Harmadik generációs rádiótelefonok
Kompromisszum a jövôért
Igen érdekesen alakul a jövô rádiótelefonját jelentô, összefoglaló nevén harmadik generációs rendszernek (UMTS) nevezett berendezések szabványosítása. A témával ugyan a közelmúltban foglalkoztunk ("Lemaradó Amerika ?" Modem Kor 1997. november), de úgy tûnik, a rendszer elvi alapjai körüli viták most jutottak döntési fázisba.
A novemberi cikkben már említettük, hogy Európa és Japán egyaránt a széles sávú multimédia alkalmazások irányában látja a továbblépés lehetôségét. A legnagyobb japán mobilszolgáltató, az NTT DoCoMo az Ericssont és a Nokiát bízta meg egy erre alkalmas rendszer, a W-CDMA kidolgozására. A W-CDMA (Wideband Code Division Multiple Access &endash; széles sávú kódosztásos többszörös hozzáférés) technológiával akár 2x5 MHz-es spektrummal is kialakítható egy egyrétegû cellás hálózat, mivel ebben a technikában nem kell a szomszédos celláknak más frekvenciasávban dolgozniuk, elmarad tehát a bonyolult frekvenciatervezés. Az 5 MHz-es sáv ugyanakkor a CDMA technológia hatékonysága miatt nagyszámú elôfizetô egyidejû kiszolgálását teszi lehetôvé multimédiára is alkalmas &endash; tipikusan 384 kbit/s, maximum 2 Mbit/s &endash; sávszélességgel.
Érthetô, hogy amikor az ETSI abba a fázisba jutott, hogy az európai UMTS rendszer földfelszíni rádióinterfészére várt javaslatokat, az egyik esélyes az Ericsson és a Nokia által tavaly nyáron benyújtott W-CDMA technológia volt. A megoldást több európai szolgáltató, például a svéd Telia, az olasz Telecom Italia is támogatja. Ezzel párhuzamosan azonban megszületett egy másik esélyes technológia is, melyet a Siemens, az Alcatel, a Motorola és a Nortel neve fémjelez, de csatlakozott hozzá az Italtel, a Bosch és a Sony is. A szeptemberben benyújtott TD-CDMA (Time Division CDMA &endash; idôosztásos kódosztásos többszörös hozzáférés) technológia 1,6 MHz-es sávszélességû vivôket definiál, s ezt nyolc idôrésre osztja, s mindegyik idôrésben nyolc kódosztásos hívást tud multiplexálni. Így egyetlen 1,6 MHz-es vivô 64 hívást tud egyszerre kezelni.
Versengô technológiák
A kidolgozók szerint a rendszer egyik elônye, hogy az 1,6 MHz-es sávszélesség jobban illeszkedik a jelenlegi GSM sávokhoz, hiszen ez éppen nyolcszorosa a 200 kHz-es sávoknak, míg a másik elôny a GSM hálózati infrastruktúra hatékonyabb felhasználhatósága. A W-CDMA tábora viszont azt állítja, hogy a TD-CDMA struktúra éppen a fenti tulajdonságai miatt csak nagyobb sávszélességgel tudja elérni ugyanazt a forgalmi ellátottságot, mint a W-CDMA. A fenti két technológián kívül még három koncepció érkezett az ETSI-hez, az OFDM, a W-TDMA és az ODMA, azonban ezeknek a megoldásoknak nem volt igazán esélyük a W-CDMA és a TD-CDMA mellett.A december közepén tartott ETSI ülésen a mezôny le is szûkült a két ajánlatra, azonban ennél tovább nem jutott a testület. A két eltérô rendszerrôl tartottak ugyan egy elôszavazást, melyen a W-CDMA technológia 58 százalék, a TD-CDMA 42 százalék szavazatot kapott, azonban a döntéshez minimum 71 százalékos többség szükséges és ez nem volt meg. A január végére kitûzött &endash; végsô döntést igénylô &endash; ETSI ülésig mindkét tábor abban bizakodott, hogy az elôszavazáson a küldöttek mintegy harmada nem nyilvánított véleményt.
