Nagyvállalati
Informatikai elvárások
Üzembiztos szoftvereket a hálózatba!
Öt évnél is több eltelt a Westel 900 GSM Rt. szolgáltatásainak elindulása óta. A vállalat szédületes iramban fejlôdik nemcsak elôfizetôik számát, de alkalmazottaik eszközellátását tekintve is. A cég mûködése lehetetlen lenne professzionális informatikai infrastruktúra nélkül, hiszen ma már 1200 desktop kategóriájú számítógépet üzemeltetnek a 35 Novell szerver mellett. Mindezt 25 telephelyen, hálózatba kötve használják &endash; nem érdektelen tehát megvizsgálni, milyen hálózati operációs rendszerek és alkalmazások mellett döntöttek, milyen megfontolásokból. Kérdéseinkre Englert István informatikai igazgatóhelyettes, valamint Jókai Tibor PC üzemeltetési menedzser válaszolt.
&endash; A cég megalakulásától kezdve több szállítóval dolgoztunk informatikai rendszerünk szoftveres oldalát nézve. A hálózat TCP-IP és IPX alapú volt, a desktop gépeken pedig Windows és DOS operációs rendszerek futottak. File- és printer szerverként kezdettôl fogva Novell megoldásokat használtunk. Az üzleti szempontból kritikus alkalmazásaink &endash; mint az ügyfélszolgálat, a számlázás és társai &endash; Unix szerverekre kapcsolódó Windowsos kliensgépeken futottak, Oracle adatbáziskezelôt használva. A központi alkalmazásokkal elégedetlenek voltunk, ezért két évvel ezelôtt úgy döntöttünk, hogy saját erôforrásainkra támaszkodva oldjuk meg egyedi szoftver kifejlesztésével az ügyfélszolgálat, a számlázás feladatait. Ez a nemrégiben elkészült rendszer a Jazz nevet kapta. Az alkalmazás még nem volt készen, amikor egyúttal láttuk, hogy döntenünk kell a hálózati operációs rendszer fejlesztésérôl is. Át kellett állnunk ugyanis 32 bites NT rendszerekre, és ekkor felmerült a kérdés is, mit csináljunk a régóta használt Novelles file-szerverekkel.
&endash; Ezen a piacon nem sok versenyzô van. Milyen módon választottak a Microsoft, illetve a Novell hálózati megoldása között?
&endash; Mindkét céget megkértük, tegyen le az asztalra egy komoly tanulmányt, amelyben leírják, hogyan képzelik el igényeinket figyelembe véve vállalati hálózatunkat az általuk ajánlott hálózati operációs rendszer tudásával ötvözve. Hosszú mérlegelés után végül a Novell NetWare 4.11 mellett döntöttünk.
&endash; Milyen tényezôk szóltak a verseny során a javukra?
&endash; Nem elhanyagolható szempont volt, hogy munkatársaink már 4 éves tapasztalattal rendelkeztek Novell megoldásokról, és ez a tapasztalat azt ígérte, hogy a Novell tudni fogja azt teljesíteni, amit elvárunk tôle. Ez a négyéves tapasztalat egyben azt is jelentette, hogy volt viszonyítási alapunk a döntés meghozatalakor a versenyzô operációs rendszerek szolgáltatási szintjét, megbízhatóságát, stabilitását illetôen. De sokat nyomott a latban a Novell címtárszolgáltatása, az NDS is, amely elismerten a legjobb az iparágban. A rendszer megújítására rendelkezésünkre álló idô rövidsége is a jobban ismert, igazoltan stabil Novell felé billentette a mérleg nyelvét.
&endash; Nem lehet könnyû rendet tartani 1200 asztali számítógépen, hiszen a felhasználók hajlamosak saját elképzeléseik szerint &endash; vagy éppenséggel a gépen futó rendszer mélyebb ismeretének hiányában &endash; elkonfigurálni pécéjüket. Hogyan védekeznek ez ellen?
&endash; Ebben is a Novell segít, a ZEN Works nevû alkalmazással egyetlen központi helyrôl az összes vállalati számítógép, az azokon futó alkalmazások menedzselhetôk. Innen be tudjuk állítani az egyes gépeken a felhasználók hozzáférési jogosultságait is, akár úgy is, hogy az adott munkatárs számára mindegy lehet, éppen melyik telephelyen billentyûzi be jogosultsági kódjait a számítógépbe, mindenütt a jogosultságának megfelelô alkalmazásokhoz és adatokhoz férhet hozzá. Központilag szabályoztuk azt is, hogy a kliensgépek felhasználói ne tudják elkonfigurálni gépeiket. Talán ennek is köszönhetô &endash; bár a pécék száma az utóbbi években megduplázódott &endash;, hogy menedzselésüket, karbantartásukat most is ugyanaz a hét ember képes ellátni.
&endash; Mennyi idô alatt tud hét munkatárs 1200 számítógépet új szoftververziókkal ellátni? A kérdés már csak azért is indokolt, mert szinte évente, félévente új operációs rendszer és alkalmazáscsomagok kerülnek piacra.
&endash; Konkrét példát tudunk erre mondani. Nemrégiben álltunk át az Office '95-rôl a '97-es verzióra. Két-három évvel ezelôtt ezt a feladatot minden gépen külön-külön kellett volna megcsinálnunk, most ezt a munkát körülbelül két napnyi rákészülés után gyakorlatilag egy nap alatt elvégeztük. Ebben a már említett ZEN Works képességei voltak segítségünkre.
&endash; A 4.11-es verzió óta azonban már a Novelltôl és a konkurenciától is jött ki új megoldás. Mi dönthet az esetleges upgrade-rôl?
&endash; Régi célunk, hogy a hálózatban alkalmazott protokollok száma ritkuljon. Az ideális megoldás a tiszta TCP-IP protokoll lenne. A Novell új terméke, a NetWare 5 elvileg megoldja ezt a problémát, most teszteljük a terméket, hogy a gyakorlatban is igazolja-e ezt a képességét. Természetesen nem hagyjuk figyelmen kívül a konkurens megoldást sem, hiszen annak is vannak figyelemre méltó értékei. Az viszont kétségtelen, hogy a Novellen látszik a több, mint tízéves tapasztalat a hálózati megoldások mûfajában. Ez ugyanis nem egyik napról a másikra elsajátítható tudást, felkészültséget igényel.
