Egykapus ügyfélszolgálat a Matávnál
Vége az ügyfél küldözgetésének
Igen fontos célja a Matávnál folyamatban lévô fejlesztéseknek az ügyfélszolgálat megújítása. A társaság az elmúlt hónapokban ennek érdekében hozzákezdett az úgynevezett "egykapus ügyfélszolgálat" elterjesztéséhez.
&endash; Mi késztette a Matávot arra, hogy megújítsa ügyfélszolgálatát? &endash; kérdeztük Langsteiner Mariannét, a cég ügyfélkapcsolati igazgatóját.
&endash; Elsôsorban a megváltozott ügyféligények vezetnek bennünket. Ma már az elôfizetôink azt várják tôlünk, hogy könnyen elérhetôek legyünk, ne kelljen várakozni se a szolgáltatásokra, se az ügyintézésre, és hogy pluszköltségek nélkül rendezhessék velünk dolgaikat. Emellett közismert az is, hogy a távközlésben a versenyhelyzet 2002. január 1-jével élesebb szakaszába lép, és a megváltozott helyzetre nem lehet elég korán megkezdeni a felkészülést.Hosszú ideig a legnagyobb feladatunk az volt, hogy megteremtsük a szolgáltatás igénybe vehetôségét. Ma már azonnali vagy legalábbis nagyon rövid idôn belüli vonalbekapcsolást kínálunk azoknak, akik érdeklôdnek. Maximálisan teljesíteni tudjuk a koncessziós szerzôdésben vállalt kötelezettségeinket. Így a szolgáltatási színvonal emelése azt is jelenti, hogy az ügyfélkapcsolati tevékenységünket javítjuk, barátságossá tesszük. Sokáig elemeztük, piackutatással vizsgáltuk az ügyfelek igényeit. Megnéztük a külföldi tapasztalatokat is és azt kaptuk eredményül, hogy a legfontosabb az ügyfél számára az "egykapusság", a könnyû elérhetôség.
&endash; Mit jelent pontosan az egykapus ügyfélszolgálat?
&endash; Az egykapuzás valójában olyan rendszer, amely egy lépésben kíván választ adni az ügyfél problémájára. Ehhez a lehetôséghez az elôfizetôk a 06-80-44-33-22-es &endash; remélhetôleg könnyen megjegyezhetô &endash; díjmentes zöld szám felhívásával juthatnak, jelenleg minden munkanap 6 órától 22 óráig. Itt segítséget adnak számlainformációval, vonalmegrendeléssel, terméktájékoztatással kapcsolatban egyaránt. Az ügyfél összes felmerülô problémáját egy matávos ügyintézô veszi kézbe, s ha netán a problémára nem tud megoldást adni, akkor sem az ügyfelet küldi tovább, hanem a társaság tér vissza hozzá válaszadással telefonon vagy írásban. Ezt a rendszert szeretnénk bevezetni, elterjeszteni minden ügyfélkapcsolatunkban.
&endash; Az új rendszer milyen beruházást igényelt?
&endash; A Matáv ennek érdekében jelentôs beruházást hajtott végre. A Lucent Technologies Magyarország Kft.-tôl vásárolt egy Call Centert, ami a jelenleg elérhetô legmagasabb színvonalat képviseli, és a jövôben bevezetendô szolgáltatásoknak is megfelel. A Call Centert három telephellyel fogjuk üzemeltetni, Budapesten és két vidéki helyen összesen 750 embert foglalkoztatunk majd ezen a területen. A fôvárosban a Soroksári úton üzemel elsô telephelyünk, ahol már százan várják az ügyfelek hívásait. A tapasztalatok szerint a telefonálók nagyon nagy számban fordulnak az ügyfélszolgálathoz, ami kellemes meglepetés és mutatja a telefonos ügyintézés növekvô elfogadottságát. Várhatóan idén kora ôszre ez a rendszer Budapesten mindenki számára elérhetôvé válik.
&endash; Milyen a telefonos szolgáltatás fogadtatása?
&endash; Nagyon jó. Gyakorlatilag ha valaki otthonról vagy bárhonnan telefonál és bejelenti, hogy szeretne egy vonalat rendelni, mi postázzuk számára a megrendelôt, amit ha aláírva visszaküld, akkor bekapcsoljuk a vonalat, ha a mûszaki feltételek rendelkezésre állnak. Hangposta- és digifonszolgáltatást egy napon belül bekapcsolunk a telefonos megrendelés után. A tetszési index 4,8 volt ötfokozatú skálán vizsgálva és ez nagyon biztató egy bevezetésben lévô szolgáltatásnál.
&endash; Ha minden elintézhetô telefonon, személyes kapcsolatra nincs is szükség?
&endash; Azért arra is feltétlenül szükség van. Tipikusan ilyen eset, amikor valaki szeretné megismerni, mit jelent számára, ha Internet-elôfizetôvé akar válni. Az Europarkban mûködô Telefonia boltunban díjmentesen ki lehet próbálni az Internet-szolgáltatást ízelítôképpen. Ha megtetszik, akkor még mindig nem kell elôfizetôvé válni és berendezést vásárolni, hanem óradíjas bérlettel is lehet ott egy munkaállomást bérelni, leveleket fogadni, küldeni vagy csak szörfölni a világhálón.
&endash; Mikor lesz a megújuló ügyfélszolgálat a teljes Matáv-területen elérhetô?
&endash; A feltétele ennek az, milyen ütemben valósul meg az integrált ügyfélkezelô és számlázási rendszer, az Operating Support System (OSS). Ez egy hatalmas informatikai rendszer, amely a megbízható számlázáson és a mûszaki nyilvántartáson kívül többrétû feladatot lát el. Hatékonyságát mutatja, hogy a számlázási panaszok az egy ezreléket sem haladták meg az elmúlt év során az OSS-szel támogatott területeken. Az egykapus ügyfélszolgálat bevezetése körülbelül negyedévvel követi az OSS bevezetését. Ennek megfelelôen a tervek szerint 1999 elsô negyedévének végén már minden Matáv-elôfizetô élhet az egykapus ügyfélszolgálat elônyeivel.
Halay Edit
Tartalom
Hátra
Elôre
Szabályozási körkép HIF szemmel
Jövôbe látó szellemi
potenciál kell
Immár másodszor szerepelt a HTE távközlési klubjában Krupanics Sándor, a Hírközlési Fôfelügyelet elnöke, de 1995-ben, hivatalba lépésekor inkább csak a terveit tudta elmondani. Most már &endash; három év után &endash; bôven esett szó a tapasztalatokról is. Az 1993-ban hozott jogszabályok hátrányos helyzetbe hozták a hatóságot. Míg a szolgáltatóknál 1995 elôtt és után is folyamatosak voltak a befektetések, addig az államigazgatásban ez elmaradt. A szolgáltatók sokat tudtak invesztálni az embereikbe is, míg az államigazgatás ebben sem tudta követni ôket. Ugyanakkor az új Távközlési Törvény és a piaci változások elég sok feladatot róttak ki az államigazgatásra. Ráadásul a HIF szerkezete nem felelt meg a piac szerkezetének a frekvenciagazdálkodási területet kivéve. Az elôrelépést sürgette az is, hogy a Parlament 1992 végén csak kerettörvényt alkotott a távközlésrôl, s a részleteket &endash; sok esetben mûszaki jellegûeket is &endash; átutalt a késôbb kidolgozandó rendeletek körébe. Ez akkor elég rossz megoldásnak tûnt, de mai fejjel már jobb is, hogy csak kerettörvényünk van, mint ha több tucat végrehajtási utasítás bonyolítaná az életet.
