FELMÉRTÜK AZ INTERNET-SZOLGÁLTATÓKAT
A magyar internet-piac duplázásának éve?
Sokan várják hazánkban az Internet terjedésének robbanásszerû növekedését erre az évre. A világháló térhódítása bizonyos szempontokból hazánkban is gyors, más szempontokból azonban talán lassabb, mint amit Észak-Amerikában és Nyugat-Európában tapasztalhatnak. Tavaly májusban, amikor a Matáv Rt. képviselôi az Ifabo kiállításon bejelentették kereskedelmi Internet szolgáltatásukat, abban reménykedtek, hogy az Internet elôfizetôk száma 1997. végére 80-90 ezerre nô, és ebbôl 30-40 százalék lesz a Matávé. (Ezeknél a becsléseknél az akadémiai felhasználókat &endash; egyetemek, kutatóintézetek felhasználói &endash; nem szokták beleszámítani az összesen számokba.) Több, mint 30 Internet szolgáltatót kerestünk meg egy kérdôívvel, melyben többek között arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen háttér áll a világháló elérhetôségét adó szolgáltatások mögött, és miben látják a gyorsabb fejlôdés akadályát.
Mintegy 20 szolgáltató válaszolt is a kérdôívre (amit ezúton is köszönünk). A számokat összesítve a legfontosabb adat, hogy a meg nem keresett, illetve a választ nem adó szolgáltatók elôfizetôi számát is hozzábecsülve, pillanatnyilag körülbelül 50 ezren lehetnek, akik elôfizetnek hazánkban a Internet szolgáltatásainak igénybevételére. Ha beleszámítjuk azt, hogy a bérelt vonalon keresztül internetezôk többnyire cégek, akik ezen keresztül munkatársaiknak is lehetôvé teszik a világháló használatát, akkor a fizetô felhasználók számát 100 ezerre tehetjük. Azaz a tavalyi év tavaszán vártnál jóval lassabban halad az Internet térhódítása Magyarországon.
Az okok között több tényezô szerepel, de amit egyetlen szolgáltató kivételével mindenki megnevezett: a telefontarifák szintje. Emellett még gyakori okként jelölték meg a magyar tartalom hiányát és a meglévô tartalom rendezetlenségét; a vidéki infrastruktúra kiépítettségének hiányát; a fizetôképes kereslet viszonylag alacsony szintjét; a PC-k relatíve magas árát és alacsony elterjedtségét a háztartásokban. Több szolgáltató felvetette azt is, bár a szót "Internet" már elég sokan ismerik, azonban jóval kevesebben tudják, hogy mire is lehet ezt használni, mire jó, hogyan lehet vele hatékonyabbá tenni az üzletmenetet, vagy akár a mindennapi életet. (A tarifák kérdését, és az internetezôk nyugodt alvását az oldhatná meg véglegesen, ha végre a Matáv lényegesen csökkentené az ISDN vonalak belépési díjait &endash; Németországban ez körülbelül a tizede a hazainak!!! &endash;, valamint az ISDN-en keresztüli adatátvitel tarifaszorzóját 1,4-szeresrôl egyszeres alá csökkentené, követve ezzel végre a nyugat-európai gyakorlatot.)
Az Internet szolgáltatásra is igaz, hogy néhány nagy cég (Matáv, Compuserve, Datanet, Elender, EuroWeb) uralja a piacot, és a kisebb cégek számára a piaci rések kihasználását leginkább az segítheti, ha az ügyféllel törôdés minôségében jobbat tudnak nyújtani a felhasználónak. (Az egyik vidéki Internet szolgáltató vezetôje jegyezte meg, hogy csábították már el úgy ügyfelet egy országos Internet szolgáltatótól, hogy annak ügyfélszolgálatán nem tudtak, vagy nem akartak segítséget nyújtani az Internet használatához szükséges programok telepítésében és beállításában &endash; de ajánlották az adott városban mûködô másik, kis szolgáltatót. Az ügyfélnek nyújtott segítség vége szolgáltatóváltás lett...)
Érdekes és nehezen megválaszolható kérdés az Internetet magán, illetve üzleti célra felhasználók arányának becslése. Ha eltekintünk a bérelt vonalas és ISDN-en keresztüli felhasználóktól, akkor papíron 30-50 százalék közé is tehetnénk ezt az arányt. Azonban többen is megjegyezték, hogy a tényleges felhasználás szerint kevesebben vannak a valódi üzleti felhasználók. Sokan ugyanis kisvállalkozóként, betéti társaságként és így tovább fizetnek elô. Azonban ha többnyire éjszaka csatlakoznak fel a hálózatra, és a szolgáltató proxy szerverébôl látható, hogy többnyire szex oldalakat tartalmazó webcímeket néznek meg, akkor ôk egyértelmûen egyéni felhasználóknak tekinthetôk.