&endash; Önök mint felhasználók mikor lennének elégedettebbek az informatikai megoldások szállítóival?
&endash; Felhasználóként az egyszerû, tiszta menedzselhetôség, az üzembiztosság kritikus szempont. Ha mégis van valami baj a termékkel, akkor elvárjuk, hogy a szállítónál az alkalmazás támogatásáért felelôs emberek naprakész tudással rendelkezzenek, mégpedig itt, Magyarországon. Sajnos, számos multinacionális informatikai vállalkozás hazai vállalata inkább csak sales, azaz eladási képességekkel rendelkezik, és technikailag is alaposan felkészült szakértôt nemegyszer valahonnan külföldrôl kell hívni, ha valami komolyabb probléma merül fel. Emiatt is nagyon fontos a számunkra, hogy az alkalmazott szoftver a lehetô legstabilabb legyen. Úgy látjuk, hogy a bevezetési és üzemeltetési támogatás terén &endash; a hardvergyártókat is beleértve &endash; hazánk még messze van az európai szinvonalú kiszolgálástól. Ezért Önös érdekünk a lehetô legbiztosabb, legstabilabb megoldást választani.
&endash; Ez akár a NetWare 5-ös is lehet?
&endash; A terméket &endash; ahogyan említettük &endash; már teszteljük. Amennyiben a felmerült problémákat, egyedi igényeket is meg lehet vele oldani, akkor hamarosan áttérünk az ötös verzióra.
B. J.
Vállalat-irányítási
rendszer újdonság
Tiszta Java alapon
Bécs volt a helyszíne annak a nemrégiben tett sajtóbejelentésnek, ahol az IBM és a svéd Intentia cég közös rendezvényén mutatták be a MOVEX integrált vállalat-irányítási rendszer legújabb változatát. Ez így önmagában még nem lenne hírértékû, hiszen számos különbözô vállalat-irányítási szoftver létezik, amelyek különféle elônyökkel és hátrányokkal, de mind ellátják ugyanazt a feladatot. Ráadásul a MOVEX nem is új rendszer, hiszen már jó ideje forgalomban van.
Amitôl mégis mérföldkô volt ez a bejelentés, hogy megszületett a MOVEX tisztán Java alapú verziója, amely az IBM AS/400-ason fut. Így a platformfüggetlenség és a biztonságos hálózati kapcsolat könnyen és rugalmasan megoldható. A Java már eléggé jól ismert nyelv, bár általában a világhálóval és az Internettel kapcsolatban bukkan fel a neve (meg az utóbbi idôben a Microsoft és a Sun közötti pereskedésben). Nem véletlenül, hiszen a platformfüggetlenség itt elsôdleges szempont. A Java azonban több, mint valamilyen látványos honlap csinosító eszköz &endash; egy teljes, grafikus felhasználást lehetôvé tévô, elsôsorban hálózati felhasználásra kifejlesztett platform, amelynek segítségével könnyen és gyorsan lehet hordozható alkalmazásokat fejleszteni szerverre és kliensre egyaránt.
A Javát 1995 májusában jelentette be a fejlesztô, a Sun Microsystems, amely egy hardvertôl független programozási felületet akart ezzel létrehozni. Ez olyan jól sikerült, hogy azóta a Java 1.2 platform nagyon komoly teret hódított magának &endash; például a vállalat-irányítási rendszerek területén. Fontos megemlíteni, hogy a Java nem egyszerûen csak egy újabb programnyelv a számos létezô mellé, hanem külön platform. Ez a hagyományosan vett programnyelv mellett tartalmazza a Java virtuális gépet is, ami az adott hardver és a Java alkalmazás között közvetít.
A MOVEX fejlesztése jelenleg két szálon fut. Egyrészt megtartják a hagyományos rendszert, mindazon ügyfelek kedvéért, akik nem akarnak platformot váltani, ez a MOVEX This Gen. A Java alapú rendszer a MOVEX Next Gen, ami már nevében is mutatja: ez a nagy rendszerek elôtt is a következô generáció. Mindkét változatban a MOVEX elônyei között szerepel a moduláris felépítés. A vállalat mûködése szempontjából fontos, 26 elkülöníthetô funkcionális egységet mintegy 60 modul valósítja meg, s ezek a modulok, bár egymásra épülnek funkcióikban, külön-külön is alkalmazhatók, így a felhasználók igényeire lehet ôket szabni. Különösen alkalmas nagy cégek nemzetközi koordinációjára, hiszen már 20 nyelven használható és képes kezelni az országonként változó adatokat is: a valutanemet és a pénzügyi szabályozás kérdéseit &endash; értékcsökkenés, fizetési módok és a többi. Támogatja ezenfelül a különbözô vállalat-irányítási eljárásokat, mint az Activity Based Costing, a Just In Time szállítás vagy a Total Quality Management. Emellett az adatcserében támogatja az EDI használatát, valamint lehetôséget nyújt a világháló felé történô nyitásra.
Az IMPLEX a MOVEX rendszer implementációja, azaz bevezetése az adott környezetbe. A bevezetés szabványos menete az IMPLEX, ami öt fô lépésbôl áll: A projekt pozícionálása, a tervezés, a szoftver konfigurálása, a bevezetés és végül az éles indulás. Ezt jelenleg hazánkban az aPLUS Kft., az Intentia AB. magyarországi MOVEX Business Partnere végzi.
Jakab Zsolt
Teszteltük az IBM egyik
Thinkpad-jét
Hatszázasban ez is jó...
Igen
figyelemre méltó gépet kaptunk
tesztelésre, az IBM ThinkPad 600-as laptopját. A
készülék külsôre is igen
elegáns jelenség. A Kék
Óriástól már megszokott kellemes
tapintású mûanyag házban lapuló
gép alig vastagabb 3 centinél, s súlya is
igen nôies: két és fél kiló. A
különbözô csatlakozók kis
ajtócskák mögött bújnak,
könnyen nyithatók, zárhatók.
Beépített CD-ROM-mal rendelkezik, ami manapság igen fontos, de kezelése kis figyelmet igényel, mert a fiók, miután kinyílt, nincs alátámasztva, s a CD-t a hordozható CD-lejátszóknál megszokott módon itt is be kell pattintani a helyére. Cserébe igen kézre esô helyre, a laptop elôlapjába építették be.