A szabályozáshoz piaci ismeretek kellenek
A harmadik problémát az jelentette, hogy 1995-ben a HIF nem igazán rendelkezett piaci ismeretekkel. Ebben a szerepkörben pedig jó döntéseket kell hozni olyan kérdésekben, hogy mikor lehet egy szolgáltatást eséllyel elindítani, mikor éri meg, mikor nem. Ezeket a döntéseket viszont csak a piaci folyamatok ismeretében, a mûködési mechanizmusokat figyelembe véve lehet helyesen meghozni. Könnyû volt elindítani a két GSM-szolgáltatót, mert mûködésük eleve sikerre volt itélve, de például a személyhívó szolgáltatás esetén ezeknek az ismereteknek a hiánya közrejátszott abban, hogy a mai helyzet kialakulhatott.
Fokozatosan sikerült viszont eljutni odáig, hogy a HIF hatékony segítséget tudjon adni a KHVM-nek a jogalkotó munkában amolyan háttérirodaként. A közelmúltban fogalmazódott meg az is, hogy az informatikai kérdésekre is rá kell tekintenie a HIF-nek. A cél itt nem feltétlenül az azonnali szabályozás, de legalább a kutatási hátteret meg kell teremteni. Ugyancsak be kell építeni a tevékenységi körbe a szolgáltatás- és minôségfelügyeletet.
A HIF-nek a hazai tevékenységei mellett fontos szerep jutott és jut a nemzetközi porondon is. Az elsô nagyobb feladatokat az OECD tagfelvétel kapcsán kellett elvégezni, s ekkor eldöntötték, hogy a HIF-nek fokozatosan független szerepkörbe kell kerülnie. Az idô mellett persze még pénz is kell ahhoz, hogy a HIF-nek sikerüljön OFTEL vagy FCC jellegû szervezetté alakulnia. Az EU-csatlakozáshoz is jelentôs munkát kell a HIF-nek végeznie, s valószínûleg hosszabb idôre szakembereket is kell delegálnia ezekre a feladatokra.
Ha nem muszáj, nem versenyeznek
Ami a hazai szolgáltatókat illeti, a HIF elnöke kiemelte a postai területet, melyrôl régebben úgy gondolta, hogy nem sok munkát ad majd a HIF-nek. A távközlési piaci problémák mellett a monopol helyzetben lévô Postánál csak a jogszabályban elôírt minôségi ellenôrzést kellett elvégezni. Mostanra azonban egyre nyilvánvalóbb, hogy a postaszolgálat 5-6 éven belül versenyhelyzetbe fog kerülni, erre fel kell készülnie a hatóságnak is.
A hazai távközlési piacon a legnagyobb konfliktust a nemzetközi szinten végbemenô alapvetô reformfolyamatok visszahatásai okozzák. A Matáv és a két GSM-szolgáltató jó helyzetben van, hiszen "éhes piacra" adják el a szolgáltatásaikat, a többi terület helyzete viszont jóval kényesebb. A koncessziós szolgáltatók rendkívüli módon védik a szerzôdéses érdekeiket és ez összességében nem a költségtakarékos megoldásoknak kedvez. Tudomásul kell venni azonban, hogy a versenyt a szolgáltatók alapvetôen nem szeretik, tehát amíg nem muszáj versenyezni, nem is fognak. Emellett még az is igaz, hogy amíg a hazai piac nem tud sokkal biztonságosabb környezetet mutatni, addig a rövid távú haszonra törekednek a hosszú távra tervezéssel szemben.
Az elôadást követô vitában a HIF elnöke a mûholdas rádiótelefon-szolgáltatások kapcsán elmondta, hogy a globális szolgáltatók megjelenését tudomásul kell venni, ennek nem lehet és nem is szabad szabályozási gátakat szabni. Vélhetôen a díjtételek alakulása miatt ez a szolgáltatás nem állítja fejre a piacot, kevesen lesznek, akiknek szükségük van erre a globális barangolási lehetôségre. Akinek viszont elengedhetetlenül szükséges, az akkor is megveszi, ha tiltják, legfeljebb nem itt, hanem mondjuk Ausztriában.
A HIF nem tartalomszabályozó
Az Internetre vonatkozóan arról kíváncsiskodtak, hogy ugyanaz a szabályozás marad-e rá érvényben, ami általában az adatátviteli szolgáltatásokra, vagy lesznek specifikus rendeletek erre a területre. A válaszból megtudhattuk, hogy erre a problémára a világon máshol is csak keresik a megoldást. Az igazi kérdés az Internetben egyébként sem a távközlési aspektusában, hanem a tartalmi oldalában van. A HIF viszont nem tartalomszabályozó hatóság. Az Internet kereskedelmi oldalát tekintve Krupanics Sándor szerint a banki oldalról kell szabályozni a hitelkártyás visszaéléseket és nem távközlési oldalról. Különösebb szabályozásra tehát igazából nincs is szükség a HIF részérôl.
Felmerült az a kérdés is, mennyire képes a jövôbe látni és eszerint szabályozni a HIF. Ez az elôrelátás az emberek felkészültségén múlik. Húsz-huszonöt, külföldön is tárgyalóképes szakemberbôl álló csapat kiállítását már meg tudja oldani. A kör bôvíthetô. Egy stratégiai tervezô csoport vizsgálja továbbá a jövôt. A köztisztviselôi törvény azonban adminisztratív korlátaival gátolja a szellemi potenciál gyors növelését. Összességében a HIF néhány évre képes elôre látni, de nyolc-tíz évre már nem nagyon. Teljesen eltûnt például az országban a távközlési kutatásnak a közgazdasági része, tehát ebben a kérdésben nincs honnan merítenie a hatóságnak.
B. I.
LAN-Flex a Matávtól
- A megnövekedett üzleti igények &endash; Internet, multimédia-szolgáltatások, telekonferencia-alkalmazások &endash; kiszolgálására a Matáv több éve kísérleteket folytat széles sávú átviteli technikák alkalmazása érdekében. A TEN-34 nemzetközi ATM projektben szerzett tapasztalatok alapján új, széles sávú adatátviteli szolgáltatásokat vezetnek be. Ennek elsô eleme a LAN-Flex elnevezésû termékcsalád. Ez a felhasználó számítógépei és számítógép hálózatai között igény szerinti, maximum 155 megabit/másodperces sebességû kapcsolatot teremt. A lapzártánkkor bejelentett szolgáltatást az év második felétôl vehetik igénybe az elôfizetôk.
Tartalom
Hátra
Elôre
Nemzetközi Távközlési szolgáltatói toplista
A világpiac nagymenôi
Az év elsô hónapjaiban állandó téma, kik voltak az elôzô év legsikeresebb cégei a világ távközlési piacán. A válasz nem egyszerû, hiszen sok helyen a pénzügyi év nem december 31-én, hanem március 31-én &endash; vagy éppen nyáron ér véget. Leginkább még csak az 1996-os év mérlegadatai állnak rendelkezésre, s ezek is nehezen értékelhetôk az állandó átalakulások, fúziók, profilváltások miatt. Mindezen nehézségek ellenére évente megjelennek különbözô szempontok alapján összeállított rangsorok, melyek &endash; ha a válogatás szempontjai néha önkényesek is &endash; mégis iránymutatóak arra vonatkozóan, kik tartoznak a nemzetközi élvonalba.