A fejlôdést tekintve szinte minden szolgáltató optimista, még a legnagyobbak is közel az elôfizetôi szám megduplázódását várják év végére, a kisebb szolgáltatók, akiknél viszonylag könnyebb nagyobb mennyiségû elôfizetôt és így fejlôdési arányt elérni, a több száz százalékos növekedési várakozás sem ritka.
Az Internet szolgáltatás nyújtása és igénybevétele egyaránt beruházásigényes üzlet, tevékenység. Ezért a kisebb szolgáltatók esetében gyakori, hogy valójában ez csak egyik, nem feltétlen fô profilja az adott cégnek. Többnyire ma még a kis cégek számára veszteséges az Internet szolgáltatás, és más tevékenységek bevételébôl finanszírozzák, akár cégen belül, akár rokon vállalkozáson keresztül. Többek számára az Internet szolgáltatás kiegészíti egyéb, informatikai jellegû üzleti tevékenységüket, és csupán azért csinálják, hogy meglévô ügyfeleik számára e szempontból is teljeskörû szolgáltatást tudjanak nyújtani.
Internet elérési árak néhány szolgáltatónál
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem kis beruházás magánemberek számára sem Internet elôfizetôvé válni. Elôször is, az otthoni felhasználók számára szükség van egy számítógépre, amely modemmel is össze van kötve. Ha csak márkanév nélküli, amolyan "harmadik dzsunka balra" módon összeszerelt berendezést vásárol meg valaki, akkor is belekerül modemmel, monitorral, megfelelô memóriabôvítéssel áfástul-mindenestül körülbelül 200 ezer forintba. A böngészôprogramok ingyenesek, ez tehát nem jelent plusz kiadást. A havi elôfizetési díjak többnyire 2-5 ezer forint között szórnak, viszont ha havi átlag 15 óra Internet használatot is feltételezünk akkor ennek telefondíj vonzata is több ezer forint. Azt ugyanis nehéz betartani, hogy mindig csak este 10 óra után kapcsolódjon fel a kuncsaft, lévén hogy akkor a legolcsóbb, már ha folyamatosan, a vonal megszakadása nélkül legalább 53 percig él a kapcsolat. Éves szinten tehát az Internet szolgáltatás fenntartása a felhasználó pénztárcáját az induló beruházáson kívül további körülbelül 100 ezer forinttal terheli meg. Azt is figyelembe kell venni, hogy sokan nem is emiatt riadnak vissza az Internettôl &endash; hanem amiatt, hogy akkor otthonra vásárolni kellene egy olyan számítógépet többszázezer forintért, ami hat hónap múlva már erkölcsileg elavultnak tekinthetô...
Nem kis problémát jelent, hogy a magyar nyelvû tartalom az örvendetesen szaporodó honlapok ellenére is még viszonylag szegényes. Pedig milyen jó lenne például, ha az Interneten keresztül megnézhetnénk mondjuk a mozimûsort, és a nekünk tetszô filmre akár meg is rendelhetnénk a jegyet; vagy kiválaszthatnánk, hogy melyik étteremben szeretnénk vacsorázni és lefoglalhatnánk az Interneten keresztül az asztalt; vagy végigböngészhetnénk a Mátrában lévô üdülôkben levô szálláshelyeket és feladhatnánk a helyfoglalást és így tovább. A tartalomszolgáltatás tehát akkor lesz az igazi, ha nem csak felraknak valamifajta információt, hanem lehetôvé teszik annak interaktív felhasználását. Jó példa erre, hogy a napokban lezajlott hannoveri Cebit kiállításra szállást Interneten keresztül is lehetett foglalni &endash; és ezek a helyek keltek el a leggyorsabban.
B. J.
Tartalom
Hátra
Elôre
Kalandozás a galaxisban
Az Internet sok arca egy helyen
IDÉn harmadik alkalommal rendezte meg az aDaM Studio a korábbi években már komoly sikereket elért, népszerû Internet.galaxis informatikai közmûvelôdési szakmai kiállítást. A mostani bemutató fô témája az állam és az állampolgár kommunikációja, illetve a politikai információcsere on-line lehetôségei voltak. Emellett más témák is terítékre kerültek, Civilek a hálón, Merre tart az Internet, Digitális mûvészet címmel szakmai fórumok, valamint Telematikai konferencia, illetve Irodalmi kávéház kísérték a rendezvényt.
A kiállítást nyitva tartásának öt napja alatt közel tízezer látogató kereste fel. A kiállítók közül 21 vállalat, 15 állami intézmény, 18 pedig nonprofit szervezet volt. Az Internet egyre táguló világával foglalkozó bemutató a vele párhuzamosan megtartott szakmai elôadásokkal néhány nap alatt a társasági élet egyfajta rangos szinterévé vált. Az Internettel foglalkó szakembereknek itt alkalmuk nyílt arra, hogy az elmúlt év során bekövetkezett változásokról, fejlôdési eredményényekrôl tapasztalatot cseréljenek, de a közönségnek is lehetôsége adódott, hogy ismét találkozzon az Internettel, felfedezze a benne rejlô lehetôségeket és maga is az internetes társadalom tagjaivá váljon.