A Win 95 és a plug and play igéret ellenére hirtelen felindultságból elkövetett floppy használat nem lehetséges, mert ha bekapcsoláskor nincs csatlakoztatva az egység, akkor bizony utólag feltéve nem is tudjuk használni csak restart után. De ezzel a panaszkodást be is lehet fejezni. A billentyûzete nagyon kényelmes, s könynyen megszokható a beépített TrackPoint is. A képernyô mérete, színei egészen elkápráztatóak. Teljesen feledteti velünk, hogy nem asztali gépen, hanem „csak" egy laptopon dolgozunk.
A ThinkPad 600-ról elmondható, hogy nem csak szép, hanem gyors és okos is. A rendelkezésre álló rövid idô alatt ugyan nem túl sok alkalmazást sikerült kipróbálni, de nagyon jól bírta a szimulációs játékprogramok által igényelt sebességet és a két gyermek elégedetten autóversenyzett a segítségével. Összességében királynak ítélték meg a szerkezet tudását. Jelen írás is ezen a gépen készült a Microsoft Word 7.0 használatával.
Sajnos az ugyancsak IBM gyártmányú Simply Speaking Gold elnevezésû „titkárnô" programot nem sikerült telepíteni. A telepítô program leírása szerint Sound Blaster hangkártyával 100 százalékig kompatíbilis eszközzel is megelégszik, de a gyakorlat szerint a ThinkPad 600 hangkártyája ezt nem teljesíti. Élvezetes volt viszont a beépített 56K-s modem segítségével az Internetezés. Bár az 56 kbit/s értéket nem érték el, a letöltések még forgalmas idôben is látványosan gyorsak voltak. Nagyon kényelmes, hogy csak a telefonvonalra kell rácsatlakozni, s máris indulhat a szörfölés.
A hordozható gépek kritikus pontja még az akkumulátor teljesítménye. Az elem &endash; tapasztalatunk szerint &endash; folyamatos mûködés mellett körülbelül 2 és fél óráig bírta. Egyéni ízlés szerint állítható, hogy mikor kapcsolja ki az energy saver modul automatikusan a képernyôt és a merevlemez meghajtót, ilyenkor természetesen csökken a fogyasztás. Unalom ellen a CD lejátszóba betett hanglemezzel védekezhetünk, s így halk nótaszó mellett végezhetjük a favágó munkákat.
A tesztelés ideje alatt nagyon megkedveltük, így nem szívesen váltunk meg tôle.
Gy. E.
Felkészülés az
ezredfordulóra
A Jász-Tel 2000 biztos
Már 1997. óta foglalkozik a 2000. év jelentette informatikai problémával a Jász-Tel Rt. helyi koncessziós telefontársaság, és JT2000 néven vállalati projekt team alakult a cégen belül. A projektben a vállalat minden funkcionális területe szakértôi szinten képviselteti magát. A vállalat kiemelten foglalkozik a 2000. év problémájával, amit az is jelez, hogy &endash; természetesen a telekommunikációs szolgáltatások biztosítása mellett &endash; a vezetés a JT2000 csapat munkáját nyilvánította a legfontosabb projektnek.
A projekt, illetve a hozzá kapcsolódó tevékenységek célja alapvetôen az, hogy a szolgáltatások folyamatossága biztosítható legyen. Ennek érdekében részletes leltárt készítettek a vállalat eszközeirôl (hardver, szoftver). Ezzel párhuzamosan felmérték, melyek azok az alapvetô tevékenységek, eszközök amelyek a szolgáltatások folyamatosságának biztosításához alapvetôen szükségesek. Ezeket prioritási sorrendbe állítva határozták meg a legfontosabb tevékenységeket.
A távbeszélô központok szoftverének módosításáról már megkötötték a kompatíbilitási szerzôdést szállítójukkal, az Ericsson Kft.-vel. Az új szoftvert, illetve vezérlôegységet a jövô év februárjában helyezik üzembe. Elôrehaladott tárgyalásokat folytatnak &endash; szintén az Ericssonnal &endash; a RAS1000 RLL rendszer kompatíbilitásának biztosításáról is. Ebben az esetben a szükséges módosítások várhatóan jövô év márciusában fognak megtörténni.
Az adatátviteli hálózat felügyeleti rendszerét a NOKIA a tervek szerint még ebben az évben alkalmassá teszi a 2000. évvel kapcsolatos problémák kezelésére. A távbeszélô számlákat elôállító számlázási rendszert üzemeltetô EuroMACC Kft. már hivatalosan nyilatkozott arról, hogy a rendszere 2000. év kompatíbilis, és megfelel a követelményeknek. Ennek igazolásául átadta a vizsgálati eredményeket tartalmazó jegyzôkönyveket is. Tehát remélhetô, hogy a szolgáltató vállalat ügyfeleivel való másik fô kapcsolódási pontján, a számlázási folyamatokban sem lesz fennakadás.
A fenti rendszerek kompatíbilitásának biztosításával a Jász-Tel Rt. garantálni tudja ügyfelei részére mind a hagyományos távbeszélô, mind az adatátviteli szolgáltatások folyamatosságát az évezredváltást követôen is. Jelenleg folyik a vállalat informatikai rendszerének korszerûsítése is, ami így szerencsésen összekapcsolódott a 2000. évre való felkészüléssel. Mivel a fentebb említett rendszerek jelentik a szolgáltatások alapját, a rendszerek jelentôs része már a jövô év elsô negyedében meg fog felelni a követelményeknek.
A projekt tervezett befejezési idôpontja 1999. szeptember 30. A tevékenységek azonban ezzel nem zárulnak le teljesen, hiszen a Jász-Telnél elôkészítenek egy katasztrófakezelési fázist is, az esetlegesen bekövetkezô problémák megoldására. A vállalat honlapján <http://www.jasztel.hu> külön oldal foglalkozik a JT2000 projekttel. Abból kiindulva, hogy hiába lesznek mûködôképesek a Jász-Tel rendszerei, ha az ügyfelek számítógépei, hálózatai, alközpontjai nem fognak üzemelni, a projekt-terv tartalmaz az ügyfelekkel történô kommunikációval kapcsolatos feladatokat is. Szolgáltatási körzetükben (az 57-es primer körzet) több eszközzel is felhívják a figyelmet a probléma kezelésének a fontosságára. Normál elôfizetôk esetében a vállalat által a régióban terjesztett Nyitott vonal címû újságot, illetve a kábel TV-t használják fel, kiemelt ügyfeleiknek levelet küldtek, melyben tájékoztatták ôket a probléma okáról, illetve jelentôségérôl.