A Yankee Group már hatodik éve elkészíti a nemzetközi távközlési szolgáltatók nemzetközi jövedelem szerinti rangsorolását. Ez a lista elsô látásra hiányosnak tûnik, mert hiába keressük rajta például a japán NTT-t vagy néhány amerikai bébi-Bell társaságot: ugyanis a listán nincsenek rajta azok a szolgáltatók, akik csak belföldi szolgáltatásokat nyújtanak. Ugyanakkor a piacok megnyílásával egyre szûkül azoknak a szolgáltatóknak a köre, akik nem nyújtanak nemzetközi szolgáltatásokat.
A nemzetközi szolgáltatók rangsora
- (A nemzetközi szolgáltatásból származó bevételek alapján)
Rangsor
Cég
1996-os bevétel
Változás
'97
'96
(millió USD)
('95-'96 %)
1.
1.
AT&T
10 607
4
2.
2.
Deutsche Telekom
6 961
&endash;3
3.
4.
Cable & Wireless
4 597
18
4.
5.
MCI
3 846
12
5.
6.
British Telecom
2 949
&endash;2
6.
3.
France Telecom
2 845
&endash;12
7.
7.
KDD
2 141
17
8.
9.
Telecom Italia
1 835
10
9.
11.
Telmex (Mexikó)
1 828
&endash;1
10.
13.
Sprint
1 569
13
11.
8.
Swisscom
1 568
-7
12.
12.
Stentor (Kanada)
1 532
9
13.
15.
Singapore Telecom
1 318
2
14.
14.
Telstra (Australia )
1 295
-1
15.
17.
Chungwa Telecom (T.)
1 276
-3
16.
10.
PTT Telecom BV.
1 265
-18
17.
16.
Telefónica de Espana
1 047
-12
18.
22.
China Telecom
995
34
19.
18.
Teleglobe (Kanada)
960
-
20.
19.
OPT (Ausztria)
859
2
- Forrás: Yankee Group
A nemzetközi szolgáltatók rangsora
- (A teljes bevétel alapján rangsorolva)
Rangsor
Cég
1996-os bevétel
Létszám
'97
(millió USD)
(1996)
1
AT&T
50 515
134 000
2
Deutsche Telekom
40 945
201 000
3
France Telecom
29 095
164 700
4
British Telecom
24 344
127 500
5
Telecom Italia
19 320
86 030
6
MCI
18 494
55 300
7
China Telecom
14 207
1 203 000
8
Sprint
14 044
48 000
9
Telstra (Australia)
11 776
66 000
10
Telefónica de España
11 325
67 200
11
Stentor (Kanada)
10 458
83 550
12
Cable & Wireless
9 918
37 500
13
Korea Telecom
8 503
60 100
14
PTT Telecom BV
8 253
32 300
15
Swisscom
7 794
21 200
16
Telmex (Mexikó)
6 696
48 800
17
Telia Group
6 459
34 200
18
Chungwa Telecom (Taivan)
5 857
35 700
19
OPT (Ausztria)
5 313
53 600
20
Worldcom
4 485
7 500
- Forrás: Yankee Group
A lista elsô helyén, a tavalyi évhez hasonlóan meggyôzô fölénnyel az amerikai AT&T található, melynek nemzetközi szolgáltatásból származó bevétele 1996-ban meghaladta a 10 milliárd dollárt, ami másfélszerese a második helyezett Deutsche Telekom nemzetközi bevételeinek. A két cég között nem ilyen nagy a különbség, ha az összbevételt nézzük, azonban lényeges, hogy ezt a jövedelmet az AT&T 134 ezer alkalmazottal érte el, míg a Deutsche Telekom 201 ezerrel. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy az AT&T új elnöke, Michael Armstrong 110 ezerre akarja csökkenteni a létszámot a versenyképesség növelése érdekében, akkor látható, hogy hatékonyság szempontjából igen nagy a különbség a két cég között.
Harmadik helyre jött fel a listán a Cable & Wireless, mely talán sokaknak meglepetés, de ne feledjük, a lista alapja a nemzetközi bevétel. Összbevételek tekintetében a C & W mindössze a 12. a rangsorban. Ami valóban figyelemre méltó a harmadik helyben, az a létszám: ezt az eredményt a C & W 37 ezer alkalmazottal érte el. Negyedik helyezett az MCI és ötödik a British Telecom, a két cég ekkor még harmóniában élt egymással, házasságuk töretlennek látszott. Az MCI-t azóta megvásárló WorldCom a lista 22. helyén található 807 milliós nemzetközi forgalommal..
Hatodik helyre csúszott vissza a tavalyi bronzérmes France Telecom. Ez a visszaesés azonban csak a nemzetközi bevételekben jelentkezik, ahol 12 százalékot csökkent a szolgáltató bevétele. Összbevétel tekintetében a francia cég továbbra is harmadik közel 30 milliárd dolláros bevételével.
Három helyet ugrott elôre az amerikai Sprint, így lett a tizedik, míg a Swisscom visszaesett a 8. helyrôl a tizenegyedikre. Ugyancsak nagyot esett vissza a holland PTT Telecom, mely tavaly még a 10. volt, míg idén csak a 16. helyre került. Nem szabad azonban nagyon meglepôdni a nagy európai szolgáltatók nemzetközi bevételének a visszaesésén, ha ugyanis megnézzük azokat a forgalmi adatokat, melybôl ezek a csökkenô bevételek származnak, kiderül, hogy a forgalom &endash; a Deutsche Telekom kivételével &endash; minden esetben nôtt. A bevételek csökkenése mögött tehát a verseny erôsödése és ennek következtében a nyújtott nemzetközi szolgáltatások árkiegyenlítôdése húzódik meg. A spanyol Telefónica esetében például a MiTT (millions of minutes of telephone traffic &endash; egymillió percnyi telefonforgalom) 16 százalékot nôtt, míg a nemzetközi bevétel 12 százalékot csökkent.
Az elsô ötven szolgáltató között egyébként húsz európai, tizenöt ázsiai, 10 amerikai kontinensen lévô, három közel-keleti valamint egy-egy afrikai és FÁK-beli szolgáltató található. A lista ötvenedik helyén egy kis európai ország dinamikusan növekvô eredményeket produkáló szolgáltatója található, melyet úgy hívnak: Matáv. A nemzetközi forgalom értékét ugyan a Yankee Group pontos adatok híján csak megbecsülni tudta, de a táblázat szerint ez 109 millió dollár.
(Folytatjuk)
B. I.
Tartalom
Hátra
Elôre
Kórházi megoldások az Ericssontól és a Lucenttôl
Ügyelnek a részletekre
Két egymástól "mennyiségi szempontból" különbözô telefonalközponti rendszert kínál az Ericsson egészségügyi intézményeknek. A BusinessPhone-t maximum 200&endash;250 mellékállomásig ajánlják, bár ez a rendszer kórházak esetén 280 mellékállomásig is bôvíthetô. A Consono MD 110-es központtal akár 26 ezer mellékállomás is kiszolgálható. Ezt az osztott intelligánciájú, gyakorlatilag tetszés szerint bôvíthetô rendszert számos költségvetési intézmény, köztük például megyei kórházak használják Magyarországon.