A
kiállítás látogatóinak
kisebb-nagyobb csoportjai egy-egy
számítógép köré
gyûlve közösen igyekeztek közvetlen
kapcsolatba kerülni a háló
életével. A kiállítóterem
meghitt csendjében halk zene, az arcokon felfokozott
figyelem adta meg az internetezés hangulatát. Itt
mindenki "lógott a hálón" és a
rendezôk igyekeztek minden feltételt megteremteni
ahhoz, hogy a látogatók ezt minél teljesebben
megtehessék.
Az érdeklôdôk több témakör közül választhattak: foglalkozhattak többek között a közigazgatás, a közlekedés és úthálózat, a környezetvédelem kérdéseivel. Válogathattak az oktatás, a kultúra, a különféle egyesületek, alapítványok, civil szervezetek, a média kínálta témák között. Standja volt több, a hazai picacon meghatározó cégnek, így a Matávnak is, amely ez évben is vállalta az Internet.galaxis szakmai fôtámogatójának szerepét. A kiállítás egész ideje alatt sok látogatót fogadtak. Lehetôséget biztosítottak az Internet ingyenes kipróbálására korlátlan ideig. Volt egy különös szombat éjszaka is, amikor kipróbálva az akciós Matáv-idôt este 10-tôl reggel 5 óráig internetezhettek a látogatók. Aki pedig kedvet kapott arra, hogy Internet-elôfizetôvé váljon, az ezt is elintézhette a kiállításon. A szerzôdés megkötése után fél órával az elôfizetô már internetezhetett is otthonában.
A jelen lévôk között sétálva azt figyeltem, ki, mire kíváncsi az Interneten. Talán a szerencséjét kereste az a fiatal nô, akinek képernyôjén éppen a Szerencsejáték Rt. honlapja volt látható. Általános iskolás korú gyerekek szüleik társaságában érkezve az autók és a közlekedés iránt érdeklôdtek. A Rába Rt. tanulmányozásába mélyedt egy negyvenes férfi, talán éppen állásváltoztatás elôtt állt... Egyetemisták kis csoportja környezetvédelmi témát választott. Sokan csak úgy szörföztek a világhálón. Többen játékkal próbálkoztak. Az egyik nagy képernyôn egy Volvo gépkocsi motorja volt látható. Arrébb négy fiatal lány örömködésére lettem figyelmes: a képernyôn éppen egy sok közül kiválasztott izmos férfit vetkôztettek &endash; elektronikus úton. Egy kattintással levették az ingét, a másodikkal már a nadrág sem volt rajta. Ezen összenevettek. Mire a harmadik kattintással az alsója is eltûnt a férfinak, addigra már el is sajátították az Internet kezelésének tudnivalóit.
H. E.
Tartalom
Hátra
Elôre
Távközlés és Internet
Az Internet-kereskedelem
Elôzô számainkban többször foglalkoztunk az Internet és a távközlés viszonyával (Modem kor 1997. novemberi és decemberi szám). A következôkben az Internet-kereskedelem egyes kérdéseit vizsgáljuk meg, továbbra is az ITU 1997-es "Challenges to the Network" címû tanulmányából kiindulva.
Mekkora az Internet-kereskedelem forgalma?
Ma már senki sem kételkedik abban, hogy az Internet szerepe egyre növekszik a kereskedelemben. Mértékében persze vita van, hiszen nem lehet egészen pontosan lemérni, mely tranzakciók folytak az Internet bevonásával és melyek nem. Abban azonban többé-kevésbé egyetértenek a konzultáns cégek, hogy 1996-ban mintegy 2-3 milliárd dolláros forgalom bonyolódott az Internet közremûködésével. Ennek a forgalomnak az egynegyede volt kiskereskedelmi jellegû, míg a háromnegyed részét vállalkozások, cégek közötti forgalom tette ki. A növekedés mértéke valahol 100 százalék és 170 százalék közé tehetô, az ezredfordulóra tehát ez az érték átlépheti a 100 milliárd dollárt is.
Mekkora szám ez a 2-3 milliárd dollár ? Elsô pillanatban már ez is nagynak tûnik, de ha más elektronikus kereskedelmi tevékenységek adataival hasonlítjuk össze, kiderül, ez még nem számíthat igazi sikernek. A tévén-n keresztüli kereskedelem 1996-ban 5 milliárd dolláros forgalmat bonyolított, a zöld szám használata az AT&T statisztikái szerint egyedül az USA-ban 100 milliárd dolláros forgalmat generált, míg a kereskedelmi bankok között mûködô SWIFT (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication) hálózat több trillió (!) dolláros forgalmat bonyolított. Egyes becslések szerint a már szinte elfelejtett telex-hálózat is magasabb forgalom lebonyolításában vett részt 1996-ban, mint az Internet. Korántsem lehet tehát azt mondani, hogy az Internet már most alapvetô kereskedelmi eszköz lenne, de megállíthatatlannak tûnô terjedése valóban azzá teheti.