Megnyílik az út a világszabvány elôtt
Kiácz Balázs, a Matáv PKI Távközlésfejlesztési Intézetének fejlesztési témavezetôje, aki részt vett a január végi ülésen, elmondta, hogy azért kellett sürgôsen döntésre jutni az UMTS rádióinterfészének a kiválasztásában, mert ez teszi lehetôvé, hogy a júniusi 30-ig az ITU-R TG 8/1 számára már kidolgozott javaslatot tehessen az asztalra Európa. Eddig kell ugyanis benyújtani az IMT-2000 névre hallgató, az egész világra nézve egységes harmadik generációs rádiótelefon-rendszer földfelszíni rádióinterfészére javasolt technológiákat.
A januári ETSI ülésen azonban megismétlôdött a decemberi eredmény: nem sikerült a 71 százalékos támogatottságot elérnie egyik rendszernek sem, bár a W-CDMA támogatottsága most is nagyobb volt. A döntést végül egy kompromisszum tette lehetôvé: eszerint az UMTS frekvenciasáv duplex párral rendelkezô részében (paired band), amelyben FDD (Frequency Division Duplex) átvitelt alkalmaznak, a W-CDMA technológiát fogadják el, míg a sáv páratlan részében (unpaired band) a TD-CDMA lesz a harmadik generációs rendszerek alapja.
Ez a megegyezés azt jelenti, hogy az IMT-2000 egyik favoritja a W-CDMA technológia lesz, annál is inkább, mert ezt a rendszert a japánok &endash; és sok ázsiai ország is &endash; támogatni fogja. Az NTT DoCoMo már jelezte, hogy pozitív ETSI döntés esetén hajlandó a készülô rendszerét az európaihoz illeszteni, jelenleg ugyanis különbségek azért vannak. A W-CDMA jól illeszkedik az USA-ban kialakult speciális helyzethez is, hiszen éppen 5 MHz-es sávszélességû blokkokat árverezett el az FCC a pár évvel ezelôtti aukción mobil szolgáltatók számára az IMT-2000 számára fenntartott sávból.
dr. Bartolits István
Cannes odafigyelt a Westel 900-ra
- Az ETSI ülése után pár nappal Cannes-ban rendezték meg a háromnapos GSM világkonferenciát, melyen szintén téma volt az UMTS rendszer. A konferencián részt vett, sôt elôadást is tartott Sugár András, a Westel 900 vezérigazgatója, akitôl a Budagyöngye bevásárlóközpontban megnyitott hatodik budapesti Westel 900 mintabolt avatásán érdeklôdtünk a konferencián tapasztaltak felôl.Sugár András elmondta: az egyik nagy változás az volt, hogy most elsô alkalommal sokkal több szállító vett részt a konferencián, mint ahány szolgáltató. Ez azt jelenti, hogy a GSM valóban komolyan beindult, kezd igazán nagy üzlet lenni. A másik &endash; mindenképpen kellemes &endash; meglepetés az volt, hogy a Westel 900 tudott újat mondani a világ számára. Ahogy Sugár úr fogalmazott, a Westel 900 belépett az érett szolgáltatók táborába. Ami az UMTS-t illeti, a résztvevôk azt nyugtázták örömmel, hogy az ETSI abban gondolkodik, a GSM alapelvekre építi fel az UMTS filozófiáját is, még ha a rádióinterfészt más technológiával valósítja is meg. Ez ugyanis azt jelenti, hogy sem a hálózati infrastruktúrát, sem a szolgáltatási kört nem kell újra kitalálni a jövôben.
Tartalom
Hátra
A METRÓTÓL AZ 1800 MEGAHERTZIG
Késôbb legyen 1800-as tender?