Mint a mai alközpontok általában, az Ericsson rendszerei is tudják mindazokat a szolgáltatásokat, amelyekkel pontosan, személyre szabottan vagy projektekre terhelten mérhetôk a telefonálás költségei. Farkas Géza, az Ericsson Kft. vezetô rendszertervezôje (üzleti kommunikációs rendszerek) több százra teszi az alközponti rendszerekkel megvalósítható szolgáltatások számát. Speciális kórházi alkalmazásként az MD 110-es központtal ellátott székesfehérvári Szent György Kórházat említi. Ott minden betegágy mellé telefonkészüléket helyeztek, amelyeken kifelé is telefonálhatnak a betegek. A megrendelô kérésének megfelelôen az ilyen készülékeken folytatott hívások díjait a betegek nevéhez rendelten számolja el a rendszer, így a zárójelentés mellé telefonszámláját is megkaphatja a felépült páciens. Ebben a kórházban kihasználták az MD 110-es bôvíthetôségét: egy további kórházi szárnyat egy új, az elsôként telepítettôl távol lévô alközponti egység telepítésével kapcsoltak be a helyi telefonrendszerbe.
Takács György, a vállalat üzleti kommunikációs rendszerekkel foglalkozó osztályának vezetôje elmondta, a vásárlásokat megkönnyítendô különbözô lízing- és hitelkonstrukciókat ajánlanak ügyfeleiknek. Kevésbé kivédhetôk az olyan költségnövelô tényezôk, mint például a gazdaságpolitika irányváltásai. Egyik megrendelôjük, egy nagy területen sok épületben mûködô költségvetési intézmény annak idején az alközpont mellett igényt tartott az ahhoz kapcsolható DECT alapú vállalati mobilhálózat kiépítésére is. A majdnem aláírt szerzôdést a Bokros-csomag bevezetése hiúsította meg. Ennél az ügyfélnél egészségügyi intézményeket is üzemeltetnek, ezért életeket menthet meg, ha egyes személyek azonnal elérhetôk, bárhol is tartózkodjanak az épületkomplexumban.
Az alközponti rendszerekkel kapcsolatban a gyártótól függetlenül általános kifogás, hogy az egyes kódok túl hosszúak, aki nem akarja vagy tudja reggel megnyitni és este lezárni a készülékét, annak 15&endash;20 számjegyet is be kell pötyögnie egy-egy hívás alkalmával. Az Ericsson szakemberei szerint erre a problémára is a DECT rendszerû személyes mobilkészülék adhat megoldást, persze inkább csak hosszabb távon, hiszen ma még ezek meglehetôsen drágák az asztali telefonokhoz képest. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a mobilitásból származó, gazdaságilag is mérhetô elônyökrôl.
A Lucent Technologies DEFINITY alközponti termékeinek Hospitality szolgáltatáscsomagját kifejezetten az egészségügyi intézmények, kórházak speciális elvárásainak figyelembevételével tervezték. Érdekes módon jól használható ez a csomag a szállodákban is, lévén az ottani igények nagyon hasonlítanak a kórházakéhoz, hiszen az ügyfelek gyors be- és kijelentése, a velük kapcsolatos adatok nevükhöz rendelt nyilvántartása mindkét intézménytípus mûködésének alapvetô jellemzôje. Az elôbbiekre példa, hogy a Hospitality csomag eleve tartalmazza a betegek és a személyzet távhívási jogosultságai szétválasztásának lehetôségét. Ugyanígy része ennek a megoldásnak a betegek hívásainak számlázása, ami &endash; mint cikksorozatunkból is kiderülhetett &endash; természetes szolgáltatása minden mai vállalati alközponti rendszernek.
A Hospitality csomag felügyeleti eszközöket is biztosít a személyzet számára. Egy korszerû nôvérhívórendszerrôl van szó, amely szállodák esetén persze a recepcióval való kapcsolattartást, például ébresztés kérését teszi lehetôvé. A kórházakban ugyanakkor fontosabb vészjelzô funkciója. Ilyen hívás akár a telefonkagyló leverésével is kezdeményezhetô (ilyenkor a tárcsahangkérést észleli a rendszer, s arra reagál, hogy ezt rövid idô elteltével nem követi tárcsázás). A vészjelzésekrôl automatikusan jelentés készül, ami mindig az eltelt 24 óra ilyen hívásait összegzi akár terminálon elérhetô, akár kinyomtatott formában.
A Lucent Technologies Magyarország Kft. egyedi finanszírozási konstrukciókkal támogatja az egészségügyi intézmények távközlési beruházásait. Referenciái között megyei és városi kórházak, Budapesten pedig például az Erzsébet Kórház vagy az Országos Traumatológiai Intézet található.
A Traumatológiai Intézetben az alközponti beruházást kábelezéssel kötötték egybe, ugyanis a számítástechnikai, illetve a telefonhálózatot azonos kábelek használatával kívánták kiépíteni &endash; tudtuk meg Pintér Béla mûszaki ellenôrtôl, a beruházás kórházi felelôsétôl. Ez részben már meg is valósult. Kódrendszerük négyszintû: házon belüli, budapesti, vidéki, illetve nemzetközi hívási jogosultságokat tartalmaz. A személyre szóló számlázással természetesen megszûnt az ingyenes, korlátlan telefonálás lehetôsége, s bár kezdetben voltak morgolódások, mára a kórházi dolgozók megszokták az új rendszert, a segítségével elérhetô megtakarítás pedig önmagáért beszél.
Bizonyára segített az alkalmazottak meggyôzésében, hogy jelentôs részük pestiesen szólva csipogót: személyes személyhívó készüléket kapott, amelyen rövid üzeneteket továbbíthatnak számukra. Az asszisztensektôl a mûszaki, számítástechnikai szakembereken át a nôvérekig és az orvosokig így mindenki azonnal elérhetô, akinek sürgôs beavatkozása közvetve vagy közvetlenül életeket menthet. A kétszázból ötven pager nem csak a kórházban, hanem egész Budapest területén használható.
Nokia részvényesek öröme
- Bejelentették a Nokia 1997. évi mérlegadatait. A nettó értékesítés 34 százalékkal növekedett, összesen 52,6 milliárd finn márka (körülbelül 9,8 milliárd dollár) lett, miközben az üzleti nyereség 98 százalékkal, mintegy 8,5 millió finn márkára nôtt. A három ágazatból a legdinamikusabban - 41 százalékkal - a Nokia Telecommunications növekedett, mely többek között a GSM-hálózatok infrastruktúráját állítja elô. Ezzel az eredménnyel a Nokia Európa vezetô bázisállomás szállítójává lépett elô. A 21,17 finn márka árfolyamú részvényekre az Igazgatóság javaslatára 7,5 márka osztalékot fizetnek darabonként.
- Kari Lahtinen, a Nokia Telecommunications Kft. vezetôje elmondta, hogy Magyarországon is rekord-forgalommal zárt a Nokia. A tavalyi árbevétel mintegy 530 millió finn márkát (100 millió dollár) tett ki, ezzel a Nokia a 15 legnagyobb forgalmú magyarországi vállalkozás közé került. Jelentôs eredményeket ért el a Nokia mobiltelefonos üzletága is a 450 és 900 megahertzes készülékek eladásában.
k. s.
Tartalom
Hátra
Elôre
A hírközlés története XXI.
A Pollák&endash;Virág-féle gyorstávíró
Az elôzô részben a hazai híradástechnikai ipar kezdeteivel ismerkedtünk meg, folytassuk most a történetet egy hazai találmánnyal.