Kik a felhasználók ?
Az Internet-kereskedelemmel kapcsolatos &endash; pár évvel ezelôtti &endash; jóslatok nem váltak be. A kilencvenes évek elején ugyanis általános volt a nézet, hogy az Internet terjedése jelentôsen megnöveli az olyan alkalmazások elterjedését, mint a távvásárlás (home shopping), a távoli banki tranzakciók lebonyolítása vagy az elektronikus újság. Fôként az USA-ban, de más országokban is megindult azoknak az Internet bevásárlóutcáknak a kialakítása, ahol a képernyôn nézegetve a kirakatokat, néhány kattintással alaposan bevásárolhatunk. Nos, mind a mai napig úgy néz ki, inkább azok vásároltak be, akik ebbe az alkalmazásba invesztáltak.
Országok fejlettségi sorrendje
- (A100 lakosra jutó telefonvonalak, tévékészülékek
- és Internet-hosztok darabszáma alapján)
Rangsor ---- Ország:
Telefonfôvonal
Tévékészülék
Internethoszt
- 1.
- 2.
- 3.
- 4.
- 5.
- 6.
- 7.
- 8.
- 9.
- 10.
- 11.
- 12.
- 13.
- 14.
- 15.
- 16.
- 17.
- 18.
- 19.
- 20.
- USA
- Kanada
- Norvégia
- Finnország
- Dánia
- Svédország
- Luxemburg
- Izland
- Svájc
- Ausztrália
- Egyesült Kir.
- Hollandia
- Németország
- Franciaország
- Új-Zéland
- Japán
- Ausztria
- Hongkong
- Szingapúr
- Belgium
- 64,7
- 60,3
- 56,3
- 54,8
- 61,5
- 67,6
- 58,8
- 57,6
- 65,4
- 51,9
- 50,4
- 54,3
- 53,4
- 56,3
- 48,9
- 49,7
- 46,6
- 54,7
- 51,3
- 46,5
- 77,6
- 65,6
- 56,1
- 51,9
- 53,3
- 47,6
- 59,3
- 44,7
- 46,1
- 49,0
- 61,2
- 49,5
- 55,0
- 57,9
- 50,6
- 68,3
- 49,7
- 36,6
- 36,2
- 46,4
- 3,81
- 2,01
- 3,91
- 5,52
- 2,01
- 2,61
- 0,84
- 4,32
- 1,86
- 2,81
- 1,00
- 1,74
- 0,87
- 0,42
- 2,32
- 0,59
- 1,12
- 0,78
- 0,95
- 0,64
- 21.
- 22.
- 23.
- 24.
- 25.
- 26.
- 27.
- 28.
- 29.
- 30.
- 31.
- 32.
- 33.
- 34.
- 35.
- 36.
- 37.
- 38.
- 39.
- 40.
- Spanyolország
- Görögország
- Írország
- Olaszország
- Magyarország
- Izrael
- Csehország
- Tajvan
- Portugália
- Koreai NDK
- Lengyelország
- Oroszország
- Argentína
- Chile
- Törökország
- Dél-Afrika
- Brazília
- Malajzia
- Mexikó
- Thaiföld
- 39,3
- 50,6
- 38,3
- 44,0
- 26,1
- 43,7
- 27,1
- 46,6
- 37,5
- 43,3
- 16,9
- 17,8
- 18,1
- 15,5
- 22,4
- 10,3
- 8,2
- 18,3
- 9,6
- 7,0
- 49,0
- 44,2
- 38,2
- 43,6
- 44,4
- 30,3
- 40,6
- 31,7
- 33,3
- 32,1
- 40,8
- 38,4
- 34,7
- 28,0
- 24,0
- 10,1
- 27,8
- 22,4
- 19,2
- 22,7
- 0,28
- 0,15
- 0,75
- 0,26
- 0,29
- 0,66
- 0,4
- 0,16
- 0,26
- 0,15
- 0,14
- 0,05
- 0,04
- 0,11
- 0,02
- 0,24
- 0,05
- 0,02
- 0,03
- 0,02
- Forrás: ITU (1996-os adatok)
Ugyanakkor viszont felfutott egy olyan piac, amire kevesen számítottak. Ez a cégek, vállalkozások közötti kereskedelmi forgalom. Az üzleti élet résztvevôi nagyon hamar az elektronikus levelezés egyik fô felhasználóivá váltak, de sokan úgy vélték, a kialakuló egységes dokumentumküldô rendszer, az EDI (Electronic Data Interchange) megoldja a beszállítókkal, partnercégekkel folytatott kereskedelem elektronizálását. Nem így történt. A nagy cégek ugyanis ráébredtek, hogy az Internet segítségével akár tendereztetési eljárásokat is le lehet bonyolítani, s a résztvevôk köre ekkor sokkal szélesebb, mint a hagyományos módszerek esetén. Az amerikai General Electric például 1 milliárd dollár értékû tendereztetést folytatott le 1997-ben az Interneten keresztül, s vélhetôen nem kis összegeket takarított meg azzal is, hogy a résztvevôk körét így jóval szélesebbre tudta venni, leszorítva ezzel az árakat. A Magyarországon is jelen lévô Dell Computer még ennél is továbbment: áttért a számítógépes rendszerek közvetlen eladására, ahol a vásárlók Interneten keresztül adhatják meg a kívánt konfigurációt, s ebben támogató programok adnak segítséget. A Dell már napi (!) 2 millió dolláros forgalmat bonyolít ezzel a kereskedelmi fogással. (Nem kis részben ennek is köszönheti az Apple is &endash; a G3 processzoros gépek mellett &endash; üzleti eredményeinek normalizálódását, hiszen tavaly ôsszel ôk is erre az útra léptek az értékesítésben. A szerk.)