M. S.
A monopólium soha nem
jó?!
A PER
Mi más, mint a hatalom motiválja a Microsoft elleni pert, amelyet nagy apparátussal indítottak a világ egyik legagresszívebb piacpolitikájával dolgozó, ugyanakkor legsikeresebb cége, a Microsoft ellen. Amerikai elemzôk az okokat két csoportba soroljak. Az egyik ok: a Microsoft hatalma olyan területekre is kiterjed &endash; ingatlan-kereskedelem és a használtautó-piac &endash;, amelyek tradicionalisan más szféra érdekeltségi körébe tartoztak éppen úgy, mint a közüzemi díjbeszedés. A másik tét talán ennél is nagyobb: egy ember hatalmat nyerhet-e az egész világ felett? Elôször fordult elô a világ történetében ilyen furcsa szituáció... Ebben a gigantikus szinielôadásban csak statiszták azok a szereplôk, akik a maguk kategóriájában a világ urai.
Kezdjük a végén. 1998. december 2., szerdai nap. Ekkor a bíróságon egy több mint húszperces részletet játszottak le Bill Gates augusztus 28-án videóra vett vallomásából, amelyben a Microsoft vezére tagadta, hogy cége a konkurens Java nyelv elterjedését akadályozó lépéseket tervezett volna. A Microsoft verziós Java fejlesztésben &endash; a vád szerint &endash; éppen a platformfüggetlenség, mint elôny veszett el.
A bemutatott felvételen David Boies, az igazságügy-minisztérium ügyésze egy e-mail kapcsán tett fel kérdéseket, melyet Gates 1997 májusában kapott a Microsoft egyik projektvezetôjétôl. A levél azt javasolta, minden lehetôséget ragadjanak meg, hogy "fittyet hányjanak" a Sun által kifejlesztett, konkurensnek tekinthetô Java programnyelvre. Az ügyésznek keresztkérdések hatására sem sikerült Gatesbôl kikényszerítenie a választ, hogy ez a javaslat a Java ellehetetlenítésére vonatkozott volna. Sôt, a Microsoft elnöke azt állította, igen keveset tudott a cégénél zajló, Javával kapcsolatos fejlesztésekrôl. A legtöbb kérdésre azt felelte, hogy "nem tudom", "nem emlékszem" és "nem vagyok benne biztos", néha pedig annyira gyerekes módon bújt ki a válaszadás alól, hogy a tárgyalóteremben többször is nevetés hangzott fel. A Microsoft szóvivôje szerint Gates ôszintén nem emlékezett erre a levélre, hiszen évente legalább harmincezer e-mailt küld és fogad.
A videofelvétel után lépett a tanúk emelvényére James Gosling, a Sun Microsystems elnökhelyettese, a Java nyelv egyik alkotója. Tom Burt, a Microsoft jogi képviselôje keresztkérdései során igyekezett rábizonyítani Goslingra, hogy a Java nyelv sosem váltotta be a kifejlesztôi által tett ígéreteket, miszerint "írd meg egy helyen, futtasd bárhol". Gosling elismerte, hogy vannak feladatok, amelyek megoldására nem a Java a legalkalmasabb.
A Microsoft bizonyítékként bemutatott négyféle számítógépes egeret: a Macintosh egygombos, az IBM kétgombos, a Sun háromgombos eszközét, és végül a Microsoft által kifejlesztett Intellimouse-t. A védelem ügyvédei ezzel azt akarták demonstrálni, hogy a minden rendszeren futtatható Java csak az egygombos egér funkcionalitását tudja kihasználni.
Ugyanakkor a JAVA per volt az elsô, amit a Microsoft részben elvesztett. Az ítélet szerint köteles olyan verziót alkalmazni termékeiben, amelyek megfelelnek a Java szabványnak. Az ügyvédek a fejlesztés szabadságát vitatják, míg a felhasználók mosolyognak. Nem hiszik, hogy egy ilyen óriáson keresztul lehet vinni a Bírósag akaratát.
A per többi szála már nem ilyen egyértelmû alapon nyugszik. A jogi alap a szabad verseny oltalmazásáról rendelkezô Sherman-féle trösztellenes törvény. Még 1890-ben alkották Sherman szenátor inditványára, hogy megakadályozzák a Rockefeller dinasztia monopolisztikus törekvéseit az acél- és olajiparban, továbbá a vasútépítésben. A Standard Oil akkori manipulációi kizárták a versenyt, egy kézben összpontosították szinte a teljes alapanyag-ellátást, ezért a cég szinte kényére-kedvére emelhette az árakat. A Sherman törvényre hivatkozva már több amerikai mamutvállalatot feldaraboltak, a legtöbb esetben egy-egy új iparág kialakulásának hajnalán vagy éppen hôskorában. Ennek köszönhetôen bontották például számos regionális vállalatra az Edison áramszolgáltató társaságot. A hetvenes-nyolcvanas években az AT&T telefontársaságtól megvonták a helyi telefonbeszélgetések lebonyolításának jogát, ezt a funkciót a regionálisan létrehozott Bell-társaságok között osztották fel, az AT&T-nek csak a távolsági beszélgetés maradt meg. A telefontársaságok feldarabolása, az új versenyzôk piacra engedése után a távolsági beszélgetések árai a töredékükre csökkentek egyre javuló szolgáltatás mellett.
