri és Márvány utcaiak után ezúttal jótékony céllal, ugyanis a tûzfal, amelyet befestettek, a SOTE Gyermekklinikájából látható. Mint azt képünk is mutatja, a klinikán gyógyulásra váró beteg gyermekek életébe visz egy kis színt ez a falfestmény.


Német szemmel a Matávról

A sikertörténet

Öt évet töltött el Magyarországon Ulrich Schaumann, a Matáv mûszaki vezérigazgató-helyettese, aki most új megbízatást kap és hazatér Németországba. Ennek kapcsán arról kérdeztük, annak idején milyen érzésekkel jött Magyarországra, és mennyiben talált más állapotokat itt, mint amit várt.

&endash; Korábban eszembe nem jutott volna, hogy Magyarországra jöjjek, egyrészt mert nem volt rokonságom az NDK-ban, másrészt a magyarok nekem leginkább 1956-ot jelentették. Annak idején éppen a hegyekben síeltem Ausztriában, amikor szokatlan repülôgép-mozgásokra figyeltem fel. Ezek az '56-os események miatt voltak az égen. A keletnémet helyzetet ismertem, Magyarországról azonban leginkább annyit tudtam, amit a „gulyáskommunizmus" jelzôvel illettek leginkább. Amikor megérkeztem Budapestre, az volt az elsô benyomásom, hogy ez az ország sokkal fejlettebb, mint az NDK volt. A privatizáció sokkal elôrehaladottabb állapotban volt, az ország akkori vezetôi is felismerték, hogy szükség van a külföldi befektetôkre. Ha azonban nincs infrastruktúra &endash; utak, telefon és a többi &endash;, akkor ezek a befektetôk nem jönnek ide. Az NDK-ban annak idején szintén nagyon fájdalmas folyamat volt a privatizáció, amit súlyosbított, hogy a telefonrendszer fejletlensége miatt például a banki szolgáltatásokat sem lehetett fejleszteni. Ezért a magyar kormány annak idején jól döntött, hogy a távközlés fejlesztését kiemelten kezelte, és bevonta a külföldi befektetôket. Ha az egész régiót nézem, Magyarországon kívül talán csak a csehek és a szlovének oldották meg jól ezt a kérdést.

&endash; Nem mindegy azonban, hogy milyen áron engedi be egy ország a külföldi tôkét. Ma is hallatszanak elégedetlen hangok &endash; például a Matáv privatizációjával kapcsolatban is.

&endash; Azt hiszem, a magyarok elég jó üzletemberek is. Elég tisztességesen megkérték az árát a Matávnak, és a kívánalmak többségét el is érték a koncessziós szerzôdésekben. Úgy vélem, mindkét fél elégedett lehet vele.

&endash; Mi volt a konkrét feladata, amikor idekerült?

&endash; Csatlakoznom kellett a Deutsche Telekom-Ameritech-Cable&Wireless csoporthoz, és a pályázat mûszaki részéért voltam felelôs. A csoportból késôbb a C&W kivált, így ketten maradtunk késôbbi nyertesek a tenderen.

&endash; Mi volt az oka, hogy a tender megnyerése után „ittragadt"?

&endash; Eredetileg három hónapra jöttem, nehéz szívvel, mert alig múlt két hónapja akkor, hogy belevágtam otthon egy olyan új projekt vezetésébe, amit nagyon testhez állónak találtam. Végül Ricke úr gyôzött meg, hogy mégiscsak jöjjek Magyarországra, három hónapra...

&endash; Hogyan is lett ebbôl öt év?

&endash; Amikor a pályázati anyagot beadtuk, nagyon rövid idônk maradt arra, hogy kitöltsük, mely vezérigazgató-helyettesi feladatokat ki fog ellátni. Azt mondták nekem, ez csak formalitás, és beírták az én nevemet is. A pályázaton nyertünk, én meg kénytelen voltam maradni. Szerencsére a családom jól viselte, a feleségem például kivett fizetés nélküli szabadságot és jött velem. Az itt töltött idô alatt jól megtanult magyarul is &endash; igaz, neki több ideje volt, mint nekem.

&endash; Mûszaki vezérigazgató-helyettesként milyen fô feladatai voltak?

&endash; Elôször is fel kellett deríteni a Matáv tényleges állapotát, hiszen a privatizáció elôtt többnyire csak a legszebb részeit mutogatták a „menyasszonynak". Azt is elég világosan láttuk, hogy feszített ütemû munkát kell végeznünk, ha meg akarunk felelni a koncessziós elvárásoknak. Szerencsére tapasztalatunk is volt e téren, így igyekeztünk más utat járni, mint korábban az NDK-ban, hogy az ottani hibákat ne ismételjük meg. Mindezt olyan körülmények között, hogy pénzügyileg messze nem voltak olyan lehetôségeink, mint a keletnémet fejlesztéseknél. Tehát agyafúrtaknak is kellett lennünk.

&endash; Nem ritka, hogy a hazánkbéliek gyanakvással fogadják a külföldi üzletemberek terveit. Volt-e ellenállás cégen belül?

&endash; Kezdetben vártam ilyet, hiszen nem volt elôttünk Magyarországon ilyen nagy külföldi befektetô a szolgáltatási szektorban. Kicsit éreztem, hogy az emberek óvatosak, gyanakvóak, talán mert attól féltek, hogy sokakat elbocsátunk és új embereket akarunk felvenni. Ezzel szemben mi azt mondtuk, minden szakemberre szükségünk van, hiszen a feladatokat csak közösen lehet megoldani.

&endash; Miben kellett másfajta gondolkodásra tanítani a magyar matávosokat?