Mennyire elterjedt?
A kérdés az, hogy mennyire általános a világon a Internet használata, létezik-e az információs gát a világ gazdagabb és szegényebb országai között. Ez a gát létezik. Egy fejlett ország állampolgárának négyszer akkora esélye van, hogy televíziója legyen, mint egy elmaradott országban születettnek. A telefon esetében ez az arány már 25-szörös, míg nyolcezerszer nagyobb az esélye arra, hogy Internetre kapcsolódó számítógépe legyen. Ezek az arányok ugyan csökkenni fognak, de teljes kiegyenlítôdésükre nem sok remény van. Az Internet-kereskedelem sokáig a tehetôsebb országok privilégiuma lesz. Mint a mellékelt táblázatból látható (18. oldal), mely a telefonvonalak, a tévékészülékek és az Internet hosztgépek sûrûsége alapján állít fel rangsort, az észak-amerikai országok után a skandináv államok jönnek, majd a G7 csoport országai foglalnak még el elôkelô helyet. Az elsô húsz ország közé ugyan bekerült Hongkong és Szingapúr, de egyébként az ázsiai országok eléggé hátul vannak a rangsorban. Kellemes meglepetés benne Magyarország 25. helye, mellyel a kelet-közép-európai mezônyt vezetjük.
Mit változtat meg?
A fejlett országokban, ahol a személyi számítógépek aránya magas a háztartásokban, kétségtelenül terjed az Internet-kereskedelem, s ezzel együtt az a folyamat, amit a szakemberek "McDonaldizációnak" hívnak. Ezekben a gyorséttermekben ugyanis a fogyasztó és az elôállító közül hiányzik a pincér, a közbülsô kiszolgáló réteg. Az Internet-kereskedelem hatalmas közbülsô réteget kerül ki, hiszen az utazási irodák, szállodák közvetlenül tudják eladni férôhelyeiket, a könyv- és CD-kereskedôk közvetlenül raktárról szállíthatják a megrendelt árut, egyszóval az Internet-kereskedelem nem igényli a kiskereskedelmi hálózatot. Ugyanakkor viszont új szakmát is teremt: az információ brókerek széles rétege fog megjelenni. A vásárlók ugyanis nehezen boldogulnak majd az információrengetegben. Nem mindegy ugyanis, hogy minden vevô külön-külön deríti ki, hol a legolcsóbb egy adott áru vagy ezt meg lehet kérdezni egy erre a célra létesített web-lapon.
Egy másik fejlôdô ágazat az Interneten való hirdetés lesz. A legsikeresebb keresôprogramok, a legnépszerûbb információ brókerek web-lapjai mind-mind keresett reklámfelületekké fognak válni, hiszen ezeket rendszeresen látogatják a "webásárlók". Ennél a passzív reklámnál sokkal hatékonyabb lesz az aktív reklám, amikor nem a felhasználó jut el a reklámot tartalmazó web-lapra, hanem a reklám jut el az igényt jelzô felhasználók számítógépére. A lehetôség természetesen nem csak reklámok, hanem bármilyen információ esetében fennáll, megteremtve ezzel egy új médiát, mely a PC-re költözteti a kívánt információt, amit bármikor megtekinthetünk. Ennek elsô lépése a kívánt információk kiszûrésére és letöltésére alkalmas PointCast, CNET vagy az Intel Intercast rendszere. Sokan rá fognak jönni hamarosan, hogy ez a média egy egészen új marketing csatornaként is mûködhet.
És a biztonság?
Az Internet-kereskedelemnek több fokozata van, aszerint, hogy mi zajlik az Interneten és mi történik hagyományos módon. A legegyszerûbb esetben az Internetet csak tájékozódásra, katalógus böngészésére, árajánlat kérésére használják fel, maga a kereskedelmi folyamat hagyományos módon zajlik. Egy fejlettebb forma, mikor már a megrendelés vagy szerzôdéskötés is a háló segítségével megy végbe, csak a pénzügyi tranzakció és a kiszállítás történik a klasszikus módon. A legkényelmesebb, ha a fizetést is el lehet intézni a hitelkártya számának a megadásával s még komfortosabb a dolog, ha az áru is az Interneten jön meg (már persze, ha információ, vagy szoftver az áru).