A Microsoft pillanatok alatt nôtt befolyásos szoftveróriássá. Elôször az operációs rendszer fejlesztésével foglalkozott: az utasítások begépelésén alapuló DOS-t az egérrel kezelhetô Windows sorozat követte (3.x, NT, 95, 98). A cég ma már kilencven százalékos piaci részesedést mondhat magáénak az operációs rendszerek piacán, a világon közel százmillió ember használja a Windowst. Felsorolni is nehéz lenne, mi mindenbe vágott bele azóta a Microsoft. Az alkalmazások terén mindenképpen meg kell említeni rendkívül sikeres irodai programcsomagját az Office-t, otthoni felhasználóknak szánt multimédia-termékeit, hálózatokat kiszolgáló szervereit és webböngészôjét, az Internet Explorert. De egyszerûsített operációs rendszere, a Windows CE révén jelen van az egyre szaporodó kézi számítógépek és digitális aszisztensek piacán is. Közremûködik a számítástechnika és a szórakoztatás frigyében: benne van a televíziós szörfözésre alkalmas készülékek gyártásában és szoftverellátásában; tulajdonosa egy interaktív televíziós szolgáltatást és kábeltévén keresztül internet-hozzáférést nyújtó cégnek. Közös tartalomszolgáltatást nyújt az NBC-vel, ezenkívül pénzügyi szolgáltatásokat, életmódmagazint, programajánlatokat, internetes játékokat kínál, de akár autót is vásárolhatunk vagy utazást is foglalhatunk a segítségével.
Bill Gates ötödik éve folyamatosan vezeti a Forbes magazin listáját, mint Amerika leggazdagabb embere. A Microsoft elnök-vezérigazgatójának vagyona idén már 58,4 milliárd dollárra rúgott. Annak ellenére, hogy Gates az augusztusi tôzsdezuhanáskor kilencmilliárd dollárt vesztett, vagyona a tavalyihoz képest így is 18 milliárddal több. A lista harmadik és ötödik helyén is Microsoft-alkalmazottak állnak, Paul Allen vagyona 22 milliárd, Steve Ballmeré 12 milliárd dollár. Michael Dell, a Dell Computer tulajdonosa 13 milliárdjával negyedik a listán.
A hatalmasra nôtt Microsofttal kapcsolatban az elmúlt évek során igencsak megoszlott mind a szakma, mind a nagyközönség véleménye. Sokan úgy vélik, a Microsoft a számítástechnikai forradalom zászlóvivôje (akik ezt gondolják, nem hallottak még egy bizonyos Apple nevû cégrôl... &endash; a szerkesztô megjegyzése), hiszen évrôl-évre könnyebbé tette az emberek számára a komputer kezelését, a lehetô legszélesebb tömegekhez eljuttatva az informatika áldásait, mindig szem elôtt tartva a piac és a felhasználók igényeit. Mások azt gondolják, piaci dominanciája miatt a Microsoft önkényesen határozhatta meg a fejlôdés irányát és szabványait, amelyhez a többi fejlesztônek alkalmazkodnia kellett &endash; akkor is, ha a szoftveróriás nem a lehetô legjobb megoldást vagy csapásirányt választotta. Ezek a vélemények legtöbbször a konkurenciától, illetve az erôtlen érdekvédelmû kisfelhasználóktól származtak, a külsô szemlélônek nehéz volt eldöntenie, hogy irigységbôl fakadó rágalmakról vagy valós állításokról van szó, ráadásul mindez szakmai belügynek tûnt. Az elsô általános érdeklôdésre számot tartó eset a Windows 95 bevezetése kapcsán merült fel. Az átlag felhasználó számára ugyanis ennek az operációs rendszernek a megjelenése jelentette az internet-korszak nyitányát. A botrány akkor tört ki, amikor kiderült, hogy a szoftveróriás az új termékében egy olyan ikont helyez el a monitoron látható virtuális asztalon, amelyre kattintva a Windows 95 felhasználóinak milliói feliratkozhatnak a cég vadonatúj internetes információszolgáltató rendszerére, a Microsoft Network-re. A többi tartalomszolgáltató azonnal tiltakozni kezdett, hogy ezt az opciót vegyék ki a Windows 95-bôl, vagy pedig helyezzenek el hasonló ikonokat minden jelentôs tartalomszolgáltató számára. Hasonló tiltakozást váltott ki, hogy a Microsoft a Windows 95-tel egy lemezen terjesztette ingyenes böngészôjét, az Internet Explorert, amelyet a felhasználók ily módon az operációs rendszerrel együtt feltelepíthettek a gépükre. Ez ellen természetesen fôképp a böngészôgyártók protestáltak, a rivális Netscape-pel az élen.
Voltaképpen a most zajló pernek is ez a probléma adja az apropóját. A Microsoft ugyanis a Windows 98-cal már nemcsak együtt akarja terjeszteni az internet-böngészôt, hanem az operációs rendszer elválaszthatatlan részének tekinti az Internet Explorert. És vajon ki vásárolna más cégektôl külön böngészôprogramot, ha a Windowsban már amúgy is benne van? Márpedig manapság a böngészés a lelke mindennek, hiszen végsô soron a böngészôprogramok és persze más, hozzájuk kapcsolódó szoftverek intézik az információkeresést, az interaktív tévézést, a pénzügyi tranzakciókat &endash; egyszóval mindent a küszöbönálló információs társadalomban. Tehát már az az egy kérdés is igen súlyos, hogy vajon az Explorer lehet-e a Windows 98 elválaszthatatlan része &endash; de ahogy az ilyenkor már csak lenni szokott, a kérdés számos más, korábban felmerült problémát is a felszínre hoz. És az ügy egyre csak terebélyesedik
A Microsoft Internet Explorer böngészôjének integrálása a piacon abszolút dominanciát élvezô Windows operációs rendszerbe törvényellenes árukapcsolásnak minôsül. A Microsoft 1995-ben megpróbálta rávenni arra a Netscape-et, hogy ne fejlesszen Windows alatt futó böngészôt, majd mikor ajánlatát visszautasították, megpróbálta kizárni a Netscape-et a piacról. A Microsoft kizáró jellegû szerzôdéseket írt alá internet hozzáférés- és tartalomszolgáltatókkal, az Internet Explorer javára, és a konkurencia (például a Netscape) kárára. A Microsoft piaci helyzetét kihasználva, törvénytelen módszerekkel akadályozta a PC-gyártókat abban, hogy átalakítsák a bejelentkezô képernyôt, amit a felhasználók elôször meglátnak, amikor bekapcsolják a számítógépüket. A Microsoft árukapcsolási stratégiája káros az irodai szoftverek piacán tapasztalható versenyre is. Végül, de nem utolsósorban mindez káros a fogyasztó számára is, hiszen miközben a számítástechnikai és szoftver piacon többnyire folyamatosan csökkennek az árak, a Microsoft magasan tudja tartani majd minden termékének az árát &endash; miközben azok minôsége gyakorta nem áll arányban az árral...