&endash; Mûszakilag sok jól felkészült ember dolgozott itt korábban is, azonban kevesen értették azt, hogy mindent meg kell vizsgálni üzleti szempontból is. Azaz nagyon fontos, hogy minden befektetett fillér megtérüljön, és nem mellékes, hogy mennyi idô alatt történik meg mindez. Másrészt hiányzott a cégbôl az ügyfélbarát mentalitás. A Matáv rossz reputációjával én is szembesültem, a megérkezésem után az elsô estén bementem a Várban egy bárba. Ott beszélgetni kezdtem a mixerrel, s amikor az megtudta, hogy a Matávnak fogok dolgozni csak annyit mondott: Jézus Mária....

&endash; Ön a saját bôrén tapasztalta három eltérô kultúra, mentalitás találkozását a Matávnál: magyar, német és amerikai elegyedését. Milyen tanulságot tudna ebbôl levonni?

&endash; Minden egyes kultúrának vannak pozitívumai is, és akkor leszünk igazán kreatívak, ha megpróbáljuk ezeket a pozitívumokat vegyíteni, harmóniába hozni. Akkor ennek valóban szinergia hatása lesz. A magyaroknak mély gyökereik vannak ebben az országban, és ezt a külföldieknek is meg kell érteniük. Ha valaki messzirôl jön, akkor nem biztos, hogy minden ottani, bevált dolgot, ötletet át lehet ültetni. Az a fontos, hogy elôször körül kell nézni, meg kell érteni az itt zajló folyamatokat, mi miért történik úgy, ahogy, esetleg másképp, mint a világ más részein. Ennek ismeretében lehet megoldást találni, ami talán más lesz, mint mondjuk Németországban vagy az USA-ban. Én úgy gondolom, nagyszerû elegyet hoztunk létre, mert a magyar szaktudást, kreativitást ötvöztük a precíz tervezéssel és kivitelezéssel, valamint a kôkemény üzleti gondolkodással. A magyar sztori szerintem sikertörténet.

B. J.

elôre, vissza, tartalom, honlap


Kettôs szerepben a PKI

Piacképes kutatómunka

Honi távközlésünk fejlôdésében kulcsszerepet játszik, hogy mennyire vagyunk képesek átvenni a világban megjelenô újdonságokat, mennyire élünk benne a kutatás-fejlesztés világában. Jó hír, hogy egyre több multinacionális távközlési cég hozza Magyarországra kutatási témáinak kisebb-nagyobb részét, s indokaik között elôkelô helyen szerepel a hazai szürkeállomány kiváló minôsége. Van azonban egy több mint százéves múlttal rendelkezô, több generáció számára is iskolateremtô hazai kutató-fejlesztô bázis, mely még Nobel-díjas tudóst is ki tudott nevelni falai között Békésy György személyében. Ez a Posta Kísérleti Intézet, mely ma a Matáv PKI Távközlésfejlesztési Intézet nevet viseli. Az intézet vezetôjét, ifj. Frischmann Gábort arról kérdeztük, milyen szerepet vállal a mai körülmények között a PKI a hazai távközlés fejlesztésében.

Az igazgató elmondta, hogy a PKI ma a Matáv kutatási és innovációs központja, s mint ilyen, természetesen elsôdleges feladata a cég hosszú távú üzleti tevékenységének a szolgálata. Szakmai tevékenysége ugyan folyamatosan átalakulóban van, de ez a távközlés fejlôdésének a természetes velejárója. A privatizáció után a PKI szerepe és tevékenysége komolyan megerôsödött a Matáv Rt.-n belül, számítanak rá a tulajdonosok.

Az elsôdleges feladat mellett azonban a PKI nemzeti szintû feladatokat is ellát és ezeket igen fontosnak is tartja. Ez a tevékenység természetesen nem lehet ellentétes az üzleti szempontokkal, de világszerte elismert jelenség, hogy a K+F tevékenységben való részvétel igen komoly hatással van a szakmai kultúrára. A PKI nemzeti szerepét ez a tény egészen más megvilágításba helyezi, mint régebben. Elôbb azonban Frischmann Gábor egy jól mûködô európai példát mutatott be a K+F mai mûködésére, az európai EURESCOM-ot.

Dióhéjban az EURESCOM-ról

Az EURESCOM a European Institute for Research and Strategic Studies in Telecommunications GMBH rövidítése. A német bejegyzésû cégnek 23 részvényese van, mindannyian európai távközlési szolgáltatók, köztük a Matáv Rt. is. Az EURESCOM azzal a céllal jött létre, hogy pre-kompetitív, azaz a szolgáltatók közötti versenyt megelôzô kutatási szakaszban indítson el különbözô piacképes témákban K+F tevékenységet. A fôbb kutatási témák jelenleg a stratégiai kérdések, a hálózati rendszerek, az Internet és az IP technológia, az új távközlési szolgáltatások és a hálózati és szolgáltatásfelügyelet köré csoportosulnak. Az egyes részvényesek új témákat javasolhatnak, szakembereikkel beszállhatnak az elfogadott kutatási témák kidolgozásába és természetesen hozzájutnak a kutatási eredményekhez. A kilenc tagú kormányzótanács elnöke Joachim Claus (Deutsche Telekom AG), s a tagok között van ifj. Frischmann Gábor, a Matáv Rt. képviselôje is.