Ekkor azonban felmerül a biztonság kérdése. Az igazi gondot az jelenti, ha a hitelkártyánk száma illetéktelen kezekbe kerül és mások is elkezdenek vásárolni vele. Ugyancsak problémát jelent, ha nem azonosítható egyértelmûen, ki küldte el a megrendelést és az a tartalom érkezett-e meg, melyet a feladó elküldött. A feladó hitelesítése és az üzenet integritásának ellenôrzése tehát alapvetô kérdése az Internet-kereskedelem terjedésének.
Más esetekben az is fontos lehet, hogy az elküldött dokumentumokat ne lehessen letagadni, szerzôdéseket lehessen úgy megkötni, hogy a két fél több ezer kilométerre van egymástól, csak az Interneten találkoznak és mégis létrejön egy jogi értelemben is érvényesnek tekinthetô, mindkét fél által aláírt dokumentum. Erre szolgál a digitális aláírás. A fenti fogalmakkal és magyarázatukkal már találkozhattak az olvasók a Modem Kor korábbi számában (1997. április "Biztonságos fizetés az Interneten" és ugyanabban a számban a kisszótár "Adatbiztonság számítógéphálózatokban" cikkek), most csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy teljesen védelem nélküli módon az Internet-kereskedelem nem veszélytelen vállalkozás a vásárlók részérôl. A megfelelô rejtjelzési technológiák, nyilvános kulcsok és a digitális aláírás megfelelô szabványosítása és elterjedése után azonban biztosra vehetô, hogy ezeknek a tranzakcióknak sem lesz nagyobb a veszélye, mint egy hagyományos hitelkártyás vásárlás esetén.
A fenti kérdések megoldásához nem csak az informatikai szakmának, hanem a kormányzatoknak is van teendôjük. Fel kell állítani azokat a szervezeteket, melyek a kulcsokat generálják, archiválják, gondoskodnak azok titkosságáról, de bírósági végzés esetén mégis biztosítják az anyagokhoz való szabályozott hozzáférést. Gondoskodni kell arról is, hogy jogviták esetén legyen olyan intézmény, mely eldönti, valóban hiteles-e az illetô elektronikusan aláírt dokumentum vagy sem. A kormányzatoknak azonban igyekezniük kell, mert a háló nem vár a kérdések megoldására. A .com kiterjesztésû domain nevek &endash; mely a "commercial" rövidítése &endash; száma 1997 elejére 4 millió fölé emelkedett. Ez pedig azt jelenti, hogy az Internet feltartóztathatatlanul irányt vett a kereskedelmi jelleg felé.
dr. Bartolits István
Hazai lépések
Az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos szabályozási kérdésekkel természetesen Magyarországon is sürgetô módon foglalkozni kell, ezt az Internet hazai terjedése is indokolja. A KHVM is létrehozta az Informatikai Irodát, dr. Erényi István vezetésével és a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Koordinációs Irodája is dolgozik az elektronikus iratokkal kapcsolatos törvények és rendeletek kimunkálásán.
A megjelenô törvények és rendeletek esetében fontos azonban, hogy azokat mûszaki és gazdasági szempontból a megjelenésük elôtt egy szakértô testület véleményezze. A távközlés területén ez már egy jól bejáratott rendszerként mûködik, a Távközlési Törvény 1993-ban erre a célra hívta életre a Távközlési Mérnöki Minôsítô Bizottságot (TMMB). A Bizottság &endash; felismerve, hogy egyre inkább a távközlés és az informatika integrációjából létre jövô infokommunikáció válik a szabályozás tárgyává &endash; levélben ajánlotta fel Lotz Károly miniszternek, hogy kiterjesztve tevékenységét, felvállalja az egész infokommunikációra vonatkozó törvény- és rendelettervezetek véleményezését. A TMMB döntését nagyban motiválta, hogy tagjainak egy része informatikai területen dolgozik vagy nagy rálátása van ezekre a területekre. A miniszter válaszlevelében megbízást adott a TMMB-nek tevékenysége kiterjesztésére, így a TMMB megkezdte a felkészülést a remélhetôleg hamarosan megszületô szabályozás egyes elemeinek véleményezésére.
Tartalom
Hátra
Elôre
Behálózott boltok
Üzlet az Interneten?
