A Synergon
it-rendszere
Referencia házon belül
Nem
vette igénybe külsô rendszerintegrátor
segítségét a Synergon Informatika Rt.
saját belsô
információtechnológiai rendszere
kialakításakor, de a cég részlegei,
például hardver- és
szoftverszakágazatai pénzért nyújtanak
szolgáltatásokat egymás
számára. A nemrég új irodaházba
költözött cégnél ugyan így
egyik zsebbôl teszik a pénzt a másikba, de
másként nem lehetett megoldani, hogy a szervezeti
egységek gyorsan, pontosan hozzájussanak ahhoz,
amire az IT terén szükségük van.
Végül is miért adna kölcsön mondjuk
két szoftvermérnököt egy napra az egyik
ágazat a másiknak, ha azok ugyanennyi idô
alatt egy külsô cégnek komoly
összegért dolgozhatnának? A vállalati
létszám száz fô fölé
emelkedésével a szívesség
alapján nyújtott kölcsönös
besegítések rendszere már nem
mûködött &endash; összegezte ezzel
kapcsolatos tapasztalataikat Czakó Ferenc, a
Synergon vezérigazgató-helyettese.
Nem törekedtek ugyanakkor arra sem a vállalati rendszer kialakításakor, hogy minden olyan üzleti partnerük szoftverét vagy hardverét beépítsék, amelynek termékeit a piacon továbbértékesítik. Ezért megtörténhet, hogy egy vevô azt mondja: „De uraim, önök olyan eszközt ajánlanak nekem, amit maguk nem használnak..." Erre az informatikai vezetô szerint az a válaszuk, hogy ha e megrendelô cége hasonló profilú, mint a Synergon, belföldi és külföldi ügyfélköre nagyjából azonos körbôl kerül ki és még a telephelye is egy olyan épület, mint a Synergoné, akkor jó szívvel tudják neki ajánlani, hogy másolja le az itt látható rendszert. Ha azonban eltérôek adottságai, akkor eltérô vállalati IT-megoldásokra van szüksége, ami sok részletében eltérô származású szoftverek és hardverek alkalmazását jelenti.
Egy számítástechnikai cégnek kötelezô hi-tech megoldásokat alkalmaznia a saját rendszerében &endash; mondja Czakó Ferenc. Ez már az alapokra is érvényes: a Synergon házi rendszerében már a szünetmentes áramforrás is intelligens. Nyilvánvaló, hogy nincs olyan akkumulátor, amely egy idô után nem merül le. Ilyenkor korábban a szerverek egyszerre kapcsolódtak ki, nem egy esetben kárt téve eközben egymás adatbázisaiban. Az intelligens áramforrás „figyelmezteti" a szervereket, hogy vészleállás következik, „egyezteti" velük, milyen sorrendben, hogyan álljanak le, elkerülve ezzel, hogy a váratlan probléma miatt bármilyen kár keletkezzen a rendszer tudásában.
A vállalati IT-hálózat biztonsága érdekében egész sor intézkedést hoztak annak kiépítôi. A vírusvédelem folyamatos, az Interneten át folyamatosan frissítik víruskeresô és -irtó eszközeiket, ami nem olcsó mulatság, de elkerülhetetlen egy olyan cégnél, amely például állandóan és nagy mennyiségben fogad elektronikus leveleket üzletfeleitôl és otthon dolgozó munkatársaitól egyaránt. Az épület biztonságát szolgálja, hogy hamarosan üzembe helyeznek egy kártyás beléptetôrendszert, s hosszabb távon a számítógépekhez való hozzáférést is kártyás eljárással, mégpedig a gépekkel kommunikáló chipkártyákkal mûködô személyazonosító-rendszerrel kívánják megoldani.
Ugyancsak részben az otthoni munkavégzés teszi szükségessé, hogy 30 ISDN- és analóg telefonvonal álljon a cég rendelkezésére, amelynek egyébként DECT rendszerû belsô telefonhálózata is van. A telefonköltség és a hívott számok szervezeti egységenkénti és személyenkénti nyomon követése megoldott, e kiadások elszámolása szintén az egyes szervezeti egységek költségvetésében, decentralizáltan történik. A vállalat két irodája között privát telefonösszeköttetés és LAN hálózati kapcsolat van.