Az EURESCOM-ban &endash; melyet egymással sokszor versenyben álló európai szolgáltatók hoztak létre, s a MATÁV is részvényes benne &endash; a szolgáltatók közösen végeznek kutatásokat, természetesen a verseny elôtti prekompetitív szakaszban. A kutatások eredményeibôl azok tudnak a legjobban profitálni, akik kellô létszámban részt vettek benne, hiszen a megszerzett tudást, a kutatási gyakorlatot közvetlenül hazahozzák a cégükhöz. Azt, hogy a prekompetitív kutatásokban való részvétel milyen fontos, jól mutatja az a tény, hogy éppen a liberalizálás után erôsödött meg az EURESCOM, mert az új szolgáltatók is törekszenek az állandó részvételre. Mára már a 250&endash;300 mérnökévnyi kapacitással dolgozó virtuális kutatóintézet elismerten a leghatékonyabb kutatóhely lett a világon, mert természetébôl adódóan olyan kutatásokkal foglalkozik, melyek valóban piacképesek. A hagyományos értelemben vett, fôállású kutatókkal dolgozó, de üzleti élettôl független intézetek viszont nem igazán tudnak megélni, sem anyagilag, sem témáikat tekintve. A hazai piacon még azzal is nehezítve van a kérdés, hogy a jó szakemberek ára igen magasra szökött, s ezt már csak az üzleti szféra tudja megfizetni. A PKI szakemberei sok ilyen kutatási munkában vesznek részt, s igen hatékonyan használják fel az eredményt az itthoni munkában. A magas hatékonyság nyitja abban rejlik, hogy 90 százalékban ugyanazok az emberek vesznek rész az EURESCOM témákban, mint akik az itthoni fejlesztéseket irányítják, végzik. Éppen ez az innováció lényege, hogy mi módon lehet a tudásból pénzt csinálni. Hát a leghatékonyabban így.

A kis kitérô után visszatérve az alapkérdésre, a PKI-nak két területen van kiemelkedôen fontos szerepe a nemzeti szintû távközlési feladatok ellátásában. Az egyik nagy és fontos terület a szabályozás. A felhalmozott tudást, melyet a PKI összegyûjtött és folyamatosan frissen tart, fel tudja ajánlani a szabályozó hatóság számára, segítve ezzel a szabályozási munkát. Ez a segítség persze nem azt jelenti, hogy a specialista megmondja, milyen legyen a szabályozás, hanem úgy, hogy egy tanulmány formájában átadja az információkat a szabályozással foglalkozó csapatnak, amely aztán kialakítja a saját álláspontját. Jó példa erre a számozás kérdése, melyrôl éppen egy prágai konferencián derült ki, hogy a kelet-európai térségbôl egyedül Magyarország van európai szinten. Frischmann szerint ez részben annak köszönhetô, hogy a szabályozással foglalkozó szakemberek építettek a PKI tudásbázisára. Ugyanez a helyzet az eszközengedélyezés, a szolgáltatás-hozzáférési pont definíciója terén és még sok példát lehetne felhozni.

A másik nagy terület a kutatási mag kialakítása a távlati idôszak számára. Ezt &endash; éppen az EURESCOM példájából kiindulva &endash; csak egy virtuális kutatóintézettel lehet megoldani. A PKI ehhez ajánlja fel a képességét és az EURESCOM-ban szerzett tapasztalatait. Egy ilyen kutatás eredményeként például egységes országos alapot lehetne kialakítani az együttmûködôképes és a összekapcsolható hálózatok számára, mert ez a téma hirtelen megint fontossá válik. Hasonló nemzetközi példa az egységes európai intelligens hálózat, az ATM hálózat vagy más hasonló együttmûködések. Ezek alapját is a közös prekompetitív együttmûködés jelentette, de az alapelvek tisztázása után kialakult a verseny.

 

A hazai távközlési beruházások alakulása

Folyó áron, milliárd forintban

Megnevezés

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

Beruházás értéke

20.2

24.3

39.6

49.7

82.7

97.5

106.7

118.6

A nemzetgazdaság beruházásának %-ában

4.7

4.9

6.9

8.4

10.3

10.3

9.2

9.1

Forrás: HIF &endash; Távközlés-statisztikai évkönyv, 1997.

B. I.

elôre, vissza, tartalom, honlap


A hírközlés története XXVIII.

Automata központok a hazai hálózatban

Most térjünk vissza a hazai távbeszélô hálózat automatizálására. Júniusi számunkban ott hagytuk abba a történet ezen szálát, hogy 1904-ben elkészült a Teréz, majd 1912-ben a József központ, de még mindkettô csak manuális kapcsolásokra volt alkalmas. Már akkor érezhetô volt, hogy hamarosan át kell térni az automata központok alkalmazására, az elsô világháború azonban jelentôsen késleltette a megvalósítást. 1922-ben azonban megszületett a miniszteri döntés az automatizálás megkezdésére. Idôközben azonban a két manuális központ kapacitása is kicsi lett, ezért elkészült a harmadik nagy manuális CB központ, a Lipót is.

Idôközben megváltozott a hazai híradástechnikai ipar képe is. Az Egger Béla által létrehozott EVRT komoly növekedésnek indult, 1906-ban 1 millió koronás alaptôke-emelést hajtott végre, s nevét „Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt."-re, röviden EIVRT-re módosította. Bár a cég neve nem mutatja, de a Telefon és Távírda Fôosztály komoly szerepet kapott a hazai távbeszélô hálózat fejlesztésében, a Lipót központot is az EIVRT telepítette a Western Electric Co.-val való együttmûködés alapján. A fôosztálynak 1910-ben 600, 1917-ben viszont már 1700 dolgozója volt.

Megváltozott a Deckert és Homolka cég helyzete is. A távírógépek mellett megkezdték az Ericsson típusú telefonkészülékek gyártását, majd megegyezést kötöttek az EIVRT-vel, hogy a Magyar Posta telefonközpont és készülék igényeit 75 százalékban az EIVRT, 25 százalékban a Deckert és Homolka fogja kielégíteni. Licencdíj fizetése ellenében a Deckert és Homolka használhatta a Western Electric szabadalmakat, míg az EIVRT az Ericsson szabadalmakat. 1911-ben a svéd Telefonaktiebolaget L. M. Ericsson úgy döntött, hogy érdemes a magyar piacon megerôsíteni jelenétét, s megvásárolta Deckert Rudolftól és Homolka Edétôl a céget, létrehozva az „Ericsson Magyar Villamossági Rt."-t. A profilbôvítéshez új gyártelepet kezdtek el építeni Lágymányoson, a Fehérvári út 70. szám alatt. Mire azonban az épület elkészült, kitört a világháború, így az egészen 1923-ig hadikórházként mûködött.