Üzlet áll szinte minden fejlesztés mögött. Az üzleti érdek a fejlôdés egyik mozgatórugója. Nincs ez másképpen a virtuális világban sem, hiszen ott is ugyanazok a törvényszerûségek uralkodnak, mint a való életben. Az Internet megjelenésekor katonai célt szolgált, majd fokozatosan átalakult a tudományos élet színterévé. Ma már egyre inkább az üzleti élet tere. Számos kisebb-nagyobb cég felfedezte, hogy az Internet hatékony és költségkímélô médium, amelyen fontos a versenytársak elôtt megjelenni. Eleinte az elektronikus jelenlét nem volt több passzív hirdetéseknél, azaz bárki ellátogathatott az adott cég honlapjára, megtekinthette reklámjait, illetve könnyen hozzáférhetett az egyébként is publikus adatokhoz. Ez már önmagában is jelentôs üzleti elôny lehet, hatékony és célzott kommunikációt jelent, ami a jó üzlet egyik alapvetô követelménye.
Az információ-technológia azonban ennél többre is képes, mert a hagyományos médiához &endash; televízióhoz, rádióhoz, újsághoz &endash; képest jelentôs elônnyel bír: az interaktivitással. Azaz az ügyfél nem csak a kész hirdetéseket nézheti meg, hanem maga is részese lehet a dolognak &endash; kérdezhet, hozzászólhat, sôt rendelhet is. És itt kezdôdik az elektronikus üzlet.
Kalózok hada
A hálózati üzlet és a pénzforgalom árnyoldalát a biztonság kérdése jelenti. Elôny, hogy így bárki bármikor hozzáférhet a hirdetésünkhöz, megtalálja cégünket, elolvashatja árlistánkat. Ha azonban már értékes információt akarunk küldeni, semmi garanciánk nincs rá, hogy az valóban oda és csak oda érkezik meg, ahová szántuk.
Egy egyszerû példán keresztül bemutatható a helyzet. Nyissunk egy boltot a világhálón, ahol bárki vehet mondjuk díszdobozt. Elhelyezzük a honlapunkat, ahol szép képek láthatók a különbözô dobozokról, bárki elolvashatja, mi mindenre jók és megtalálható az árlista a kis doboztól egészen a nagy ládáig. Eddig nincs is gond. Ha azonban az interaktivitást is ki akarjuk használni, lehetôvé kell tennünk, hogy az érdeklôdô rendelhessen is tôlünk. Ez pedig már a becsületére van bízva, hiszen azon kívül, amit ír magáról, nem tudjuk azonosítani, ami visszaélésre ad lehetôséget. Gyorsabban teljesíthetnénk a megrendelést, ha a vevô rögtön elektronikusan fizethetne is. Manapság a legelterjedtebb a hitelkártyás fizetés, ahol az ügyfél megadja a nevét, a hitelkártya számát és a lejárat dátumát, majd bizakodik. Ha minden papírforma szerint megy, a virtuális boltban ellenôrzik a kártya érvényességét, majd megterhelik a kérdéses összeggel.
De sajnos ez nem mindig mûködik így. Mivel egyik fél sem tud a másikról semmi biztosat, fennáll a csalás veszélye és a bizalmatlanság. Nem is beszélve arról az esetrôl, amikor mindkét fél korrekt, éppen csak egy harmadik "elfogja" az üzenetet, amiben a kártyaszám és a tulajdonos adatai érkeznek. Ez kisebb számítástechnikai felkészültséget igényel, mint hinnénk. A helyzet tehát távolról sem rózsás. Marad hát a bevett szokás: az Interneten csak reklámozunk és a fontos tranzakciók hagyományosan vagy legalább is zárt hálózaton bonyolódnak?
Az e-business
Az IBM vette a bátorságot és nemmel felelt a fenti kérdésre. Az e-business nyújt választ mindazokra a kérdésekre amit az elôbb felvetettünk. Ez nem egyszerû Internet-kereskedelem, annál jóval több &endash; bár az is része. Az e-business komplett megoldás cégek számára tetszôleges hálózaton, tetszôleges célra. Elsôsorban persze az Interneten keresztüli üzleti tevékenységet segíti.
A biztonságos elektronikus kereskedelem alapja a SET (Secure Electronic Transaction &endash; biztonságos elektronikus tranzakció) szabvány, amelyet az IBM olyan neves partnerekkel dolgozott ki, mint a MasterCard vagy a Visa. Jelenleg Európában 19 ilyen "pilot project" fut, közülük egy Magyarországon. A SET lényege a biztonságos adatátvitel az Interneten keresztül. Fontos jellemzôje, hogy a tranzakcióban szereplô összes résztvevô egyértelmûen azonosítható, az üzenetet pedig csak az tudja értelmezni, akinek szánták. Így tökéletes biztonsággal megvalósíthatók a szokásos banki ügyletek. Vegyünk példának egy gyakori esetet három szereplôvel: egy vásárló, egy kereskedô és egy bank. A vásárló elküldi a rendelését a kereskedônek és ugyanabban az üzenetben felhatalmazza, hogy bankszámláját megterhelje. Ekkor a kereskedô kapcsolatba lép a bankkal, azonosítja magát és a megrendelôt, majd kéri az átutalás elvégzését. A bank az érkezô adatok alapján azonnal átutalja a kért összeget a vevô bankszámlájáról a kereskedônek, aki rögtön teljesítheti a megrendelést. Mivel a teljes eljárás automatizálható, mind a kereskedô, mind a bank napi 24 órán keresztül a vásárló rendelkezésére állhat. A tranzakciónak a megrendelés teljesítése a leginkább idôigényes része.