Egyre több cikk foglalkozik a GSM 1800-as tender várható idôpontjával. Az elmúlt hónapokban a szaktárca illetékeseit is megkérdeztük a kérdésrôl, most pedig az egyik GSM-szolgáltató véleményét tárjuk olvasóink elé. Kérdéseinkre Drozdy Gyôzô, a Pannon GSM Rt. külkapcsolati igazgatója válaszolt. Elsôként arról kérdeztük, miben is különbözik a GSM 1800-as technológia és szolgáltatás a 900 megahertzen mûködôhöz képest.
&endash; A két rendszer technológiailag azonos, csupán a mûködési frekvenciájuk más. Az eltérô frekvenciasáv mûszaki és gazdasági vonzatokkal jár ugyanakkor. Az 1800-as hálózatban gyengébb a frekvencia terjedése, többletszolgáltatást nem nyújt a 900-as rendszerhez képest, az épületen belüli lefedettsége rosszabb és esetlegesebb, ugyanazon terület lefedésére körülbelül négyszer annyi bázisállomást kell telepíteni. Az eltérô frekvenciasáv adja a rendszer elônyeit is. A gyengébb frekvenciaterjedés, valamint a jóval nagyobb kijelölt sávszélesség tízszeres kapacitási lehetôséget ad a szolgáltató kezébe. Azonban a jóval több bázisállomás-kiépítési kényszer miatt ezt csak olyan helyen éri meg használni, ahol a 900 megahertzes rendszer frekvenciafelhasználás szempontjából telítôdik és technológiai fejlesztéssel a korlát nem törhetô át gazdaságosan. A GSM MoU Association, valamint az Európai Telekommunikációs Szabványosítási Intézet megfelelô csoportja (ETSI SMG) a két technológia integrálásával mindkét rendszerbôl megôrizte az elônyöket. A két rendszer integrációjakor ugyanazon kapcsolóközpontokkal, bázisállomásokkal és bázisállomás vezérlôkkel mindkét rendszer mûködtethetô. Csupán a hálózati szoftvert kell képessé tenni arra, hogy a készülék a megadott szempontok alapján automatikusan válthasson a sávok között , amennyiben azt a forgalmi viszonyok indokolják. Kettôs üzemmódú készülékek kaphatók már a piacon, és hamarosan tömegesen elterjednek, árban pedig nem lesznek lényegesen drágábbak a 900-as sávon használatosaknál, hiszen belül csupán az adó-vevô egységen kell módosításokat végrehajtani.
&endash; Ebbôl azt az üzenetet lehet kiolvasni, hogy célszerûbb az 1800-as sávot a már meglévô szolgáltatók rendelkezésére bocsátani kapacitásaik bôvítésére. Milyen nemzetközi példák támasztják alá ezt az álláspontot?
&endash; Önálló 1800-as szolgáltatást nyújtó, nyereségesen mûködô cég egyetlen van Európában, a brit Orange. Nem véletlenül, hiszen a korábban részletezettek miatt az 1800-as sávban a szolgáltatók beruházási költségei többszörösére rúgnak a 900-as hálózatéhoz képest. A rosszabb terjedési sajátosságok, valamint a kisebb nemzetközi roaming lehetôség miatt ezek a szolgáltatók kénytelenek voltak árban a vezetékes és a 900-as GSM szolgáltatás árai között félúton tartani tarifáikat. Emiatt a befektetések megtérülése is kétségessé vált több esetben. Nem véletlen, hogy a világ legnagyobb egységes mobiltelefon-piaci potenciáljával rendelkezô Németországban a második 1800-as tenderre csupán egyetlen jelentkezô akadt, és annak sem kellett koncessziós díjat fizetnie.
&endash; Ez az érem egyik oldala. Megkapják-e az EU országaiban a GSM 900-as szolgáltatók a jogot az 1800-as sáv használatára?
&endash; A két rendszer integrációjából származó gazdasági elônyöket a szabályozó hatóságok is felismerték. Az EU direktívái szerint amennyiben a fejlettségi színvonala szükségessé teszi, csak különleges esetben tagadható meg a 900-as szolgáltatótól az 1800-as frekvenciasáv igénybevétele. Ennek megfelelôen cselekednek is, hiszen az 1800-as szolgáltatásban élenjáró Angilában is e megoldás mellett döntöttek: a már piacon levô 900-as szolgáltatók megkapják a jogot az 1800-as frekvenciához való hozzáférésre.