A harmadik szereplô, a Neuhold és Társa sem tûnt el teljesen a telefóniából, bár termékösszetételében hosszú ideig a vasúti jelzôberendezések játszották a fôszerepet. Neuholdnak azonban már 1899-tôl kapcsolata volt a hannoveri „J. Berliner" céggel, mely az akkori idôk legjobb szénmikrofonjának (Modem Kor, 1997. október) szabadalmának tulajdonosa is volt. A német vállalat 1900-ban megvásárolta a Neuhold-féle céget és vezérképviseletté alakította át. 1904-ben megvásárolták a Gizella út 64. alatti kefegyárat, s átalakítás után abba költöztek át. A vezérképviseletet vezetô Neuhold János még 1904 októberében meghalt, a gyár vezetését a tulajdonosok fiára, Neuhold Kornélra bízták. Neuholdnak sikerült a Teréz-központ építésekor beszállni a telefonkészülékek gyártásába és szállításába is és ezzel visszatérni a híradástechnikai piacra. A Posta az EIVRT monopolhelyzetének elkerülése érdekében a vidéki távbeszélô-hálózat kiépítését 50-50 százalékban a Deckert és Homolka, illetve a Neuhold-féle „Telephonfabrik A. G. vormals J. Berliner" cégnek adta. 1911-ben a cég aztán önálló magyar részvénytársasággá alakult Telefongyár Rt. néven.

Ez a három magyar cég volt érdekelt a telefonközpontok gyártásában, amikor az automatizálási igény realitássá vált. A döntés alapját a Magyar Posta által 1920-ban kidolgozott tízéves beruházási terv képezte. A Posta szakemberei hosszan tanulmányozták az automata telefonközpontokat. Heves viták után úgy döntöttek, hogy nem a jól bevált, de túlságosan rugalmatlan hálózatot eredményezô Strowger-rendszerû közvetlen vezérlésû központokkal, hanem a korszerûbb, közvetett vezérlésû rotary központokkal kell a hazai hálózatot megvalósítani. Ennek a döntésnek nagy jelentôsége volt, mert hosszú idôre meghatározta a hálózati struktúrát. A szakemberek arról is meggyôzôdtek, hogy a Western Rotary regiszteres rendszere a legkiforrottabb a feladat megoldására, valamint, hogy az EIVRT a Western Electric szabadalmak birtokában meg tudja oldani a hazai gyártást és szerelést. A Magyar Posta ennek megfelelôen 1924-ben az EIVRT-vel megkötötte az összesen 26 ezer vonal összkapacitásra a szerzôdést.

A Posta elôrelátó volt, a tízéves tervben rögzítette mindazokat a feltételeket, melyet a hálózatnak a késôbbiekben teljesítenie kell. Elôre feltételül szabták a hat számjegyre való áttérés lehetôségét, ha az elôfizetôk száma megközelíti a 100 ezret. Szintén feltétel volt a forgalmi viszonyok változásának egyszerû átkötésekkel való követése. Feltételül szabták a hibák behatárolására és az áramkörök mérésére szolgáló riasztó- és vizsgálóberendezéseket is.

Kiváló vizsgálati lehetôséget is biztosított az EIVRT, mikor 1924 december 23-án a MÁV saját hálózatában megjelent az elsô Western rendszerû automata központ a Keleti pályaudvar épületében. A 360 vonalas, számtárcsával vezérelhetô telefonközpont telepítésével a MÁV hálózatban is megjelent a közvetett vezérlés, felváltva a Siemens közvetlen vezérlésû rendszerét. Ezen a központon gyûjtötték a tapasztalatokat az EIVRT és a Posta szakemberei egyaránt. A berendezés egyébként egészen 1970-ig (!) üzemben volt.

Az elsô lépcsôben 70 ezerre tervezett bôvítés 1928. április 28-án kezdôdött a Krisztina-központ üzembemenetelével, majd mellékközpontjai &endash; Vár, Óbuda, Zugliget, Szabadság-hegy &endash; következtek. Utána a Lipót, az Újpest, a Teréz, a Lágymányos, Budafok, Zugló, végül pedig a József központ és mellékközpontjai &endash; Kispest, Pesterzsébet és Kôbánya &endash; következtek 1932-ben.

dr. Bartolits István

elôre, vissza, tartalom, honlap


Pluszszolgáltatások a Matávtól

Kényelem és biztonság

Sokan azt hiszik, a telefonálás egyes kényelmi szolgáltatásai, a hívásátirányítás, a hívásvárakoztatás és társai csak a mobilkészülékekrôl vehetôk igénybe. Pedig a vezetékes hálózatok is alkalmasak mindezekre. A digifon-szolgáltatások a kényelmi szolgáltatásokat jelentik &endash; hangsúlyozta Sáfrány András, a Matáv termékmenedzsere. Két szolgáltatás kiemelhetô ezek közül: a hívásvárakoztatás és a hívásátirányítás szolgáltatás.

Hívásvárakoztató nélkül, ha valakihez éppen folyó beszélgetés közben érkezik egy másik hívás, akkor a hívó fél csak foglalt jelet kap. Hívásvárakoztatással viszont kicsengést hall, míg a hívott egy „kopogtató" jelet észlel. Ezt követôen meg tud gyôzôdni az illetô arról, hogy ki hívta és mérlegelni tud, hogy melyik fontosabb neki abban a pillanatban. El tud búcsúzni valamelyik féltôl, hogy „kérem, nekem most van egy fontos hívásom, de visszahívom önt". A hívásvárakoztatás szolgáltatással így nem vesznek el fontos hívások. Ha mind a két hívást fontosnak találja az elôfizetô, akkor felváltva tud velük beszélgetni. A hívásvárakoztatás-szolgáltatáshoz a Matáv-elôfizetôk körülbelül 80 százaléka férhet hozzá.