Hogyan használható?
Az e-business számos elônye közül nem elhanyagolható evolúciós jellege sem, azaz egy új beruházásnál nem kell búcsút vennünk a megszokott technikától, amibe eddig invesztáltunk. Az e-business képes ráépülni a már meglévô kiépítettségre és együttmûködni a meglévô hardverrel és szoftverrel. Az otthon ülô vásárlónak például nincs szüksége semmi különleges készülékre vagy berendezésre, megszokott Internet böngészôjét használhatja, amely &endash; egy plug-in modul segítségével &endash; képes a SET szabványnak megfelelô adatküldésre és -fogadásra. Mivel ma már a piac túlnyomó többségét uraló mindkét böngészôszoftver ingyenes, ez igen fontos szempont a beruházásnál. Hasonlóképpen az e-business-t mûködtetô cég oldaláról sem igényel teljesen új berendezkedést. Változatlanul használhatók a meglévô számítógépek, szerverek és adatbázisok egy kis kiegészítéssel. Az IBM által kínált szoftver, a Lotus Domino segítségével a már meglévô rendszereket is illeszteni tudják a világháló &endash; vagy bármilyen más hálózat &endash; felé, ezzel képessé téve a céget az elektronikus üzlet beindítására. A Domino egyfajta kapocs, amely képessé teszi a meglévô rendszert a kommunikációra a világgal. Ez is a Java környezetre épül, így biztosítva a platformfüggetlenséget és lehetôséget teremtve a jövôbeli tetszôleges bôvítésre.
Üzlet az Interneten
Az e-business az üzlet kulcsfontosságú folyamatait alakítja át az Internet technológiák felhasználásával. A SET szabvány által garantált biztonság és kölcsönös azonosíthatóság segítségével ez ma a legbiztosabb mód, amivel az internetes kereskedelemben azonnal fizetni is tudunk. Így az e-business ötvözi magában az Internet széles körû hozzáférhetôségét az üzleti információ-technológia gyorsaságával és biztonságával. Mindehhez az IBM teljes körû technológiai hátteret nyújt a hardver, a szoftver és a szolgáltatás szintjén egyaránt.
Jakab Zsolt
Tartalom
Hátra
Elôre
INTERNETTANODA
Négy cég támogatásával tavaly ôsszel indította el az iSYS a NetStart projektet, melynek célja, hogy bôvítse az Internet-felhasználók körét, megtanítsa a jelentkezôket a háló megfelelô használatára. Az ingyenes programot a Digital Magyarország Kft., a Matávnet, a HVG Online és a Medián támogatja.
Az 1997 ôszén indult kurzusokon 7871-en vettek részt, a következô tanfolyam 1998 tavaszán lesz. Bár a hazai internetezôk száma csak becslések alapján adható meg, elmondható, hogy a NetStart eddigi közel 8000 résztvevôje 3-5 százalékukat képviselheti. A NetStart érdekessége, hogy internetes eszközök, e-mail, web-helyek használatával tanítja meg ezek használatára és más Internet-tudnivalókra a tanulókat. A végzettek a hálón keresztül bekapcsolódhatnak a késôbbi kurzusokba is, segítve az új jövevényeket és persze reklámozva is a NetStartot.
A majdnem 8000 résztvevô körében végzett Medián-felmérés talán egyedülálló képet fest a hazai internetezôk szokásairól, lehetôségeirôl. A NetStart iránt a 18&endash;20 évesek körében volt legnagyobb az érdeklôdés, de figyelemre méltó a 40 éven fölüliek 20 százalékos aránya is. Csak egynegyed a nôk aránya és a legtöbb startoló tanuló volt. A tanfolyam résztvevôinek többsége csak a munkahelyén, iskolájában tud a hálóra lépni, de magas, 40 százalékos azok száma is, akiknek már otthoni csatlakozásuk is van. A Netscape és az Explorer használatának aránya tükrözi a nemzetközi helyzetet, kétharmad-egyharmad az elôbbi javára. A megkérdezetteknek 12 százaléka vásárolt már az Interneten, a magyar nyelvû szolgáltatások közül pedig a híreket és a közhasznú információkat hiányolják a leginkább. 76 százalékuk fizetne is bizonyos információkért. 27 százalékuk szórakozásra, 29 százalékuk kapcsolattartásra, 26 százalékuk tanulásra, 15 százalékuk kutatásra, 3 százalékuk pedig marketingcélokra használja elsôsorban az Internetet.
Az Internet.galaxison jelentette be egyébként a Matáv és a Digital, hogy közös beruházásban egy AltaVista keresôszervert telepítenek hazánkba.