&endash; A magyar piac elbírna-e egyáltalán egy vagy két önálló 1800-as szolgáltatót?
&endash; Mai piaci fejlettsége mellett szerintem legfeljebb vegetálni lenne képes. Körülbelül 20 százalékos elterjedtség mellett lesz olyan fejlett a piac, hogy elbírjon akár egy önálló 1800-as szolgáltatót is.
&endash; A két GSM-szolgáltató számára azonban lenne még terjeszkedési hely 900 megahertzen is.
&endash; Ehhez az lenne szükséges, hogy a kormányzat szüntesse meg a frekvenciatartomány pazarló felhasználását. Egy szolgáltatónak elegendô sávnyi frekvenciát ugyanis a Matáv használ az RLL rendszer mûködtetésére, amit viszont más frekvencián is meg tudna oldani. Ez körülbelül egy évre megoldaná a Pannon GSM és Westel 900 gondjait, utána terjeszkedhetnénk az 1800 megahertzes sáv felé. Valamikor az ezredforduló után érne meg a helyzet arra, hogy önálló 1800-as szolgáltató is az üzleti életben elvárható megtérülés reményében vágjon neki a versenynek.
&endash; A koncessziós szerzôdések lehetôvé teszik-e a vázolt megoldást?
&endash; Mindkét GSM 900-as hazai szolgáltató cellás mobiltelefon-szolgáltatás nyújtására kapott jogot, csupán a frekvenciahasználathoz szükséges engedélyeket kellene megkapnunk.
&endash; A kormányzat azonban az 1800-as licencekért talán több bevételt remélne.
&endash; Idén a két GSM társaság a frekvenciatartományok használatáért közel 2,5 milliárd forintot fizet az államnak. Ez az összeg az 1800 megahertzes sáv igénybevételével meredeken megnône, de úgy, hogy azért a két szolgáltató hatékonysága megmaradna, és nem kényszerülnének az árak jelentôs emelésére.
&endash; Vannak arról becsléseik, hogy mibe kerülhet itthon egy önálló 1800 megahertzes hálózat kiépítése?
&endash; Akár 1,8 milliárd dollárba is kerülhet egy országos hálózat kiépítése 1800 megahertzen. Ez szerintem nem térülne meg.
&endash; Mennyiben elônyösebb beruházások szempontjából, ha integrálják a két rendszert?
&endash; Ebben az esetben nem szükséges teljes területi lefedettséget kiépíteni. Csak ott, ahol a 900-as rendszer már nem képes a forgalmat kezelni. Ezeken a helyeken a kettôs üzemmódú készülékek forgalma igény szerint átterelhetô az 1800-as sávra. A fehasználó ebbôl természetesen legfeljebb annyit vesz észre, hogy változik a készüléken a kiírás.
&endash; Hogyan mûködik a roaming a 900-as és az 1800-as rendszerek között?
&endash; A két GSM sáv közötti automatikus váltást internal handovernek nevezik. Ekkor akár egy beszélgetés alatt többször is létrejöhet a sávváltás, de a felhasználó ezt észre sem veszi. Ha ez nem országon belül történik, akkor tulajdonképpen csak az vehetô észre, hogy a roaming listában több cég szerepel. Más kérdés, ha nem duál üzemmódú készülékrôl van szó. Ebben az esetben célszerû 1800 megahertzen is mûködô készüléket bérelni (ha 900-as az adott területen nem érhetô el), és abba a SIM kártyánkat belehelyezni. Ebbôl a szempontból a mûholdas Iridium rendszer is hasonlóképpen mûködik, hiszen az is GSM alapú. Csupán annyi a különbség, hogy csak földi hálózatok elérhetetlensége esetén vált át a készülék mûholdra.
B. J.