A per tanúi igen jelentôs személyek: Jim Barksdale, a Netscape alapítója és
elnök-vezérigazgatója; David M. Colburn, az AOL elnökhelyettese; Avadis "Avie" Tevanian Jr., az Apple elnökhelyettese; Steve McGeady, az Intel igazgatóhelyettese; John Soyring, az IBM személyi szoftver termékcsoportjának elnökhelyettese; Frederick Warren-Boulton, a Microeconomic Consulting and Research Associates Inc. vezetôje; William Harris, az Intuit Inc. elnök-vezérigazgatója; James Gosling, a Sun Microsystems elnökhelyettese;
Franklin Fisher, a MIT professzora; David Farber, a Pennsylvania Egyetem hálózati számítógépes laboratórumának igazgatója, az Electronic Frontier alapítvány vezetôségi tagja; Glenn Weadock, szoftverkonzultáns; Edward Felten, a Princeton Egyetem biztonságos internet-programozási laboratóriumának igazgatója.
A védelem tanúi Paul Maritz, a Microsoft operációs rendszerek és alkalmazások csoportjának igazgatóhelyettese; James Allchin, a Microsoft személyi és üzleti rendszerek csoportjának igazgatóhelyettese; Joachim Kempin, a Microsoft OEM divíziójának igazgatóhelyettese; Brad Chase, a Microsoft elnökhelyettese, a marketing- és fejlesztôi kapcsolatok felelôse; Robert Muglia, a Microsoft elnökhelyettese, az eszközök terület felelôse; Cameron Myhrvold, a Microsoft elnökhelyettese, az internet felhasználói terület felelôse; William Poole, a Microsoft igazgatója, a Windows üzleti alkalmazások fejlesztésének felelôse; Daniel Rosen, a Microsoft általános menedzsere, az NT terület felelôse; Richard Schmalensee, a Sloan School of Business (MIT) dékánja; Eric Engstrom, a Microsoft elnökhelyettese, a multimédia terület felelôsej; John Rose, a Compaq elnökhelyettese; Michael Devlin, a Rational Software elnöke.
Ha megnézzük a vád és a védelem tanúit, feltûnik: a szoftveróriásnak nagyonis egyedül kell megvívnia a csatáit. A per folyik, pedig immár a Netscape is beolvadt az America Online-ba. A böngészôvel kapcsolatos per így részben okafogyotta vált.
Az igazi ok, a befolyásért, hatalomért vívott harc az megmaradt. A cégek rádöbbentek arra, hogy a piaci szegmensek egymás utáni Microsoft uralom alá hajtása az ô kenyerüket is veszélyezteti. A nemrégiben San Franciscóban rendezett Oracle Open World konferencián elôször láthattuk: a korábbi harcostársak is a Microsoft ellen fordulnak, mint például az Intel, és olyan vélt vagy valós szennyest teregettek ki a nagy nyilvánosság elôtt, amire korábban sohasem került volna sor.
A Microsoft elleni per a történelem nagy pere a hatalomról.Képes-e a szövetségi bírósag olyan döntések sorát hozni, hogy a Microsoft folyamatos és gyors növekedését megállítsák? Szinte hetente vásárol fel cégeket és technológiákat &endash; ahogy a szakirók mondják, az Internetet nem tudja legyôzni, ezért inkább igájába kívánja hajtani. Mert az Internet az új platform, és a világ minden cégének a Microsoft kivételével az az érdeke, hogy ez továbbra is egy mindenki számára egyformán használható platform maradjon. A Microsoft érdeke pedig egy szabadalmakkal körülbástyázott, neki fizetô világ.
A történelem megismétli önmagát. A telefontársaságok és a fogyasztók harcában a fogyasztókat is képviselô állam gyôzött, a társaságokat feldarabolták. Egyes amerikai szakírók szerint a Microsoft esetében is valami hasonlóra kell számítanunk, a per folydogálását ismerve úgy az ezredforduló után.
Kis János
(Cnet,newsnet,IDG,Hirnet,Zdnet,Microsoft, Wired News, PC Magazine alapján)
(Reméljük, a történelem tényleg megismétli önmagát és a Microsoftot tényleg feldarabolják &endash; mert akkor végre ismét a minôségé lenne a fôszerep a szoftverfejlesztésben és nem a hazug marketingé. A szerkesztô megjegyzése.)
A felhasználó mégsem
gengszter…..
Szoftver ingyen &endash; magáncélra
Változnak az idôk. Most, hogy már javában tart a II. Számítógépes Világháború, melyet a Microsoft elleni per nyitott meg, egyes cégek új fegyvereket kezdenek bevetni a küzdelembe. Ennek lényege, hogy immár nem a rendôrileg segített eladás módszereit kívánják elôtérbe helyezni, amikor a felhasználó retteghet, hogy mikor töri rá az ajtót a rendôrség különleges osztaga, hogy elkobozzák eszközeit és börtönbe vessék a szerzôi és kapcsolt jogok megsértésért. Helyette éppen ezeket a felhasználókat szeretnék megnyerni a jobb és vastagabb céges pénztárcák érdekében.
Régi igazság, hogy az ember a cégeknél azokat a munkaeszközöket használja, azzal jobb a munkája, amelyeket megszokott. Nos, ha otthon megszokhat valami programot, akkor nyilván a hivatalban, a pénzkeresetkor is jobban megy a munka. Így onnan több pénz folyik be a cégek kasszájába. A gondolat nem új. Korábban a McAfee antivírus programjaiban már régen alkalmazta a gondolatot: otthon használd ingyen, sôt megtisztelsz, ha bennünket választasz. De ha pénzkeresetre használod, akkor részeltess minket is abból a haszonból, amit neked hozunk. Magyarán méltóztass jogdíjat fizetni. A filozófia meghozta gyümölcsét. A McAfee antivírus programok &endash; ma már Network Associates névre hallgat a cég &endash; a világ egyik legelterjedtebb programjává és legsikeresebb vállalkozásáva nôtte ki magát.