A másik csoport a hívásátirányítás szolgáltatás, amelyhez valójában ötfajta szolgáltatás tartozik. Három az, amelyik nagyon fontos lehet az elôfizetôknek:

&endash; hívásátirányítás feltétel nélkül,

&endash; hívásátirányítás nem felel esetén,

&endash; hívásátirányítás foglaltság esetén.

A hívásátirányítás feltétel nélkül arra szolgál, hogy ha valaki tudja elôre, hogy nem lesz az elôfizetôi-állomás helyén és tudja azt is, milyen számon lesz elérhetô, akkor át tudja irányítani a telefonjára érkezô hívásokat és így létrejönnek a hívások. A hívó fél mindezt észre sem veszi, egyszerûen az új állomáson fog csörögni a készülék.

A hívásátirányítás nem felel esetén alkalmas arra, hogy ha valaki bizonytalan, nem tudja, otthon lesz-e vagy sem a hívás idején, de tudja, hol lehet ôt elérni, melyik számon, akkor ebben az esetben meghatározott ideig csöng a telefon és ha addig nem veszik fel a kagylót, akkor átirányítódik a hívás a megadott számra.

A hívásátirányítás foglaltság esetén fôleg akkor jó, ha valakinek több vonala van és valamelyik foglalt. Ilyenkor automatikusan átirányítódik a hívás egy általa megadott vonalra.

A hívásátirányítás feltétel nélkül szolgáltatást a Matáv-elôfizetôk 80 százaléka veheti igénybe, míg a másik kettôt csak 68&endash;70 százaléka. A hívásvárakoztatással rokon valamelyest egy harmadik szolgáltatás. Ez a három résztvevôs konferenciabeszélgetés, ami lehetôvé teszi, hogy három elôfizetô ne csak felváltva, hanem egyszerre is tudjon beszélni.

A Digifon-szolgáltatások egyike a forró drót szolgáltatás. Ennek a szolgáltatásnak a lényege az, hogy ha valaki felemeli a kézibeszélôt, akkor egy idô után egy elôre beprogramozott telefonszámot fel fog hívni a központ. Például rosszullétnél csak fel kell emelni a telefonkagylót és a telefon tárcsázás nélkül, automatikusan kapcsolja az elôre beprogramozott orvos telefonszámát, vagy biztonsági szempontból hasonlóan a rendôrséget is fel lehet hívni. A kisgyereket is csak arra kell megtanítani, hogy emelje fel a kagylót és már beszélhet a szüleivel, akik távol vannak.

A digifon-szolgáltatások csillaggal, kettôs kereszttel, illetve flash gombbal ellátott nyomógombos készülékkel használhatók.

H. E.

elôre, vissza, tartalom, honlap


Matávcom szakmai napok

Növekvô sávszélesség

Idén is megtartotta hagyományos szakmai napját a MATÁVcom. Bedô Erik vezérigazgató a cég jövôjét vázolta fel. Ezt a jövôt már a távközlés és az informatika közeledése határozza meg, tehát a MATÁVcom is ennek megfelelôen alakítja át a profilját. Mint Bedô elmondta, „a MATÁVcom nem lesz sikeres cég, ha csak alközpontokkal akar foglalkozni". Már jelenleg is szélesebb skálát ölel fel a tevékenységi körük, de a jövôben mindent, ami az épületen belül van, le szeretnének fedni, legyen az passzív hálózat, aktív elemek telepítése, LAN hálózat kiépítése, cégen belüli mobilitás vagy intranet/extranet hálózat megvalósítása.

A vezérigazgató a mobilitás kérdésénél külön hangsúlyozta, hogy a MATÁVcom ugyan foglalkozik az alközpontok mellékállomásainak zsinór nélküli megvalósításával, a DECT rendszerrel, de véleményük szerint a vezetékes hálózat a jövôben is domináns lesz, a két rendszer inkább kiegészíti egymást. Az optikai kábellel kiépített hálózatok ugyanis igen nagy sávszélességet képesek biztosítani, nagyságrendekkel nagyobbat, mint a vezeték nélküli megoldások. Az üzleti kommunikáció pedig éppen a sávszélességet igénylô alkalmazások felé fordul. A MATÁVcom tehát inkább a kép- és videoátvitel irányába kíván haladni az épületen belüli hálózatok fejlesztésében.

A MATÁVcom jelenlegi palettáját Ács Péter mûszaki igazgató ismertette. Az Intelligens Épület összefoglaló néven bemutatott választék a hagyományos beszédhálózat helyett már integrált beszéd- és adatkommunikációt valósít meg és riasztórendszereket, tûzjelzô hálózatot, épülethangosítást, berendezett videokonferencia-termet is magában foglal. Az integrált hálózati megoldásokra jó példa a MATÁV Krisztina körúton lévô épülete, melyet a felújítása során a MATÁVcom lát el belsô hálózattal.

A MATÁVcom nagyobb volumenû, összetett programokban is részt vesz, erre igen jó példa a Sulinet Projekt. Oláh István hálózati menedzser elmondta, hogy a MATÁVcom az Elender Rt. alvállalkozójaként vett részt az összetett projektben, s hármas szerepet is játszott. A cég a távközlési és az IP hálózat tervezésében, telepítésében mûködött közre, majd ugyanezen hálózatok üzemeltetésében is részt vett, de egyben tôkebefektetôként is megjelent. A telepítések nagyrészt lezárultak, 1998. augusztus végéig 1211 végpontot adtak át, a hálózat több, mint 18 ezer kliens számítógépet tartalmaz és a napi forgalma 8&endash;10 gigabájt, ami már intenzív használatot jelent. Ennek megfelelôen már gyûlnek az üzemeltetési tapasztalatok is. Például a hibabejelentések nagy százaléka a nem megfelelô használatból és az informálatlanságból származik, s nem a hálózat meghibásodásából.

