Az Integrált Szolgáltatású Digitális Mûsorszórás
Forradalom elôtt a mûsorszórás
Az elmúlt években igen sokat halhattunk az ISDN-rôl, most viszont eljött az ideje, hogy egyre többet beszéljünk az ISDB-rôl (Integrated Services Digital Broadcasting).
Az ISDB a ma is alkalmazott digitális mûsorszórásnak, a DAB-nak (Digital Audio Broadcasting) és a DVB-nek (Digital Video Broadcasting) a második generációja, mely integrált formában biztosítja a hang, kép és adatok digitális mûsorszórását. Az integrált szolgáltatású digitális mûsorszórás bevezetése várhatóan átformálja a teljes mai mûsorszóró rendszert, a híranyagok összegyûjtésétôl a programok gyártásán, átvitelén és sugárzásán keresztül egészen a felhasználói végberendezésekig, valamint a hallgatói, nézôi szokásokig. Az ISDB lehetôvé teszi, hogy a felhasználó a különbözô szolgáltatások teljes skáláját munkahelyén, otthonában vagy akár gépkocsijában kívánsága szerinti csoportosításban, tetszôleges idôben használhassa, sôt annak formálásába maga is bekapcsolódjon. Az ISDB szolgáltatás nem egyszerûen a hang, a kép és az adatok együttes sugárzását jelenti, hanem alapvetôen új és más jellegû szolgáltatásokat biztosít, mint amit a mai rádió és televízió mûsorszórásban megszoktunk. Ebbôl két jellegzetességet emelünk most ki: a szabad mozgást a programidôben és az interaktivitást.
Házilag szerkesztett programok
A mai rádió és televízió mûsorszórás felhasználói akkor hallgathatják vagy nézhetik az egyes programokat, amikor az éppen sugárzásra kerül. Ezt a kötöttséget bizonyos mértékig enyhítik a programozható hang- és képrögzítôk.
Az ISDB egyik forradalmian új rádió- és televíziózási lehetôsége, hogy a felhasználók a sugárzott programokat tetszés szerint rögzíthetik, tárolhatják és a maguk számára legalkalmasabb idôben és módon akár többször is felhasználhatják. A tárolt programok felhasználása azonban nemcsak a programok tetszôleges idôben történô hallgatását és nézését, hanem azoknak legkülönbözôbb módon történô felhasználását, átalakítását is jelenti.
Az ISDB reális lehetôséget teremt arra, hogy a primer programok átalakításával, idôbeni és tartalmi átszerkesztésével a felhasználók a maguk ízlésének megfelelô házilag szerkesztett programokat alakítsanak ki, amit kiegészíthetnek egyéni program vagy információs anyagokkal is.
Az interaktivitás lehetôsége
Az ISDB jellegzetes új szolgáltatása az interaktivitás, melynek megvalósítására három alapvetô megoldás van kipróbálás alatt. A házi szerveres modellben a sugárzott programok és információk a vevôkészülékbe épített szerverbe kerülnek és a felhasználó megfelelô szoftver alkalmazásával interaktív módon tudja azokat felhasználni. A házi szerver használata ilyen módon az egyirányú átvitel ellenére is egy virtuális interaktivitást ad, hiszen a programokat és információkat a szerverrel történô interaktív kapcsolat révén használja fel a nézô.
A tényleges interaktivitáshoz a kétirányú átviteli út vezet, mely lehetôvé teszi, hogy a nézô, a hallgató és a programkészítô vagy az információs csomagot összeállító között közvetlen vagy közvetett kapcsolat jöjjön létre. Így a felhasználó bizonyos mértékig érvényesítheti egyedi igényeit a programokkal és információkkal kapcsolatosan, mintegy részt vesz a programok szerkesztésében, esetleg maga is szerepel azokban. Az aszimmetrikus interaktív kapcsolatban a programok és információforrások felé menô szerényebb minôségû vonali kapcsolat lényegében a megrendelô, a felhasználó közléseit, igényeit tudja továbbítani a mûsorszolgáltatók felé. A szimmetrikus interaktív kapcsolat közel azonos, vagy teljesen azonos minôségû vonali kapcsolatot jelent a szolgáltatók és a felhasználók között mindkét irányban és így a felhasználók is átmenetileg szolgáltatóvá válhatnak.
A rádiózás és televíziózás ma ismert technikai lehetôségeihez és szokásaihoz képest a jövô szokásainak kialakításához még számos feladatot meg kell oldani, köztük olyanokat, mint például az átviteli vonalak használati díjának elszámolása, a kétutas információk során fellépô idôeltolódás zavaró hatásainak megszüntetése.
