E-business, logisztika,
tôzsde
A Posta jövôje
Három
hónapja van a Magyar Posta Rt.
vezérigazgatói posztján dr. Krupanics
Sándor, aki korábban a Matáv
vezérigazgatóhelyettese, illetve a
Hírközlési Fôfelügyelet elnöke
volt. Beszélgetésünk során
elsôként arra voltunk kíváncsiak,
hogyan értékeli új
megbízatásának
lehetôségeit.
&endash; Érdekes életpályát mondhatok magaménak, hiszen annak idején dolgoztam az eredeti Postánál is, még 1990 elôtt. A cég három részre bontása után elôbb a Matávnál, majd a Hírközlési Fôfelügyeletnél is az volt a dolgom, hogy az adott vállalat, intézmény új életpályára állítását vezényeljem. Ebbôl a szempontból szakmai elismerésnek érzem, hogy most, amikor a Magyar Postánál is valami hasonlót kell tenni, ismét az én nevem került szóba.
&endash; Melyek a sarokpontjai ennek az új életpályának?
&endash; A Postát középtávon egy olyan kereskedelmi-logisztikai céggé kell átalakítani, amely igen fejlett informatikai háttérrel rendelkezik. Az új irány háttere következik a mai modern gazdaság fejlôdési trendjeibôl. Ebbôl az egyik legfontosabb az elektronikus kereskedelem rohamos terjedése. Gondoljunk csak arra, hogy várhatóan dinamikusan növekedni fog a csomagküldô szolgáltatások iránti igény, ennek magas szinvonalú kiszolgálása viszont fejlett informatikai rendszer, ügyfélszolgálati irodák kialakítása nélkül nem lehetséges. A Posta az informatikai technológiák felhasználásában a gyerekbetegségeken túljutott, és az elkövetkezô években igen komoly, szolgáltatásorientált fejlesztéseket hajtunk majd végre. Négy-öt éven belül 20-25 milliárd forintot, az összes tervezett beruházás körülbelül 60 százalékát fogjuk logisztikai, informatikai fejlesztésekre költeni.
&endash; Feltételezzük, ez az iránymódosítás egyben üzletpolitikai kényszer is.
&endash; Természetesen ez is benne van, hiszen a hagyományos postai szolgáltatási területek jövedelmezôsége feleakkora, mint az elektronikus kereskedelemhez, elektronikus postai szolgáltatásokhoz csatoltaké. Bár a levélforgalom iránti igény pillanatnyilag nem csökken, 5-10 éven belül ez meg fog történni. Ezzel szemben a csomagforgalom minden bizonnyal nôni fog az elektronikus kereskedelem révén, és mi is szeretnénk új szolgáltatásokat bevezetni, a piaccal megismertetni és megszerettetni.
&endash; Például melyek lehetnek ezek?
&endash; Hogy csak a legkézenfekvôbbet mondjam, nagyon sok vállalatnak bérbe adhatnánk számlanyomtatási, számla és csekk kipostázási szolgáltatásokat. Tébé, adó feladatoknál is elképzelhetônek tartom mindezt. Van természetesen olyan tervünk is, amelyhez szükség van a bankok közremûködésére is. Ilyen például a smart cardok, bankkártyák fizetôeszközként való elterjesztése. Az elektronikus kereskedelem növekedése pedig szorosabb együttmûködést igényel majd a távközlési szolgáltatókkal &endash; vannak olyan elemzôk, akik távközlési és postai cégek közeledését, esetleg összeolvadását jósolják.
&endash; Ha ez így van, felmerül a kérdés, hasznos volt-e a Posta vállalatok szétvagdalási trendje?
&endash; Az adott körülmények között mindenképpen, hiszen enélkül a távközlési szolgáltatók nem lettek volna képesek a szükséges nagyarányú fejlesztésekre. A Posta is jól járt, mert megtanult nyereségérdekelt módon gazdálkodni. A szolgáltatások fejlôdése viszont újra közel hozza egymáshoz e cégeket.
&endash; Milyen területeken van szükség gyors változásokra?
&endash; Két részre bontanám a postahivatalokat. A 3200 fiókból a forgalom többségét 200-250 postahivatal hozza. Ezek közül számos helyen kapacitáshiánnyal küszködünk, és hasonló a helyzet a levélkézbesítés terén is. Vidéken, különösen a kisebb falvas területeken nincsenek problémák, ott ráadásul jobban kialakulnak és mûködnek a személyes kontaktusok a postai alkalmazottak és az ügyfelek között. A problémák megoldása többféle módszerrel lehetséges.
Az egyik a kapacitások bôvítése, aminek egyes helyeken rajtunk kívül álló korlátjai is lehetnek. A másik, hogy informatikai technológiák alkalmazásával olyan ügyfélszolgálati pontokat építünk a meglévô kapacitásokhoz is, amely a postai küldemény címzettjét korszerûbb módon értesíti, és egyeztet vele a küldemény kézbesítésének idôpontjáról. Végül pedig sok szempontból javíthat a folyamatok gyorsaságán és hatékonyságán a már említett smart cardos, bankkártyás fizetési rendszerek elterjesztése is. Az említett módszereket természetesen célszerû megfelelô módon kombinálni is.
&endash; Meglepônek tartjuk azt is, hogy sok postahivatalban a mai, modern technikák mellett például a csekkbefizetést intézô alkalmazottak még mindig kézzel, fejben adják össze a tételeket &endash; sokszor akkor is, amikor ott van a kezük ügyében a kézi számológép.
&endash; Aki téved, annak ez a saját zsebére megy, tehát önös érdeke is minden pénzkezelô helyen dolgozó alkalmazottnak a tévedés kizárása. Ezzel együtt természetesen a folyamat gyorsítható. Jövôre egy olyan integrált postai rendszer kiépítését tervezzük, amely a leolvasás, ügykezelés, ellenôrzés folyamatát meggyorsítja a pénzforgalmi helyeken. Az évezredfordulóra ezt a nagyobb forgalmú posták felében be kívánjuk vezetni. Emellett növelni kívánjuk a POS terminálok számát, és szeretnénk elérni banki partnerek bevonásával, hogy a csekkes befizetések és átutalások ezek révén is mûködhessenek. Természetesen itt szükség van a pénzküldemény címzettjeinek fogadókészségére is.
&endash; Mivel lenne elégedett mondjuk 3, illetve 5 éves idôtávlatban?
&endash; Három éven belül szeretném elérni, hogy a Posta pénzügyileg tôzsdére vitelre alkalmas állapotban legyen, szerkezetileg pedig felkészült számos elektronikus kereskedelmi alkalmazáson alapuló szolgáltatásra. Öt évre elôre tekintve, bízom benne, hogy a Posta részvényeinek megvásárlása jó befektetés lesz, és a cég a hazai elektronikus kereskedelem jelentôs piaci szereplôjeként is ismert lesz.
B. J.