B. I.

elôre, vissza, tartalom, honlap


A HIF IX. országos fóruma

Szolgáltató hatóság a cél

Immár kilencedik alkalommal rendezte meg a Hírközlési Fôfelügyelet vitafórumát, melynek középpontjában a nemzetközi és hazai szabályozás, ezen belül pedig a HIF tevékenysége állt. A Fórumot Kauser Alajos, a HIF elnökének köszöntôje után dr. Gyurkovics Sándor, a KHVM közigazgatási államtitkára nyitotta meg. Az egyes elôadásokban a társintézmények, az érintett vállalatok és a HIF szakemberei vázolták tapasztalataikat és elképzeléseiket a szabályozás jövôjérôl. A Fórum programjából most a szolgáltatók véleményét és a HIF kerekasztalt mutatjuk be.

A Matáv Rt. részérôl Gecser Ottó mondta el a hazai szabályozással kapcsolatos gondolatait. A szolgáltatói szerepkörbôl következôen elvárásokat fogalmazott meg, melyekre rövidebb-hosszabb távon, de fel kell készülnie a hatóságnak. Az egyik &endash; erôsen gyakorlati indíttatású &endash; elvárás a Matáv részérôl az engedélyezési eljárások menetének felgyorsítása, mert nagy értékû beruházások esetében már néhány hetes csúszás is veszteségeket okoz. A másik elvárás az európai csatlakozás követelményeinek megfelelô szabályozás kialakítása, melynél az áttekinthetôséget, az arányosságot és a diszkrimináció-mentességet emelte ki az elôadó. Még komolyabb elvárások merülnek fel a távközlés fejlôdésébôl, a konvergencia hatásaiból következôen. Gecser a legfontosabbnak ezen a téren a konvergáló területek &endash; a távközlés, az informatika és a média &endash; összehangolt szabályozását és a szétválasztottságuk fokozatos megszüntetését tartotta. Külön kiemelte, hogy ebben a folyamatban a kábeltévével kapcsolatos kérdéseket is rendezni kell. A távközlési piac és a hatóság kapcsolata is fokozatosan megváltozik, a szabályozó hatóság a piac részévé válik, s szabályozási tevékenységét a piac igényeinek megfelelôen kell végeznie. A jövôben a fô hangsúly a gazdasági jellegû szabályozáson lesz.

Szivi László a Magyar Posta Rt. képviseletében arról beszélt, hogy a postai szabályozás egyre inkább elôtérbe kerül. Az EU postai szabályozási rendszere már elkészült, s jövô év januárjától életbe is lép, hamarosan tehát itthon is ehhez célszerû alkalmazkodni.

A postai szolgáltatásokkal kapcsolatban az elôadó elmondta, hogy a lakossági forgalom nem éri el a 15 százalékot a tevékenységükben, az üzleti felhasználók viszont egyre inkább megkövetelik a minôséget. Változik a kínálat is: megjelentek az informatikai alapú szolgáltatások, mint például a hibrid levél, s ezek aránya a jövôben nôni fog. A növekvô verseny azonban csak egyenlô feltételek mellett folytatható igazságosan, nem fogadhatók el az olyan diszkriminatív rendelkezések, mint ami például ma sújtja a nemzeti szolgáltatót a magánszolgáltatókkal szemben, akik élhetnek az ÁFA-visszaigénylés lehetôségével.

Polányi Sándor, a CGSAT igazgatója az LTO szövetség nézeteit foglalta össze. Már bevezetô mondataiból kiderült: az LTO szövetség három legfontosabb problémája jelenleg az interconnect, az interconnect és újra az interconnect, azaz a hálózati összekapcsolás díjtételei. Az elôadó azért megfogalmazta a távlati elvárásokat is, melybôl kiderült, hogy az LTO-k szabályozási stabilitást várnak el és úgy gondolják, hogy már eleve a jövôt kellene szabályozni, hiszen 2002 igen közel van. Elvárják a hatóságtól az élet változására a gyors reagálást, de emellett a pontos, egyértelmû fogalmazást is, mert éppen a koncessziós szerzôdések kapcsán ennek hiányából már adódtak problémák. Az LTO szövetség elvárásai közé tartozik a törvények, rendeletek elôkészítésében való széles körû részvétel, melyben nem csak a vélemények meghallgatására, hanem a figyelembevételére is igényt formálnak.

A PanTel Rt. véleményét Horváth Pál, a cég vezérigazgatója tolmácsolta. A hazai távközlés 1986 és 1998 közötti szakaszát a hiány felszámolásaként jellemezte, s véleménye szerint már 1999-tôl a verseny lesz a fô hajtóerô. Azt azonban látni kell, hogy az új szereplôk helyzetükbôl következôen nem indulnak azonos eséllyel. Ahogy Horváth Pál fogalmazott: „a pályának nem biztos, hogy síknak kell lennie, lehet, hogy lejtenie kell, hogy kiegyenlítse a feltételeket". Önmagában az alternatív szolgáltató megjelenése nem jelenti a verseny megindulását 2002 után sem, csak ha a kiegyensúlyozatlan piacon esélyt is kap az új belépô. A szabályozásnak tehát a verseny érdekében ehhez elfogadható feltételeket kell biztosítania. Elsôként a domináns szolgáltató piaci erôfölényével való visszaélési lehetôségét kell megszüntetni. Ugyancsak korlátozni kell a szolgáltatások kötegelését, a túlzott árképzést, a dömpingárak megjelenését, valamint a saját célra való szolgáltatás kedvezményezését. Elvárás az is, hogy a tarifák legyenek átláthatóak, költségalapúak, valamint, hogy ne képzôdhessenek újabb monopóliumok a piacon. Végezetül az is fontos, hogy az új piacok, például az IP alapú szolgáltatások, a kábeltévé, a mobil &endash; már ne kötôdjenek a domináns szolgáltatóhoz.