Az Internet használata rendkívül kiterjedt, szerves részévé vált a Synergon mûködésének. Nemcsak a cég egészét átfogó levelezésrôl van szó, hanem arról is, hogy számos termékismertetôt és más gyártói információt, új szoftververziót a világhálóról töltenek le, sôt bizonyos megrendeléseiket is az Interneten át bonyolítják le. Ezért és persze az Internet-használat nem kis költségei miatt is gondosan megtervezték az egyes alkalmazottak Internet-használati jogosultságait, beépítették a rendszerbe, hogy ki, mikor, milyen célból milyen típusú webhelyekre léphet rá. A legszélesebb jogosultságot azok az alkalmazottak kapják, akik megrendeléseket bonyolítanak le a hálón keresztül (egy ilyen ügylet nem szakadhat meg azért, mert valaki egy kevésbé fontos keresgélés miatt csökkenti a cég rendelkezésére álló csatornák áteresztôképességét).
Az elôbbihez hasonlóan a rövidesen üzembe lépô számítógép-alapú faxolási rendszernél is a jogosultságok, hatáskörök, az archiválás szabályai, egyszóval a szervezési kérdések jelentették a nagyobb gondot, szemben a mûszaki megoldással.
A Synergon IT-rendszere kissé furcsa megfogalmazással centralizáltan decentralizált. Ez azt jelenti, hogy egy gépteremben van a hálózat központja, de ott több szervert telepítettek. Így olcsóbban megúszták a dolgot, mintha egy mainframe gépet vettek volna, ugyanakkor biztosított a viszonylagos pormentesség, a légkondicionálás és karbantartani is könynyebb a rendszer egy helyen található „lelkeit". E központon kívül csak néhány igazán nagy teljesítményû, grafikus programokat futtató munkaállomás van.
A cégnél az erôs hálózat nem lebutított, hanem viszonylag erôs PC-kkel párosul. Ennek alapvetô oka az, hogy az alkalmazottak többsége több, igényes alkalmazást, így levelezôprogramot, határidônaplót, szöveg- és táblázatszerkesztôket futtat, sokan készítenek prezentációkat, és erôs asztali gépeket igényelnek a vállalatirányítási rendszer klienspontjai is.
A hálózaton belül létre lehet hozni virtuális priváthálózatokat is, azaz a vezetôknek például nem kell fizikailag találkozniuk ahhoz, hogy bizalmas, a vállalati nyilvánosságra nem tartozó témákról tárgyaljanak egymással.
A cégen belüli kommunikációban már gyakorlatilag megszûnt a papírhasználat, és ha gyarapodik az Interneten keresztül kötött üzletek száma, az is az elektronikus ügykezelés fejlesztését, például az archiválás megoldását igényli. És persze akkor még nem beszéltünk az IT-ipar technológiai fejlôdésérôl, ami mindig újabb és újabb rendszerelemek integrálását teszi szükségessé a Synergon vállalati számítástechnikai hálózatába is.
K. S.
Integrált vállalatirányítási rendszerek körképe
Választhatunk hazait is
Az üzleti informatikában a komplex vállalatirányítási rendszerek képesek az üzletmenet leghatékonyabb támogatására. Az ilyen rendszerek moduláris felépítésûek, lefedik a vállalat összes funkcionális területét az üzemszintû termelésirányítástól a napi disztribúciós, pénzügyi-számviteli mûveleteken át a stratégiai elemzésig-tervezésig. Egy integrált rendszer bevezetése megszünteti a korábbi informatikai infrastruktúra megosztottságát, változásokat jelent a szervezetben és az ügymenetben. A bevezetés maga egy összetett folyamat, egyszerre kell a rendszert a felhasználó igényeihez igazítani és a szervezetben megjelenô jelentôs informatikai támogatóerôt kihasználva magát a szervezetet és az alkalmazott eljárásokat újratervezni, átalakítani.
Ládonyi Jánost, az IQSoft IFS Applications rendszerének disztribúciós vezetôjét arról kérdeztük, mi az, amiben ez a rendszer különbözik a többi, hasonlóképpen komplex rendszertôl. Az IFS Applications alrendszerek moduláris és integrált együttese. Az általános ERP (Enterprise Resource Planning) szolgáltatásokon túl, kiemelten kezeli a gyártmányfejlesztési és a karbantartási folyamatokat. Követi egyrészt a hosszabb távra szóló projektek folyamatát, másrészt a prototípusok belsô gyártmányfejlesztésének folyamatát. A karbantartási alrendszer finom gyakorlatiassággal támogatja a tervszerû és az ad hoc karbantartási feladatokat. A pontosan kidolgozott eszközmenedzsment a tökéletes üzembiztonságot garantálja. Olyan vállalatoknál rendkívül fontos ez, melyeknél folyamatos a gyártás &endash; közüzemi vállalatok, vegyipar, gyógyszeripar, papíripar.