Az Egger Béla és Társa cég és az idôközben különvált izzólámpa részleg, a Villanyos Izzógyár Rt. annyira sikeresen folytatta tevékenységét, hogy a további bôvítés érdekében Egger célszerûnek látta a két céget egyetlen részvénytársasággá átszervezni. A társaságba beolvadt az Elsô Osztrák&endash;Magyar Villamosvilágítási és Erôátviteli Gyár is és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank segítségével 1897-ben létrejött az Egyesült Villamossági Rt., rövidítve az EVRT. Ugyanebben az évben költözött Budapestre egy gondolatokkal teli fiatalember, Pollák Antal, aki az EVRT-ben kezdte meg elképzelései megvalósítását.
Pollák Szentesen született 1865-ben, de iskolai tanulmányait a grázi kereskedelmi és ipari akadémián fejezte be. Továbbtanulásra a szûkös anyagiak miatt nem volt lehetôsége, így a fiumei kôolajfinomítóban kezdett el dolgozni, mert fôként a vegytan, a fizika és a csillagászat érdekelte. 1895-ben Bécsben járt, ahol a "Pillantás a jövô század nagy találmányaira" címû könyv eldöntötte a harminc éves fiatalember további sorsát. A repülôgép és a gépkocsi megszületését elôre vetítô könyv ugyanis a képtávírást és a távolbalátást is megvalósíthatónak tartotta a következô évtizedekben.
Ettôl kezdve Pollák elôtt a távolbalátás megvalósítása lett a cél. Világosan látta, hogy a képtávírás és a távolbalátás alapja egyaránt az, hogy a képet fekete és fehér pontokra kell bontani, s ezeket a pontokat kell áramlökések formájában a vevôhöz eljuttatni. Mindezt a lehetô legnagyobb sebességgel, hiszen mozgóképet csak ekkor lehet elôállítani.
Pollák tehát elkezdte tanulmányozni a távírók mûködését. Akkoriban már a Hughes-féle betûtávírót használták, mely percenként hatszáz szó átvitelére is képes volt, de Pollák tisztában volt vele, hogy ez a sebesség sem elég a mozgóképek átviteléhez. Kidolgozott ugyan egy elképzelést a mozgóképek átvitelére, de megvalósítására anyagi okokból még csak nem is gondolhatott. Figyelmét ezért elôször a képtávíró megalkotására összpontosította, abban bízva, hogy ha a nagyobb sebességû átvitel módját megtalálja, lehet folytatni a mozgóképek átvitelének kidolgozását.
A fiatalember legnagyobb szerencséjére nem tartotta magában tervét, melyrôl tudomást szerzett Vozáry Pál amatôr csillagász, aki az elektrotechnika területén is otthonosan mozgott. Hosszan beszélgetett Pollákkal az elképzeléseirôl, majd a Szegedi Napló hasábjain Vozáry hírt adott a készülô találmányról. A hírt átvette egy bécsi lap, s ennek alapján egy osztrák tôkés csoport nagyobb támogatásban részesítette a feltalálót. Pollák Budapestre költözött és megkezdte kísérleteit az EVRT laboratóriumában.
A munka azonban hamar elakadt. Gyakorlati ismeretek híján ugyanis nem tudta kivitelezni az elképzeléseit. Ekkor kapcsolódott be a munkába Virág József mérnök és szabadalmi bíró. Együtt végiggondolva a lehetôségeket, egyaránt módosítottak a célon és a megoldáson. A képtávíró helyett egy gyorstávíró megvalósításán kezdtek el dolgozni, s munkájukat 1899-ben siker koronázta: az elkészült távíróval akár 70 ezer szót is továbbítani tudtak óránként, mint ezt egy Budapest és Berlin közötti kísérlet bizonyította. A gyorstávírót &endash; amerikai igényre &endash; rövidesen átalakították oly módon, hogy Morse-jelek helyett betûket írjon. Ez a megoldás jócskán megkönnyítette ugyanis a nagy mennyiségû távirat kézbesítésre való elôkészítését.
A
Pollák&endash;Virág-féle
távíró két részbôl
állt: az adóból és a
vevôbôl. Az adó feladata volt a
táviratok nagy sebességû vonalra
ültetése. Ehhez az egyes üzeneteket elôre
papírszalagra rögzítették. A
papírszalagon hat sorban kisebb-nagyobb lyukak helyezkedtek
el, ezek reprezentálták az egyes betûket. Az
erre a célra kifejlesztett perforáló
készülék annyiféle lyukcsoportot volt
képes rályukasztani a szalagra,
ahányféle betû volt. A perforált
papírszalagot egyik oldalán egy forgó
fémhenger továbbította, míg a
másik oldalán hat fémkefe szorította
rá a fémhengerre. Amikor a fémkefe alatt lyuk
volt a papíron, akkor a hozzá tartozó
áramkör záródott. A felsô
három lyuksor különbözô
áramerôsségû és
polaritású impulzusokat kapcsolt két
vezeték közé, míg az alsó
három lyuksor a vezetékek és a föld
közé.
A vevôkészülékben a perforált szalag felsô három, illetve az alsó három lyuksora által vezérelt áramkör egy-egy telefonhallgatón keresztül záródott. A hallgatók membránjai rezgésük közben rugókat hoztak mozgásba, melyek túlsó végén piciny mágnespatkók egy-egy vaslemezt tartottak. Mindkét vaslemezen egy-egy tükör helyezkedett el, s az egész rendszert egy izzólámpa világította meg. Az izzó fénye elôször az egyik tükörre, majd onnan a másik tükörre verôdött és egy egyenletes sebességgel letekeredô fényérzékeny papírtekercset világított meg. A tükrök mozgását a szalagon lévô lyukak éppen úgy vezérelték, hogy segítségével a fénysugár éppen a küldött betûket rajzolta fel a fényérzékeny papírra. A vevôkészülék a papírszalagot rögtön elôhívta, rögzítette és megszárította, így a táviratot rögtön lehetett továbbítani a címzettnek.
A sok finommechanikai elemet tartalmazó berendezés meglepôen megbízhatóan mûködött, mégsem lett belôle üzleti siker. Kiderült, hogy a távíró túl jóra sikerült, ezt a hatalmas sebességet akkor senki sem tudta kihasználni. Az amerikai megrendelés elmaradt, Európában egyedül a franciák határozták el a Pollák&endash;Virág távíró bevezetését. Az elsô világháború kitörése azonban ezt az üzletet is meghiúsította.
dr. Bartolits István
Tartalom
Hátra
Elôre
A 2000. év problémája a Matávnál
Mamutcég górcsô alatt
Jó esélyük van a Matávnál a 2000. év számítástechnikai problémájával foglalkozó szakembereknek arra, hogy munkahelyükön töltsék az ezredforduló szilveszterét. Ekkor derül ki ugyanis, hogy tökéletes munkát végeztek-e: sikerült el megelôzniük a különleges évfordulóból fakadó rendszerhibákat. A feladat nagyságát érzékelteti, hogy sok egyéb mellett 9000 PC hardver- és szoftverállományát kell áttekinteniük.
Egy évvel ezelôtt indították el azt a projektet, amelynek célja a távközlési vállalat számítástechnikai rendszereinek felkészítése a 2000. év eljövetelére. Tavaly év végéig a vizsgálandó hardver- és szoftvereszközök feltérképezése, teljes körû leltár készítése volt a feladat. Ennek érdekében kérdôíveket töltettek ki a felhasználókkal és a fejlesztôkkel, s végül az év végére elkészült egy a cég szakemberei meggyôzôdése szerint megbízható, a folyamatos változásokat is követô, ezeknek megfelelôen módosuló leltár. A továbblépéshez a tavalyi egyfôs létszám kiegészült, az év végétôl öten foglalkoznak a részfeladatok megoldásával.