Az integrált szolgáltatású TV-készülék (ISTV)
Az ISDB rendszer rendkívül flexibilis, amihez speciálisan erre a célra fejlesztett készülékre, az integrált szolgáltatású tévékészülékre (ISTV) van szükség. Az ISTV lényegesen több szolgáltatást nyújt, mint a hangnak, a képnek és adatoknak az együttes vétele, hiszen azok célszerû felhasználásához idôben és formában az ember számára feldolgozható rendszerbe kell foglalni.
Az ISTV készüléket úgy is tekinthetjük, mint a telefonnak, a rádiónak, a televíziónak és a számítógépnek egy integrált megjelenési formáját, mely valóban integrált szolgáltatások nyújtására alkalmas. Az ISTV feltétlenül szükséges része az a menülap, mely a képernyôn megjelenve megkönnyíti a programok és információk felhasználását és segít az interaktív akciók végrehajtásában. A készüléknek alkalmasnak kell lennie arra is, hogy a felhasználó igényei szerint automatikusan figyelje és töltse le a kívánt programokat és információkat, hogy azok megfelelô idôben felhasználhatók legyenek. A "szolgáltatásválaszték" az ISTV készülék egyik speciális üzemmód állása, mely a nagy mennyiségû, folyamatosan érkezô és a már korábban tárolt programok és információk gyors áttekinthetôségét teszi lehetôvé és a nézô kívánságai szerinti felhasználáshoz nyújt segítséget.
Az ISDB lehetôségeinek hasznosításához a programkészítés és információ ajánlat területén is nagy változások szükségesek. A mûsorkészítôk és az információajánlók programjait és információit megfelelô azonosító jelzôkkel, szolgáltatási információkkal kell ellátni a felismeréshez és a gyors rendezéshez.
A japán NHK elôzetes felmérése szerint az ISTV vevôkészülékekbôl legalább négy különbözô kapacitású kategória kerül majd forgalomba, melyeknek legalább a fele négy órányi program tárolására lesz alkalmas. A négyórás tárolóból a már megnézett programok kitörölhetôk vagy új formában más tárolókba tölthetôk.
Az ISDB a gyakorlati megvalósítás útján
Az ISDB szolgáltatás még sok tekintetben egy kicsit a jövôrôl történô ábrándozásnak tûnhet, de lassan itt a megvalósítás ideje: Japánban 2000-ben megkezdôdik az ISDB sugárzás. A "New ITU Association of Japan" nevû szervezet negyedévenként megjelenô lapjának 1998. elsô negyedévi száma arról ad tájékoztatást, hogy a japánok az ISDB szolgáltatásra a B-4-es mûsorszóró mûholdat kívánják felhasználni.
Az ISDB szolgáltatások szabályozásával, technikai elôkészítésével az utóbbi idôben egyre több nemzetközi szervezet és vállalkozó csoport is foglalkozik. Várható tehát, hogy a jövôben sokkal több új információ jelenik meg az ISDB-rôl, mint a már jól ismert és széles körben alkalmazott ISDN-rôl.
Dr. G. Tóth Károly
Tartalom
Hátra
Elôre
Hi-tech az autótolvajok ellen
Sci-fibôl valóság
Aki már átélte a pillanatot, hogy autóját fél óra múlva nem találta ott, ahová leparkolt vele, pontosan tudja: csak a mesék vagy a science fiction világa segíthet az autó megtalálásában. Talán, ha babszemeket szórna a jármû, még egy-két óra múlva megtalálnánk abban a garázsban, ahol szétszedésre vagy külföldre csempészésre vár. Késôbb a remények már egyre csökkennek és csak a 30 nap eltelte hozza meg a menetrendszerûen kitöltött és lepecsételt papírt: a rendôrség a nyomozást lezárta, a tettes ismeretlen. Ettôl persze az autó nem lesz meg, kezdôdik a pokoljárás második fázisa: a biztosító.
Képzeljünk el egy mesésebb megoldást. Néhány másodperccel az autó ellopása után máris riasztás érkezik az ORFK-ra, miközben a lopott autó útvonala néhány méteres pontossággal megjelenik a diszpécserközpont képernyôjén. A tulajdonos sem tétlen: néhány kód tárcsázásával kapcsolatba kerül lopott autójával és utasítást adhat az összes ajtó bezárására vagy az üzemanyag elzárására, de akár fel is szólíthatja a tolvajt, hogy forduljon meg és a sarki fûszeres elôtt parkoljon le a kocsival, a rendôrök már várják. Nos, az Antenna Hungária Rt. és a GPS Rádió Kft. által kidolgozott és tavaly a Belügyminisztérium pályázatán nyertes megoldás ezt a mesét önti valóságos formába.