Az IFS Applications egyedi abban, ahogy a beszállítói tevékenységet kezeli: a beszállító és a vevô közötti kapcsolatban biztosított az ütemezett szállítás, a kifelé irányuló folyamatok tökéletesen szinkronizáltak, amit Magyarországon például az autóipari és elektronikai beszállítók nagymértékben igényelnek. A termelésirányítási és disztribúciós tevékenységben megkülönböztetô szolgáltatás az egyéni vevôi megrendelésekhez kötôdô gyártás és beszerzés, amely összegyûjti a kapcsolódó költségeket. A létrejött nagy értékû rendeléseket tovább kíséri a termelésben és a beszerzésben. Rendkívül hasznos ez a kombináltan termelô, sokszor egyedi rendelésre dolgozó vállalatoknál. Ládonyi János a funkcionalitásban megnyilvánuló egyedi jellegek között említi, hogy a különbözô, már megvalósított vállalati folyamatok kombináltan kezelhetôk. A szabványos, objektumorientált komponens alapú fejlesztési technológia bevezetését a RIM - Rapid Implementation Technology szerint végzi az IQSoft.
Forrás egyre több nyelven
A Forrás integrált vállalatirányítási rendszert a Montana Rt. és a Montana-Griff Kft. terjeszti közvetlenül és tíz viszonteladón keresztül. Magyarországon ma már körülbelül 350 cég és 8000 user használja. A rendszer elsô verzióját tíz éve fejlesztette ki a Griff Kft. (Montana-Griff Kft. a neve ez év januárjától, amikoris a Montana Rt. többségi tulajdont szerzett a Griff Kft.-ben.) A Montana Rt. a Scala Hungary magyarországi viszonteladója is, a rendszer teljes bevezetését végzi mind a Forrás, mind a Scala esetében.
A Forrást az elmúlt években folyamatosan fejlesztették és upgrade-elték. Az új verzió MS-SQL, Sybase és Oracle adatbáziskezelôn egyaránt mûködik. Gyakorlatilag korlátlan számú devizát és három nyelvet tud kezelni &endash; a magyar az egyik, a másik kettô választható: eddig az angol és a német készült el, de tervben vannak további nyelvek is. A Forrás testre szabható, több száz paraméter beállításával. Magyarországi mértékkel mért kis-, közép- és nagyvállalatok számára készült. Moduláris: pénzügyi, logisztikai, bér-, termelésirányítási modulok alkotják. Vezetôi információs rendszer: az információ-visszanyerés egyrészt beépített lekérdezô listákkal valósítható meg, másrészt lehetôség van tetszôleges lekérdezések kialakítására is. A modularitásból fakadóan a rendszer fokozatosan is bevezethetô, mindenkinek csak azt a modult telepítik, amit használ, a jogosultság szabályozható. A Forrás rendszer három pénzügyi évet képes egyszerre kezelni.
Kalmár Béla, a Montana Rt. ügyviteli üzletágának igazgatója szerint hazánkban az elmúlt évben jelentôsen megnövekedett az érdeklôdés az integrált ügyviteli rendszerek iránt, hiszen a gazdasági növekedés következtében ma már bármely vállalat helyzetét jelentôsen megkönnyíti egy átfogó ügyviteli rendszer használata. Az integrált rendszerek várható szükségességét méginkább fokozza majd a 2000 év problematikája is.
Árban verhetetlenek
A Megatrend Kft. marketing igazgatója, Kajati László mutatta be saját fejlesztésû terméküket, az Infosyst. Állítása szerint árban verhetetlenek, mert saját termékük, saját fejlesztésük, az árral szabadon tudnak játszani. "Rugalmasak vagyunk, a külföldi rendszerekkel szemben a magyar tudásbázis révén a helyi, egyedi igényeket, a vállalat jellegzetességeit, a meglévô, azonban nem kellô hatékonysággal mûködô adatfeldolgozási rendszert &endash; hardvert és szoftvert, anyagi erôforrásait maximálisan figyelembe vesszük." Az Infosys félszáz alrendszert kezel speciális modulként, melyek az ágazatspecifikus kiegészítéseket tartalmazzák.
A mai modern vállalati információs rendszereknél kulcskérdés a testreszabhatóság. Az Infosys ebben a kategóriában verhetetlen. Rendkívül rövid idô alatt és a legtöbbször költségkereten belül készítik el az egyedi igényeknek megfelelô kiegészítéseket. Magyar piacon mûködô referenciáik bizonyítják, hogy az Infosys v2 a legnagyobb rugalmasságot adja például az ügyviteli-számviteli részben.