A HIF-fel kapcsolatban Horváth Pál fontosnak tartotta kiemelni, hogy meg kell szüntetni a szakemberhiányt és kialakítani a szükséges infrastruktúrát a feladatok hatékony elvégzéséhez. Meg kell határozni, hol kell hatósági beavatkozás és hol lehet a döntést a piacra bízni. Az engedélyezés gyorsaságát a PanTel is fontosnak tartja, de ezen a téren &endash; szemben a Matávval &endash; igen jók a tapasztalatai. A számozás és a frekvenciakiosztás témakörében viszont mozgásteret kell biztosítani, gondolni kell a pán-európai szolgáltatások elérésére is. Végig kell gondolni az Internet-szolgáltatók helyzetét, akik erôs árprésben dolgoznak, a végén a szolgáltató zsebében alig marad valami. Az IP telefónia terjedése hatására várható, hogy 3&endash;5 év múlva az árak kiegyenlítôdnek, mert az IP telefónia versenyképes alternatíva lesz a távbeszélô hálózattal szemben. Erre az idôszakra is fel kell készülni.

A napot záró kerekasztal-megbeszélésen a HIF szakemberei mondták el az egyes területekkel kapcsolatos elképzelésüket. Ezt megelôzôen a kerekasztal-beszélgetés vezetôje, dr. Sallai Gyula megállapította: eltérô elvárások fogalmazódtak meg a hatósággal szemben, de abban mindenki egyetértett, hogy az elkövetkezendô idôszakban komoly feladatok várnak a HIF kollektívájára, amelynek a közérdek és a gazdasági hatékonyság közötti mérleg szerepét kell betöltenie. A Hír-közlési Fôfelügyelet éppen ezért leginkább az innovációt segítô szolgáltató hatóság szerepét szeretné erôsíteni.

Schmideg Iván nemzetközi igazgató &endash; aki délelôtti elôadásában sorra vette a szabályozás helyzetét a különbözô európai országokban &endash; a kerekasztal megbeszélésen azokat a mérföldköveket mutatta be, melyekhez igazodnunk kell a jövôben. Ezek közül is kiemelte a Magyarország által is aláírt WTO szerzôdéssel való kompatibilitást. Spakievics Sándor gazdasági szabályozási igazgató a brit példán keresztül vezette le, hogy a verseny nehezen alakul ki, még akkor is, ha a szabályozás ezt igyekszik elôsegíteni. Ott már 14 éve folynak a próbálkozások, de a telefonhálózat 84 százaléka ma is a British Telecom kezében van.

Gricserné Heszky Enikô engedélyezési igazgató elmondta, hogy az engedélyezésrôl fokozatosan a betartatásra fognak áttérni, az egyedi engedélyezések vissza fognak szorulni azokra a területekre, ahol korlátos erôforrásokról van szó. Ez a megoldás &endash; amellett, hogy Európa-konform &endash; már a fogyasztót fogja szolgálni. A számgazdálkodásról beszélt Szilágyi Sándor mûszaki szabályozási osztályvezetô. Elérendô célként a számhordozhatóságot jelölte meg, ami persze komoly mûszaki fejlesztés eredményeként jöhet csak létre a vezetékes hálózatban. Ehhez ugyanis egy komoly adatbázisnak kell nyilvántartania, hogy a hívott szám melyik szolgáltatónál található. A megoldás kicsit hasonlít a cellás rádiótelefon rendszerek honos helymeghatározó regiszterének a mûködéséhez. Simon Gyula elnöki tanácsadó a mobil telefónia fejlôdési irányát vázolta fel. Az UMTS rendszer 2002 körül jelenik meg az európai piacon és várhatóan egy-két év késleltetéssel már Magyarországon is megindul a szolgáltatás. Arra kell felkészülni, hogy ez a rendszer már teljes körû mobilitást fog nyújtani széles sávon is.

Vácziné dr. Takács Zita elnökhelyettes arról beszélt, hogyan lesz képes a HIF erôforrásokat biztosítani mindazokhoz a feladatokhoz, melyeket a Fórum egész napján az egyes elôadók felvetettek. Szakembergárda és megfelelô infrastruktúra nélkül ugyanis ezeket a tevékenységeket nem lehet ellátni. Végezetül dr. Kósa Zsuzsanna elnöki tanácsadó a HIF jövôképét a stratégia szemszögébôl mutatta be. Ennek egyik kulcskérdése, hogy mi az állam feladata a közszolgáltatásokban. Ennek egyaránt vannak általános és szektorspecifikus vonásai. Általánosan a versenyszabályozás és a fogyasztóvédelem a két legfontosabb stratégiai cél, míg a szektorspecifikus célok között az egyetemes szolgáltatás, a korlátozott erôforrások kérdésköre, a biztonság a legfontosabb. A mûszaki követelményrendszer már egyre inkább versenypiaci faktorként és nem államilag szabályozott területként fog megjelenni a tanácsadó szerint.

B.I.

elôre, vissza, tartalom, honlap


DAT-SAT konferencia

A médiaszabadság kora

Fô témája a média, a távközlés és informatika konvergenciája volt annak a nemzetközi kábeltelevíziózással és mûholdas rendszerekkel foglalkozó konferenciának, melyet DAT-SAT '98 néven rendeztek november elején.