A probléma bonyolultsága megkívánta, hogy négy részre bontva kezeljék. A fô projektet informatikai, telekommunikációs, ingatlan- és leányvállalati alprojektekre választották szét. Az elsô a számítástechnikai rendszerekkel, ezen belül is elsôsorban a legfontosabb alkalmazásokkal, az operációs rendszerekkel, az adatbázis kezelôkkel, a PC-kkel stb. foglalkozik. A második a távközlés számítástechnikáját vizsgálja felül, a harmadik a Matáv ingatlanjainak épületgépészeti és biztonsági (például beléptetô-) rendszereit tekinti át, a negyedik a 2000. év problémájával kapcsolatban a leányvállalatoknál folyó munkát fogja össze. Ahogy Bóta Károly, a team egyik szakembere megfogalmazta: mindennel foglalkozniuk kell, amiben chip van...
Tevékenységük stratégiája voltaképpen igen egyszerû: minden egyes hardver- és szoftvereszköz esetén áttekintik annak szállítói leírását és &endash; egy általuk készített útmutató alapján &endash; tesztelik, hogy az abban foglaltak megfelelnek-e a valóságnak. Elôfordult, hogy "2000-biztosnak" állított eszközrôl kiderült, nem az. Általában arra törekednek, hogy az egyes szoftvereket, elsôsorban a vállalat szempontjából kritikusakat, a távközlési, a számlázási, az adminisztrációs stb. programokat azok fejlesztôivel teszteltessék le. E tesztek eredményét azután maguk is ellenôrzik. Mindezek eredményeként vagy javítják az eszközöket vagy cserélik azokat, attól függôen, hogy technikai és költségszempontból melyik megoldás látszik jobbnak. A teljes projektre rendelkezésre álló összeg éppen ezért kiegészül egy tartalékkerettel, amely lehetôvé teszi, hogy anyagi okok miatt ne kelljen kockázatot vállalniuk bizonylatan hardverek vagy szoftverek megtartásával.
Érdekes részlete munkájuknak, hogy a Matáv tulajdonosai, az Ameritech és a Deutsche Telekom ellenôrzik a projekt alakulását. Különösen az egyesült államokbeli cég fektet nagy hangsúlyt az ezredforduló-probléma megoldására. Részben segítik a team munkáját, szakanyagokat adnak és a többi, részben rendszeresen jelentéseket kérnek, amelyek alapján a Matáv projektjének állását összehasonlítják a más tulajdonukban lévô cégeknél ez ügyben folyó munkával. (A Matáv eddig jól állta ezt a ,,versenyt".)
Bóta Károly úgy látja, munkájuk leginkább egy minôségbiztosítási folyamathoz hasonlít, amelynek során a Matáv teljes számítástechnikai rendszerét alkalmassá kell tenniük arra, hogy megfeleljen a 2000. év problémájának áthidalására. Elôfordulhat, hogy egy pici program, valamilyen részegység elkerüli a figyelmüket, ez azonban nem okozhat nagy bajt az ezredforduló januárjának elsô napján.
k. s.
Tartalom
Hátra
Elôre
Lám, munkával is lehet!
Kutatókból lett üzletemberek
Új székházba költözött március 10-én a KFKI Számítástechnikai Csoport. A csoportot jelenleg öt cég alkotja: az ICON Kft., (Intenet/intranet megoldások), a KFKI ISYS (komplex informatikai rendszerek), a LIAS-Networx (hálózatintegrációs rendszerek), a Geocomp Kft. (térinformatikai alkalmazások), munkatársai mind egy helyen dolgoznak majd. Csak a Recoware Kft. (ujj- és tenyérnyomat-azonosítás) marad a mostani helyén. Az önálló cégek eddig is zökkenômentes együttmûködését segíti a helyi közelség, a felhasználóknak kényelmesebb lesz a kapcsolattartás.
A KFKI Számítástechnikai Rt. által irányított, mintegy 350 fôt foglalkoztató vállalatcsoport cégei 5500 négyzetméternyi területet bérelnek a Tüzér utcai Metropol irodaházban.
Az épületben lévô oktatóközpont és elôadótermek a legkorszerûbb szakmai képzési programok, felhasználói találkozók helyszíneivé válhatnak. A munkatársak kényelmét szolgálja a korszerû infrastruktúra, a saját ebédlô, konditerem és szauna.
Szlankó János, a KFKI Számítástechnikai Csoport vezetôje a cég múltjáról és a jövô feladatokról beszélt az ünnepségen. A Központi Fizikai Kutatóintézet az ötvenes években alakult, késôbb a Mérés- és Számítástechnikai Kutatóintézet munkatársai alkották azt a csoportot, amely 1989 és 1991 között profitorientált céggé változtatta az eredetileg csak kutatótevékenységet folytató intézetet.
A KFKI Számítástechnikai Rt. 1990. óta a csoport cégeinek tulajdonosaként, résztulajdonosaként holding funkciókat lát el, összehangolja a cégek tevékenységét, gondoskodik a befektetett tôke optimális megtérülésérôl. A KFKI ISYS Informatikai Kft.-t, az informatika alkalmazásának legnagyobb hazai vállalatát 1997-ben hozták létre a korábbi CADserver, IBIS és ISYS Kft.-k összevonásával.
Mára a KFKI csoport vezetô szerepet tölt be a magyar piacon mind az informatikai infrastruktúra építésében és üzemeltetésében, mind a sokirányú igényeket kielégítô alkalmazásfejlesztésben a banki rendszerektôl a vállalatirányítási rendszereken keresztül a hálózatok telepítéséig.
A cégcsoport összesített árbevétele tavaly meghaladta az ötmilliárd forintot. Az összevonás logikus lépés volt a merészebb terveket szövô tulajdonosoktól, hiszen mára egyre gyorsuló tôkekoncentráció zajlik az informatika hazai piacán is.
Horváth János helyettes államtitkár, a Miniszterelnöki Hivatal &endash; a KFKI régi ügyfele &endash; informatikai koordinációs irodája vezetôje szerint a KFKI jelentôs tényezôje a kibontakozó elektronikus kereskedelemnek. Szerinte a KFKI sikertörténete jó példa arra, hogyan lehet munkával boldogulni.
Tartalom
Hátra
Elôre
JAVULÓ EREDMÉNYEK, ÚJ TECHNOLÓGIÁK
Felvásárlásokat tervez a Matel
Átszervezés után az Alcatel
Új vállalati felépítéssel kezdte 1998-at az Alcatel Hungary Kft. Jelenlegi szervezetük három részlegbôl tevôdik össze: az üzleti kommunikációs, a hozzáférési hálózatos és az átviteltechnikai divízióból. Az alkalmazottak létszáma december végén 67 volt.
A cég 1997-ben az azt megelôzô évhez képest jelentôsen növelni tudta az üzleti kommunikációs rendszerek terén elért forgalmát. Ezzel együtt nôtt az Alcatel rendszerintegrátori szerepe is. Az alközponti piacon 17 százalékos piaci részesedést szereztek, ami körülbelül 3 százalékkal haladja meg az 1996-os mutatót. A vállalat 1997-ben belépett a magyar GSM-telefonpiacra is, amelyen összesítésük szerint 8&endash;10 százalék körüli részesedést értek el.