Egyedülálló paraméterezhetôsége a rendszert ágazatfüggetlenné, a piaci változásokat harmonikusan követô rugalmassága pedig a befektetést hosszú távon értékállóvá teszi.
Az Infosys rendkívüli hatékonysága annak köszönhetô, hogy a gazdasági események során keletkezô adatok a keletkezés helyén és idôpontjában kerülnek be az információs hálózatba, s már ugyanabban a pillanatban hozzáférhetôk az ügyviteli folyamat bármely pontjáról. Így lehetôvé válik a gyors és megalapozott gazdasági döntés úgy, hogy a bizalmas információk garantáltan csak a rendszer által engedélyezett személyekhez jutnak el. A Business Process Reengineering technológiát alkalmazva újratervezhetô a vállalat teljes munkafolyamat-rendszere, hogy a hatékonyság jelentôs növelése mellett alkalmas legyen az Infosys befogadására.
Az Infosys v2 1995-ben elnyerte a Compfair Vásárdíjas Termék díjat, 1996-ban pedig az Ernst & Young Által Auditált Szoftver kitüntetô címet. 1998. júliusától ISO 9001-es minôsítést szereztek. A több mint egyéves projekt eredményeképp a szoftver/hardver tervezés, gyártás és az ügyfélszolgálat is az ISO minôségnormái szerint mûködik.
H.Á.
Digitális bábel
Karaktermagyarítás
akik nem kulcsra kész informatikai rendszereket vesznek, hanem otthon vagy munkahelyen építgetik, próbálgatják a számítástechnika lehetôségeit, gyakran tapasztalták, tapasztalják, hogy a különbözô állomány formátumok között milyen bábeli zûrzavar tapasztalható. Szerencsére azért a helyzet nem teljesen vigasztalan, hiszen a digitális adatfeldolgozás minden fôbb területén kialakultak azok a formátumok, amelyek de facto szabványként szolgálnak és a programok esetében az jelenti a választó vizet, hogy érti-e ezt a formátumot vagy sem.
Nyomdai képfeldolgozásban a TIFF ilyen, nem igazán akad vetélytársa, hiszen a kép mellett minden lényeges kísérô információ tárolására alkalmas. Gondok persze itt is felmerülhetnek, hiszen a TIFF sem tökéletesen egységes, számos változata ismert, ezek közül szinte biztos, hogy a programunk nem ismeri mindet. Persze általában a nagy és megbízható alkalmazások, mint például az Adobe Photoshop, képes számtalan képformátum kezelésére, sôt, bizonyos keretek között „tanítható" is, azaz olyan képformátumot is megnyithatunk vele, amit elôtte nem ismert.
A professzionális alkalmazások mellett néha találunk egy-egy shareware programot is, ami meglepôen széles választékot nyújt különbözô képformátumok megnyitásában és mentésében. Az esetek többségében ezek is tökéletesen megfelelnek. Végül létezik néhány olyan célszoftver is, ahol a különbözô formátumok „megértése" és konvertálása a cél &endash; Macintoshon ilyen a deBabelizer.
A szöveges állományok terén kicsit más a helyzet, mint a képeknél. Itt nem csak a különbözô alkalmazások közötti ellentéteket kell áthidalni, de a különbözô kódtáblákat is meg kell szelídíteni. Az ASCII kódtábla ugyanis &endash; USA szabvány lévén &endash; csak az angol abc betûit tartalmazza rögzítve, az összes többit legfeljebb ajánlás szinten. Így hát minden számítógépgyártó, sôt gyakran a szoftvergyártók is különbözôképpen definiálták az ékezetes és speciális karakterek helyét. Ennek köszönhetôen, amit az egyik programban elmentünk, azt a másikban megnyitva furcsa eredményeket kaphatunk, még akkor is, ha a program egyébként ismeri az adott állomány formátumot. Ennek tudható be, hogy Macintosh és Windows között esetenként meglehetôsen nehézkes szövegekkel közlekedni, aki pedig valami régi DOS szövegszerkesztôvel készült szöveget nyit meg Windowsban, az felkészülhet a legrosszabbra.