Napjainkban az analóg átviteltechnikát &endash; minôségi és gazdasági hátrányai miatt &endash; már a világ szinte minden pontján a digitális átviteltechnika váltotta fel. A digitális multimédia platform kialakítására irányuló kutató- és fejlesztômunka tovább folytatódik. Célja az Internet-hozzáférés, az adatszórás, a digitális mûszorszórás integrálásával alapot teremteni a jövô interaktív multimédia szolgáltatásai számára. Az Internet felhasználóinak száma a statisztikák szerint folyamatosan bôvül. A növekedés sebességét azonban jelentôsen befolyásolja a szolgáltatások minôsége és a várakozások idôtartama. A sávszélesség-igény rohamosan nô. A mûholdas hálózat lehetôvé teszi, hogy a szolgáltatás azonos minôségben és egyidejûleg rendelkezésre álljon a nagyvárosokban és a vidéki falvakban.

A konferencián Sükösd Miklós, a Közép-Európai Egyetem Politikatudományi Tanszékének munkatársa kiemelte a médiaszabadság elvét: egyenlô esély a beruházók és fogyasztók számára. Az amerikai dominancia megszüntetésére és az európai erôdítmény létrehozására, az EU szintjének megfelelôen az európai indentitásra kell törekedni. Mûsorszolgáltatók ezrei jönnek létre, a globális világmédia kialakulásában a kvóták kérdése merül fel.

Bottka Sándor (Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság) felhasználóbarát program kialakítását tartja fontosnak. Rendszerek és szolgáltatások fejlôdése, új módszerek, elektronikus kereskedelem elôtérbe helyezése mellett az információ-biztonság (nemzetbiztonság és gazdasági biztonság), a kriptográfia rendszere fontos szerepet játszik az információs társadalom technológiájának kialakításában. Az infrastruktúra támogatása alapkövetelmény legyen a kutatói és oktatási hálózatok szélessávú összeköttetési révén.

Dr. Heller Krisztina (Westel 900 Rt.) a kábeltelevíziózás európai szabályozását érintô területekrôl szólt. Elôadásában a szerzôi jogokról, tájékoztatáspolitikáról, távközlési szolgáltatások versenyérôl, mûszaki feltételekrôl, mások személyiségi jogainak védelmérôl beszélt. Elmondta, hogy a kábeltelevíziós társaságoknak nincs saját szabályozása. A hazai és nemzetközi igényekhez alkalmazkodva a mûsorszóró feladatok ellátása mellett a távközlési szolgáltatásokhoz elengedhetetlenül szükséges mûszaki-technikai alapokat is meg kell teremteni.

(itá)

elôre, vissza, tartalom, honlap


Sínen a magyar TETRA?

Épülô új világ

TETRA alapú mintarendszert telepített az Antenna Hungária az ORFK és a Nemzetbiztonsági Hivatal számára. A fôváros szinte teljes egészét lefedô pilotprojekt eldöntheti, hogy a készenléti kormányzati kommunikációs rendszert TETRA alapon építsék-e ki. A projekt elsô beszállítója a Motorola, azonban az Antenna Hungária természetesen a Nokia, valamint más TETRA-képes szállítók számára is lehetôséget ad tudásuk bizonyítására, s a projektben mutatottak alapján történhet meg a szállító(k) kiválasztása. Kedvezô tapasztalatok esetén már a jövô év elsô negyedévének végére üzembe helyezhetô az éles rendszer is &endash; amennyiben a kormány és az ÁPV Rt. is helyzetbe kívánja hozni az AH Rt.-t.

Az Alcatel megvásárolja a Packet Enginest. A készpénzes üzlet keretében az Alcatel hozzájut a mai legnagyobb teljesítményû nagy sebességû routerhez, a Gigabit Ethernethez, ami a Packet Engines terméke. Az Alcatelt bízta meg itthon a PanTel a fényvezetô alapú átviteli rendszeréhez szükséges berendezések szállításával.

A Siemens Telefongyár Kft. fogja szállítani a Matáv által 1999 és 2001 között megrendelendô vonalkapacitás 55 százalékát, ami 495 ezer vonalnak felel meg &endash; derült ki a két szállító közötti árverseny eredményeképpen.

Az Ericsson Kft. fogja szállítani az Antenna Hungáriának az utóbbi alaphálózatából való kicsatlakozást megvalósító mikrohullámú berendezéseket.

Az Ericsson egyesült államokbeli bejelentése szerint egyre több vállalat kapcsolódik be az IBM, az Intel, a Nokia, a Toshiba és az Ericsson közös kezdeményezésébe, a Bluetooth vezeték nélküli kommunikációs programba. E technológia lehetôvé fogja tenni a hordozható számítógépek, a mobiltelefonok, más hordozható eszközök, illetve a hálózati hozzáférési pontok rövid hatótávolságú vezeték nélküli összeköttetését.

A Nokia és az osztrák Well.COM szolgáltató Tetra-hálózat szállításáról állapodtak meg. A Tetra minden tudásával felvértezett rendszert közbiztonsági szervezetek fogják használni.

A Motorola Cellurális Infrastruktúra Csoportja nyerte a Nemzetközi Mûszaki Konzorcium InfoVision díját az M-Cell Access épületen belüli bázisállomás kifejlesztéséért.

Szervezeti átalakítást jelentett be világszinten az Ericsson. Ehhez illeszkedve a cég hazai leányvállalata is átszervezte önmagát, s tevékenységüket kifejezetten a konvergencia jegyében alakítják át. Többek között jelzésértékû az is, hogy a korábbi üzleti kommunikációs ágazatot (amely a régebbi alközponti üzletet vivô Ericsson Rt. beolvasztásából nôtt ki) ezentúl Kovács Péter vezeti, aki elôzô munkahelyein az Intelnél, illetve a Cisconál a hálózatokkal kapcsolatban is számos tapasztalatot szerzett. (Az átszervezésrôl, az Ericsson stratégiájáról következô számunkban részletesebben is beszámolunk. A szerk.)

 

elôre, vissza, tartalom, honlap