A hozzáférési hálózatok területén az Alcatel és a Matáv között létrejött hibrid hozzáférési hálózat szállításáról szóló szerzôdés érdemel kiemelt figyelmet. Ennek értéke 2 milliárd forint. Ezenkívül megállapodás született egy távközlési mérôrendszer szállítására is.
Az Alcatel Alsthom 1997-es nettó forgalma 185,9 milliárd francia frank volt, ami 14,3 növekedést jelent 1996-hoz képest. Az üzemi nyereség 7,9 milliárd frank volt, ami 5 milliárddal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Az Alcatel Telecom több mint 80 százalékkal járult hozzá ehhez a fejlôdéshez, saját forgalma egyébként 17 százalékkal növekedett. A nettó nyereség becsült értéke 4,6 milliárd frank, ami 70 százalékos növekedésnek felel meg.
Óriáshitel a Matelnek
Egy külföldi és hazai pénzintézetekbôl álló bankkonzorciumtól 143,7 millió ecu hitelt vett fel a Magyar Telecom (Matel). A hazai távközlési piacon a Matáv után második legnagyobb vállalkozás két regionális telefontársaság többségi részvénycsomagját birtokolja. A konzorciális hitelbôl a dél-magyarországi Déltáv és a fôváros környékén mûködô Digitel 2002 fejlesztésére 140 millió dollárt, vagyis körülbelül 29 milliárd forintot fordítanak.
A hitel jelentôs részét, 100 millió dollárt valójában az EBRD-tôl felvett kölcsön kiváltására fordítja a Matel, tudtuk meg a cég vezérigazgatójától. Polányi Sándor (akit korábban például az Elsô Pesti Telefontársaság, illetve a Déltáv elsô embereként ismertek sokan) elmondta, hogy a 17 tagú bankkonzorcium &endash; amelyben hat magyar pénzintézet is részt vesz &endash; jóval kedvezôbb kondíciókkal nyújtja a hitelt, mint a londoni központú bank.
Mivel a Matel vezette két koncessziós körzet (LTO) területén kínálati piac alakult ki, illetve a Déltáv és a Digitel értéknövelt szolgáltatásai vetekszenek a Matáv által nyújtott szolgáltatásokkal, a fennmaradó több tízmillió dollár valószínûleg expanziós célokat szolgál majd. A Matel ugyanis élénken érdeklôdik például az 1800 Mhz-es rádiótelefon-tender iránt, de az sem kizárt, hogy újabb koncessziós területet szerez majd magának. Az LTO-k, azaz a koncessziót nyert társaságok ugyanis folyamatosan tárgyalnak egymással a "csereberérôl".
Polányi Sándor szerint ekképp nem kizárt, hogy hamarosan átrajzolódik Magyarország távközlési térképe: a tôkeerôs LTO-k felvásárolják a kisebb, szûkös anyagiakkal bíró koncessziós társaságokat. Ennek persze 2001., azaz a Matáv monopóliumának lejárta után lesz igazán jelentôsége. A Szeged&endash;Szentes, valamint Vác&endash;Gödöllô koncessziós területen mûködô Matel pillanatnyi célja azonban &endash; természetesen a már említett 1800-as tender megnyerése mellett &endash; az értéknövelt, illetve fôként üzleti célú szolgáltatások fejlesztése. A két, összesen 703 ezer fôs primer körzetben ugyanis jó ideje telített a piac, 100 lakosra 31 vonal jut, s így idôrôl idôre harmadáron kínálják az új vonalakat. Az üzleti eredmények növelését tehát már leginkább az extraszolgáltatásoktól remélik a Matel vezetôi.
Ennek jegyében tervezte lapzártánk idején a társaság az ISDN-szolgáltatás bevezetését, valamint rendkívül kedvezô feltételek mellett biztosítja az elôfizetôk számára az Internet-hozzáférést.
Üzenetek egy kézben
Egy hónapja mutatta be a Lucent Technologies Magyarország Kft. az anyacég Intuity Audix multimédia üzenetkezelô rendszerét, amely integráltan kezeli a különbözô kommunikációs csatornákból származó üzeneteket, azok típusától független egységes üzenetkezelô felületet kínál.
Az üzenetek három különbözô forrás között oszlanak meg: hangposta, e-mail, közös használatú fax. A most bemutatott berendezés leküzdi az ezek közti határokat. Lehetôvé teszi, hogy a felhasználó egyetlen menetben letöltse a különbözô csatornákon érkezett üzeneteit, könnyen rendezhesse azokat. Üzenetküldéskor szabadon megválaszthatóvá és kombinálhatóvá teszi az átviteli eszközöket. (Például egy faxon és egy e-mailen küldött üzenet megfelelô szöveges kiegészítéssel összefüggésbe hozható.) Az Intuity Audix segítségével a felhasználó telefonon, faxos telefonon vagy személyi számítógépen keresztül egyaránt elérheti összes üzenetét.
Elemzôk szerint az üzenetkezelési rendszerek teljes világforgalma jelenleg évi 5 milliárd dollár, de 2000-re ez az összeg megduplázódhat. A Lucent Technologies erre számítva tavaly szeptemberben megvásárolta az Octel egyesült államokbeli céget, amely 1996-os adatok szerint 17,42 százalékos piaci részesedéssel vezette az üzenetkezelô rendszerek piacát az USA-ban. (Ugyanekkor a Lucent 14,4 százalékkal második volt.)
Helyhez kötött GSM-telefon
Új helyhez kötött rádiótelefont mutatott be a Motorola februárban a Cannes-ban rendezett GSM-világkongresszuson. A berendezés a 900 és az 1800 meghertzes frekvenciatartományban mûködik, így az ezeket üzemeltetô hálózatokon használható. Elônyei ennek megfelelôek: a kiépített GSM-rendszerekhez csatolható, fax- és adatvitelre is képes.
Ugyanitt a Motorola bemutatta a M-Cell access nevû rendszerét is, amelyet kifejezetten az épületen belüli lefedettség javítására hoztak létre. A bázisállomás negyedóra alatt üzembe helyezhetô, a meglévô vezetékrendszerhez kapcsolódva telefonálási lehetôséget biztosít bárkinek, aki GSM-telefont akar használni, függetlenül attól, hogy a pincében, a garázsban van-e vagy valahol a folyosókon.
További újdonság a M-Cell aréna, a mikrocellás GSM-hálózatok ma ismert legkisebb és legkönnyebb bázisállomása, ami a Motorola szakemberei szerint egyben a leggyorsabb hálózati csatlakozást is biztosítja. A távolból is üzembe helyezhetô alapállomást helyileg koncentrált felhasználói igények kielégítésére fejlesztették ki.
Iridium-Westel 900 megállapodás
Elôzô számunk lapzártája után jelentette be a Westel 900 GSM Rt., hogy szerzôdést kötöttek az Iridium globális mûholdas rádiótelefon szolgáltató rendszerrel. Ennek révén a Föld bármely pontján elérhetô lesz a telefonálás a Westel 900 elôfizetô számára. Az Iridium szolgáltatását 1998. szeptember 23-án indítja majd el, a percdíjak 5 USA dollár körül fognak alakulni, napszaktól függôen.
Tartalom
Hátra
Elôre
A KATONÁK IS TELEFONÁLNAK
Sokallják a megelôzés költségeit a bankok...