Ezzel ellentétben élt és virult egy másik filozófia, amit a filmgyárak eléggé embertelen marketing császárai agyaltak ki és onnan került át a szoftverek, majd az egész szerzôi jog világába. Felrúgván az évszázados jogi szabályrendszereket, és jogszokásokat a magán használatot is igyekeztek megsarcolni. Ehhez idomították a jogrendszert is, mely szerint bizony bûncselekmény, ha valaki otthon, nem haszonszerzésre fizetés nélkül alkalmazza a programokat. Az nem hatott meg senkit sem, hogy ezzel egy olyan rendszer használatát sajátítanák el, amit késôbb mint üzleti végfelhasználó szívesen megvásárolnak. E helyett gyôzött a birodalmi logika. Jól bejáratott lobby gépezet segítségével módosították elôször Amerikában majd a világ legtöbb országában a szerzôi jogi törvényt, erôszakot véve annak szellemén, majd késôbb mindezt igyekeztek végre is hajtani. S mint a rossz kisgyerek nem értették meg, miért alakul ki aktív és passzív ellenállás ezzel a rendôrileg segített eladással szemben.
A létrejött szervezetek egy új &endash; Orwelli értelemben vett &endash; gondolatrendôrség alapjait teremtették meg. De mindenképpen egy olyan rendôri gyakorlatot alakítottak ki immár Magyarországon is, ahol az emberek puszta gyanú esetében számíthatnak a Hatóság látogatására. Fortélyos félelemnek kellene uralnia az embereket. De az emberek valahogy nem tûrik az ilyen módszereket sem itthon, sem a világ többi - oly sokszor példának hozott országaiban. A magyar szoftverjogvédelmi szervezet pedig szokás szerint alaposan túllôtt a célon, amikor egyik ügyvédje javasolta: a magyar jogrendbe illeszék be az ex parte eljárás néven ismert magán házkutatás intézményét. Ilyenkor minimális kárpótlás ellenében - már ha nem találnának semmit - de puszta gyanu alapján biztosíték letétele mellett kezdeményezhessenek bárhol és bárki ellen házkutatási eljárást. Ez eddig szerencsére nem valósult meg, de sajnos bármikor megvalósulhat. Például úgy, hogy a rendôrség akár levelezési listak tagjainál is feltételezések alapján, az alapos gyanút vélelmezve tart razziát.
A hazai gyakorlat, de a külföldi is adatok begyûjtését kívánja. Éppen ezért furcsa, hogy a cégek akkor is rendszeres kapcsolatot és adatokat kívánnak a vásárlótól, ha az nem akar ilyesmit. Magyarországon ennek árnya akkor kisértett igazán, amikor a Microsoft egy idôben kisérleti jelleggel kötelezô regitszrációt kivánó Word programcsomagot hozott forgalomba. Itt installálás utan kötelezôen regisztráltatni kellett a programot, és ennek segítségével szinte naprakészen nyommal követhették a használatot. Mert akkor is újbóli regisztrációs kulcsot kért, ha a gép konfigurációját változtattak, de akkor is, ha újra kellett installálni a rendszert. Az ellenszer igencsak gyorsan megvolt. S a forma kedvéért a felhasználók egy csoportja azért regisztrálgatott, míg meg nem unta.
Az elôzetes hírek szerint a Windows 2000 már ilyen évente regisztrálni KÖTELES program lesz. (Mint azt idôközben Reisz Attilától, a hazai képviselet vezetôjétôl megtudtuk, a Microsoft ezt a megoldást végülis elvetette. De hogy nem véletlenül röppent fel a hír, azt mutatja, hogy az itthoni cáfolat kimondása óta ismét szárnyra kelt a hír errôl a metódusról...) Ha addig valami értelem nem szökik a marketinges agyakba. Pedig nem ez az egyedüli és üdvözítô út. Ahhoz azonban, hogy üdvözüljünk árat kell fizetni. Ezt már egyre több vezetô szoftveres cég látja be, s teszi meg a szükséges lépéseket. A cél: biztosítani a magánszféra, a könyv szerzôi jogi világából megszokott sérthetetlenségét még azon az áron is, hogy ezért átmenetileg lemondunk egy vélelmezett dinamikus piaci növekedésérôl.
A II. Szoftver világháború szerzôi jogi csatáinak sorozata közül jópár lezajlott. Az eredmények különbözôk, de a felhasználók számára az eddigiek kedvezô fejleményekkel jártak. Itthon Magyarországon a BSA kijelentette, EGYELÔRE nem kívánja a magán felhasználókat zaklatni. Az ilyen rendôri akciókról &endash; sajnos &endash; egyre többrôl, mégpedig sokszor jogilag megalapozatlanokról is lehet hallani a számítógépes világ-hírhálózatokban. A nagy cégek mást mondanak ugyan, de viselkedésük megerôsíti a passzív tûrést. De vajon kell-e mindenképpen ebben az ex-lex, azaz törvényen kívüli helyzetben élnünk?
A Microsofttól a közelmúltben kikerült egy kétrészes tanulmánysorozat, amelynek valódiságát a cég elismerte. Ezek a Halloween dokumentumok néven ismert anyagok arról szóltak, hogy a cégre a legnagyobb veszélyt az ingyenes, szabadon felhasználható LINUX, mint professzionális operációs rendszer és a nyílt, mindenki számára felhasználható szabványok jelentik. A Microsoft erre a nyilvánosság elé került dokumentumra úgy reagált, hogy ô a fogyasztók érdekeit tartja szem elôtt.
Ez azonban egy indíték volt az úgynevezett ingyenes csatasorozat megindulásához. Ez azt jelentette, hogy regisztrációs folyamat után, de ingyen vagy névleges térítésért programokat és operációs rendszereket magáncélra ingyenesen lehet használni. Ezek a magán változatok viszont funkcionálisan teljesen megfelelnek a kereskedelmi változatoknak.
A sort az SCO UNIX nyitotta, amelyik elôször a SkunkWare, majd az SCO UNIX teljes változatát névleges áron felszabadította a magán felhasználók számára, minden platformra. Az már a magyar vámrendszer és kereskedelem hibája, hogy a 30 dolláros doboz ára, mire ideér, ennek többszörösére duzzad.
A következô lépés a SUN Solaris Sun és Intel verziójának a felszabadítása volt. Itt is kicsit megduzzad a doboz ára, mire a magyar fogyasztóhoz ér, hacsak az nem ismeri a kereskedelem furfangjait. De gyakorlatilag ingyen legális operációs rendszer tulajdonosa lehet. Ha ezt is sokallja valaki, akkor ott a LINUX, ami tényleg ingyen van.