A mese mögött persze bonyolult rendszerek mûködnek együtt. Az autóban egy, a GPS mûholdas helymeghatározó rendszerrel együttmûködô egység van elhelyezve rejtett antennával. A GPS rendszert (részletesebben lásd a Modem kisszótárban) az amerikai hadsereg fejlesztette ki, de pontosságát szándékosan lerontották, hogy illetéktelen(ül felfegyverkezett) személyek ne használhassák ki ennek elônyeit. Ismert helyzetû földi állomások segítségével azonban elôállíthatók azok a jelek, melyek egy nagyságrenddel pontosabbá tudják tenni a rendszer mûködését. Ezeket a jeleket az Antenna Hungária a 100 MHz-es rádióhálózatok segítségével fogja kisugározni a mûsorokkal egyidejûleg, természetesen azok zavarása nélkül. Az autóba épített vevô veszi a DGPS (Differential GPS) jeleket és a két információból már 1&endash;10 méteres pontossággal képes meghatározni az autó pozícióját.
Mivel mindkét eddig ismertetett rendszer egyirányú kommunikációra képes, ezért az autó helyzetét egyedül a fedélzeti számítógép tudja. Ahhoz azonban, hogy lopás esetén ezek az adatok a diszpécser központba is eljussanak, még valamire szükség van. Éppen ezért a rendszerben egy egyszerûsített GSM áramkör is megjelenik, mely akkor lép mûködésbe, mikor az autóba épített rendszer úgy érzékeli, lopják a gépjármûvet. A GSM áramkört a tulajdonos is mûködésbe hozhatja egy hívással és a megfelelô kód beadásával. Ettôl a pillanattól kezdve lesz az eddig láthatatlan jármû a rendôrség számára keresett céltárgy. A DGPS rendszer által meghatározott koordinátákat ugyanis a fedélzeti egység GSM adatátvitel formájában elkezdi beküldeni a diszpécserközpontba. Ennek alapján másodpercek alatt riadóztathatók a legközelebbi járôrkocsik vagy a határállomás, amely felé a lopott jármû közeledik.
Ugyancsak a beépített GSM áramkör teszi lehetôvé, hogy a tulajdonos kapcsolatba kerüljön az autóval és akár utasításokat adhasson a számára. Ezek a fejlesztés távolabbi céljai, azonban a helymeghatározó és riasztó rendszer már valóság. A jármûvüket leginkább féltô autósok március elsejétôl jelentkezhetnek a 80 200 057-es zöld számon a pontosabb információkért és az elôzetes tervek szerint áprilistól vehetik igénybe a szolgáltatást.
Ekkora mennyiségû berendezés természetesen tetemes költséget jelent, ezért három eltérô kategóriát fognak kínálni az autósoknak. A legegyszerûbb rendszer csak GPS pozícionálást használ, s így 100&endash;300 méteres pontossággal jelzi az autó tartózkodási helyét a riasztástól kezdve. A 150 ezer forintos egyszeri költség mellé ekkor havi 2500 Ft-os elôfizetési díj tartozik. A DGPS rendszer beépítése &endash; mely már a 100 MHz-es pontosító jelet is képes venni &endash; 300 ezer forintos induló költséget jelent 4500 Ft-os havi díj mellett. Végül a harmadik kategória arra is képes, hogy a GPS kiesése esetén (például ha az autó alagútban, mélygarázsban van vagy más okból éppen nem mûködik a GPS rendszer) is jelezze az autó útját mintegy 10 méteres pontossággal. Ennek az induló költsége 450 ezer forint és a havi elôfizetési díj 5500 forint.
A technikai ismertetôbôl látható, hogy a rendszer mûködésének feltételei vannak. A GPS lefedettség szinte mindenütt adott, azonban alagutakban, mélygarázsokban, parkolóházakban az utolsó helymeghatározást tudja csak továbbküldeni a rendszer. A 100 MHz-es rádiórendszernek lehetnek lefedetlen részei, azonban ez csak a pontosság növelésére szolgál, magát a követést nem befolyásolja. A legkritikusabb a riasztást végrehajtó elem, a GSM áramkör mûködése. Ha csak tehetjük, olyan helyen álljunk le a drága jószággal, ahol van GSM lefedettség, mert így a riasztás azonnal megtörténik. Ellenkezô esetben a rendszer csak akkor tud riasztani, ha lefedett körzetbe érkezik, ami késlelteti a keresés megindítását.
A bevezetésre kerülô rendszer abból a szempontból is perspektivikus, hogy az Európai Unió navigációs ajánlásokat kidolgozó bizottsága is elsô helyen említi az RDS rendszerrel kiegészített GPS rendszert, így jó esély van arra, hogy a megoldás egész Európában képes lesz ôrizni a védelemmel felszerelt autókat.
dr. Bartolits István