A NATO-sok bíznak a Lucent-ben
Dan Evatt, a Lucent Technologies európai, afrikai és közel-keleti régiójának alelnöke sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a cég magyar mérnökei sikerrel fejezték be a boszniai SFOR erôk telekommunikációjának kiépítését. Az alelnök elmondta, hogy teljes egészében a Lucent magyarországi szakemberei építették ki azokat a hírközlô-hálózatokat, amelyek az SFOR erôk két fô bázisán, Tuzlában és Slavonski Brod-ban üzemelnek. Ennek a rendszernek a kiépítésével vált lehetôvé, hogy Bosznia-Hercegovina és Horvátország területén összesen hét SFOR bázis közvetlenül rákapcsolódjon az Egyesült Államok fegyveres erôinek a fix és a taktikai távközlési rendszerére. Az installáció befejezése óta a folyamatosan helyszínen tartózkodó magyar szervizmérnökök látják el a berendezések felügyeletét.
Evatt szerint abban, hogy a nemzetközi haderôk éppen a Lucent Technologies-t bízták meg ezzel a munkával, jelentôs szerepe van eddigi sikereiknek. A világ távközlési gyártói közül egyedül a Lucent rendelkezik a NATO kizárólagos beszállítói megbízásával, az úgynevezett "Basic Order Agreement"-tel. Miután a Siemens pár hónapja megvált hadiipari elektronikai részlegétôl, így a Lucentnek újabb kihívásokkal kell szembenéznie Európában. Olaszországban &endash; ahová Magyarország is tartozni fog a NATO-csatlakozás után &endash; két új szerzôdést is aláírt a cég. Az egyik a Verona közelében lévô Aviano légibázis, a másik egy Nápoly melletti objektum kommunikációs rendszerének kialakítására vonatkozik.
Elhúzódó honvédségi tender
Tavaly ôsszel írta ki a Magyar Honvédség azt a tendert, melyre zártkörû pályázat keretében öt vezetô alközponti szállítót hívtak meg. A pályázat többek között 29 darab alközpontra és ezek összekapcsolására kér ajánlatokat. Nem tudjuk hogyan, de a HM elérte, hogy a pályázat lebonyolításakor felmentést kapjanak a közbeszerzési törvény elôírásai alól, így a pályázatot meg sem kellett hirdetniük a Közbeszerzési Értesítôben. Eredetileg 1997. december végén akartak eredményt hirdetni, azonban mind a mai napig nincs tudomásunk szerint gyôztes, bár a rangsort felállították a pályázatot beadó cégek között. A pályázatot benyújtó cégeket szigorú titoktartásra kötelezték, még arról sem nyilatkozhatnak, hogy egyáltalán tudnak-e ilyen tenderrôl. Parlamenthez közel álló forrásokból viszont úgy értesültünk, hogy a halasztás egyik oka a következô dilemma: egy pályázót hirdessenek ki nyertesnek, vagy az elsô két helyen rangsorolt cég között osszák meg a feladatot, amely egyébként jó beugró lehet(ne) az érintetteknek a további honvédségi megrendelések megszerzéséhez. (A dilemma feloldására lehet, hogy elég lenne körülnézni a Belügyminisztériumban, ott ugyanis a tárcához tartozó területeken már négy szállító is be tudja mutatni mûködés közben berendezéseit, és a különbözô típusú alközpontok együttmûködési képességeit. Lehet, hogy célszerû egynél több szállítóval dolgozni &endash; a Matáv is ezt teszi &endash; azonban négyen már talán kicsit sokan vannak...) Információink szerint elsô helyen egy német, második helyen egy amerikai szállító áll a honvédelmi miniszter asztalán fekvô listán. Igyekszünk következô számunkban a honvédség illetékeseit is megszólaltatni a kérdésben, bár ilyen irányú kérésünkre decemberben is azt a választ kaptuk, hogy térjünk vissza a kérdésre három-négy héttel késôbb...
Nôtt a magyar Ericsson rangja
Az Ericsson magyarországi cége felelôsségévé tette digitális telefonközpontjai elôfizetôi szolgáltatásainak szoftverfejlesztési és -tervezési feladatait. Az Ericsson Távközlési Kft. 120 fôs szoftverfejlesztô részlegének egyik fô tevékenységi köre a digitális telefonközpontok programozása. Az új fejlesztési feladat olyasminek az átfogó, az egész cégre kiterjedô összefogását jelenti, mint például a hívásátirányítás, a hívószám-megjelenítés, az automatikus visszahívási funkciók továbbfejlesztése, valamint újabb funkciók tervezése és megvalósításuk menedzselése.
Integrálódott integrátor
Idén január elsején megalakult a Dataware Rt. Az új cégcsoportba a számítástechnikai ipar két ismert szereplôje, a Dataware Kft. és az Answare Kft. tartozik. Az elôbbi cég tevékenységi területe a komplex informatikai rendszerek építése, támogatása, szoftverfejlesztés és rendszerintegráció, az utóbbié számítógépes kommunikációs rendszerek kiépítése. Az rt. 10 millió forint alaptôkével alakult meg, tulajdonosai egyenlô részesedéssel bíró magyar állampolgárok. A Dataware Rt. feladata a cégcsoport stratégiai irányítása.
Alközpont kicsiknek
Az elmúlt hónapban mutatták be Magyarországon a Lucent Technologies EuroGeneris ISDN-alközponti rendszerének legújabb, V600-as modelljét. Ezt a berendezést "arra találták ki, hogy a kis- és közepes vállalkozások számára is elérhetôvé tegye az új technikák és alkalmazások elônyeit, amelyek egyébként csak a nagy rendszereket üzemeltetô cégek számára voltak elérhetôek," mondta Szabó Gábor termékmenedzser a rendszer ismertetésekor.
Piacon a TETRA
A Dolphin Telecommunications hálózata lesz a világon az elsô kereskedelmi használatban lévô TETRA-hálózat. A cég a Nokiát választotta a rendszer szállítójául. A TETRA szabványokra épülô hálózattal le akarják fedni az egész országot, a beruházás értéke meghaladja a 200 millió fontot.
Internetes katalógus
AltaVista néven keresôszolgáltatást indít az Interneten a Matáv és a Digital. A nyár eleji indulás után a magyar web-oldalakat fogják indexelni, egy katalógusban kereshetôvé tenni. A szerzôdô felek szerint ezek a legnépszerûbbek a hazai Internet-felhasználók körében. Az AltaVista jelentôségét jelzi, hogy indulása után ez nyújtja majd a legtöbb információt a hazai web-oldalakról, amelyeket addig csak az USA-n keresztül lehet keresni.
Tízmilliárdos kár
Egy banki számítástechnikus 140 millió forintos elektronikus lopása adta az apropót a Montana Rt.-nek arra, hogy ismét felhívja a sajtó képviselôinek figyelmét az informatikai hálózatok biztonságának fontosságára. A cég vezetôinek becslése szerint a bankok, biztosítók évi 10 milliárd forintos nagyságrendû kárt szenvednek el Magyarországon az elektronikus behatolók miatt. Sajnos az érintettek egyelôre olcsóbbnak tartják ennek az összegnek a megtérítését, mint hogy többet költsenek a biztonságra.
Videokonferencia hálózaton
Az asztali videokonferencia rendszerek legújabb tagja a PictureTel LiveLAN 3.0-ás TCP/IP alapon mûködô családja. A LiveLAN-kliens tetszôleges PC-be telepíthetô és a meglévô lokális hálózaton vagy akár országos méretû intraneten is használható. Segítségével az íróasztaltól való felállás nélkül lehet videokonferenciát rendezni a munkatársak között.