A helyzet azért nem teljesen tragikus, hiszen a hiányzó ékezetes betûket legrosszabb esetben végig kicserélhetjük a dokumentumban és már kész is a jó szöveg. Erre Wordben például könnyen írhatunk makrót, ami utána egyetlen gombnyomásra végrehajtja a cseréket. A Wordnek emellett vannak árnyoldalai is, amit a készítôi „intelligens" viselkedésnek szántak, ennek ellenére néha nagyon zavaró. A Word ugyanis képes felismerni egy más kódolás szerint (például Macintoshon) íródott Word szöveget és meg is jeleníti helyesen az ékezetes betûket. Elôször ránézve örülhetnénk, hiszen akkor nem kell kézzel elvégeznünk az átalakításokat. Valójában azonban a Word csak a megjelenítéshez konvertál, ha újból elmentjük a dokumentumunkat, visszakapjuk a régi kódolást. Ha ezután valamilyen más programmal megnyitjuk, bizony kellemetlen meglepetésben lehet részünk.
Külön problémát okoznak a jellegzetesen magyar karakterek (ô és û) is, hiszen ezeket a bôvített ASCII tábla sem tartalmazza. Ezt megoldandó a magyarítók egy kézenfekvô megoldáshoz folyamodtak: az ocicumflex (ô) és az ucicumflex (û) a magyar nyelvben úgysem használatos, oda definiálták az „ô" és „û" betûket. Így, ha a betûtípus nincs is magyarítva, bár csúnya a szöveg, de azért könnyen olvasható. Ez a rendszer mûködött a 16 bites Windows alatt és mûködik Macintoshon is. A 32 bites Windows beköszöntével azonban új korszak kezdôdött, mivel innen kezdve az „ô" betû az otilde (õ) helyén található. Ennek köszönhetôen újabb konverziókra van szükség. A helyesírás-ellenôrzô programok persze alkalmazkodtak a változáshoz, „elfelejtették" a korábbi "ô" betûket, így ha például Macintoshról sikerül automatikusan áthozni egy szöveget Windows alá, akkor is komoly esélyünk van rá, hogy a helyesírás-ellenôrzô hibát észlel minden egyes „ô" betût tartalmazó szónál. Ugyanez igaz a régebbi Windowsos szövegekre is. A dolgot tovább bonyolítja, hogy a kettôsség miatt a Windows alatt használatos magyarított fontok többségében biztos, ami biztos, mindkét „ô" betût lemagyarították, azaz ránézésre nem lehet megkülönböztetni ôket.
Persze ha a helyesírás-ellenôrzônk megtalálja és jelzi számunkra a hibát, akkor nincs nagy gond, hiszen az automatikus cserével könnyen megoldhatjuk a problémát. Gond akkor van, ha nem ellenôrizzük a helyesírást, de szeretnénk elválasztani. Mivel az elválasztás ugyanazt a programot használja, mint a helyesírás-ellenôrzônk, ez se fog mûködni az összes „ô" betût tartalmazó szóval. Erre pedig nem biztos, hogy idejében rájövünk.
Sajnos nincs egyértelmûen jó gyógymód. Ha programunk ismeri a megnyitandó formátumot, kezeli az ékezeteket, akkor könnyû dolgunk van &endash; már csak az esetleges „rejtett hibákat" kell ellenôriznünk. Ha így nem mûködik a dolog, akkor valamilyen egyéb fortélyt kell alkalmaznunk. Meg kell próbálnunk olyan formátumot találni, amit az eredeti szövegszerkesztô képes menteni, a mienk pedig megnyitni. Ez leggyakrabban az RTF lehet, ami általánosan használatos platformok és alkalmazások között. Ha nem fontos a szöveg eredeti formázása (margók, dôlt szöveg és így tovább), akkor használhatjuk az egyszerû szöveges formátumot is &endash; ezt biztosan megérti minden szövegszerkesztô. Azt is érdemes szem elôtt tartani, hogy ha egy számítógépen kell a konverziót elvégeznünk, hogy a vágólap/tûtábla alkalmas lehet a szöveg pontos átvitelére. Végül, ha valóban platformfüggetlen szöveget akarunk, alkalmazhatunk HTML formátumot is. Ebben biztosak lehetünk, hogy az ékezetes karaktereket pontosan megtartja, sôt korlátozott mértékben a formázást is. Itt csak az lehet a gond, hogyan nyissuk meg, mivel erre még nem túl sok program képes. Itt is hasznunkra lehet a vágólap/tûtábla.
A digitális Bábel tehát legyôzhetô, ha megfelelô eszközöket és némi fortélyt alkalmazunk &endash; bár az igazi megoldást a kompatibilisen és jól megírt programok jelentenék...
Jakab Zsolt