Mivel ez a lehetôség adott volt, a Microsoft Office kompatíbilis nagysikerû klón program, a StarOffice gyártója (http://www.stardivision.com vagy http://www.stardivision.de) elôször a teljes funkcionalitással rendelkezô LINUX, majd alig pár hónapja valamennyi változatot felszabadította a magán felhasználás részére, az oktatási felhasználást pedig jelképes díjhoz kötötte. A kötelezô regisztrálási folyamat ingyenes.
A sort többen kívánják folytatni. A következô jelölt a Corel lesz, aki a Corel Office és a Draw programcsaládját, pontosabban annak Linux verzióját kívánja szabaddá tenni. Ugyancsak dobozos termékben létezik ingyenes változatban az Oracle adatbázis kezelô úgynevezett fejlesztôi változata is, amellyel szintén a kisemberek életének megkönnyítése mellett a program elterjedtségét fokozzak. A Novell is csatlakozott, bár nem kimondottan ehhez a kezdeményezéshez. Az amerikai kiállításokon hihetetlen mennyiséget oszt szét az ötfelhasználós de nem demó Netware 5.0-ból, amely számára jelentôs piacokat hódít vissza a versenytársaktól. (Itthon a három felhasználós verzió dívik, sokak számára ez is igen hasznos gesztus. A szerk.)
Az mindenesetre beigazolódott, hogy a világban hálás feladat a magánszférát tiszteletben tartani. Erre utal az is, hogy az Intel sok számillió dollárt lapátolt bele igen rövid idô alatt a LINUX Red Hot disztribúciójába, és az is, hogy ezt az operációs rendszert is sok cég a hivatalos professzionális rendszerek rangjára emelte. Fel éven belül - a Comdex bejelentéseket kisérve - többszáz cég többezer alkalmazását portolják erre az operációs rendszerre.
A szoftverháború csatái folynak. A résztvevô csapatok közül talán kettô: a jövô év közepén magyarul is megjelenô StarOffice &endash; a német piacon 30 % feletti részesedést mondhat mágának &endash;; valamint a LINUX mondhat megnyert csatákat maga mögött. A többieknek igencsak igyekezniük kell, ha nem akarnak elvérezni a harctereken. A dolog egyre inkább úgy látszik, hogy nem a bíróságokon, hanem a fogyasztók tudatában fog eldôlni. Errôl majd a következô korok nem is olyan távoli történészei és cikkei fognak itélkezni.
Kis János
99 százalékos
védelem
Vírusölés felsôfokon
Mára a rendkívül szakosodott gondolkodás, képzettség, tudás és számítástechnikai alkalmazások újra globális szemléletet öltenek, és ennek egyik látványos folyománya a vállalatok összeolvadása, felvásárlása, fúziója, termékeik, szolgáltatásaik integrálása &endash; ahogyan például a telekommunikáció egyes elemei és formái (no meg tartalmai) konvergálnak, ugyanúgy kerülnek a számítógépes alkalmazások korábban szétvált részei is egyetlen felhasználói felületre.
Kiváló példa erre a Network Associates Inc. (NAI) és a Dr. Solomon fúziója. Persze az ügyfél minél teljesebb kiszolgálása sem mellékes &endash; nem véletlenül emlegetik a NAI-nál azt, hogy ügyfelük ugyanattól a szolgáltatótól várja el a címben feltüntetett szolgáltatásokat: csak egy telefonszámot kell megjegyezni, ahogyan a cég egyik képviselôje mondta. A NAI talán nem annyira ismert még, de ha megtudjuk azt, hogy nevükhöz fûzôdik a MacAfee víruskeresô, akkor máris a homlokunkra csapunk.
A NAI persze nem csak fúziókkal bôvíti szolgáltatásait: stratégiai szövetséget kötött többek között a Microsofttal, a Hewlett-Packarddal, a Novellel, az Oracle-lel, a BMC-vel, a Compaq-kal. Harminc országban mûködnek irodái, és a Fortune 500 cégei 90 százalékát ügyfelüknek tudhatják. A nemrégiben rendkívül dinamikus fejlôdést mutató cég sikerei alapjának azt tekinti, hogy a különféle számítástechnikai programokhoz kötôdô szolgáltatásait tovább integrálja, ugyanakkor több különbözô "csomagban" szálltja ôket: az egyéni felhasználó éppen olyan biztonsággal támaszkodhat rájuk, mint a több száz gépbôl álló, különbözô platformokat alkalmazó strukturált vállalati hálózatok.
A NAI hivatalos magyarországi képviselete és támogató központja, a Piksys Kft. által november végén Budapesten a Francia Intézetben tartott szakmai napon (Adatvédelem a Network Asociates Inc. eszközeivel) a résztvevôk ennek a konszolidált vírusvédelmi és biztonsági, tágabban fogalmazva, adatvédelmi és rendszerintegrációs rendszernek az elônyeirôl és kiváló tulajdonságairól hallottak elôadásokat. A Piksys egyébként 1991 óta képviseli a NAI-t és forgalmazza termékeit, különben pedig rendszerintegrációval, adatvédelmi rendszerek tervezésével és bevezetésével foglalkozik.
A címszavakból is sejthetô a szolgáltatások összetettsége: vírusvédelem, titkosítás, hálózatkezelés, archiválás, hibaelhárító központ, intranetes és internetes biztonság.
A vírusvédelemmel foglalkozó elôadás például újfent meggyôzhette a hallgatókat arról, hogy nem érdemes bízni a külvilágban, de még munkatársainkban, barátainkban sem &endash; akarva-akaratlanul is megfertôzhetik, tönkretehetik a számítógépen tárolt adatokat például egy felelôtlenül továbbított e-mail segítségével. Ellenben, ha a Total Virus Defense (teljes vírusvédelem) részét képezô VirusScan Security Suite, NetShield Security Suite és Internet Security Suite programcsomagok ôrködnek a hálózatok és az egyes gépek adatbeviteli pontjainál, már 99 százalékos védettségben lehet reménykedni, aminél több &endash; a cég munkatársa szerint &endash; nem reális. A Virus Scan Security Suit nem csak egyszerû vírusvédelmi programcsoport &endash; részegységei alkalmassá teszik az internetes levélforgalom központi ellenôrzésére (kiegészítve JAVA és ActiveX, IP szûréssel is), PGP rendszerû titkosításra, 32 bites archiválásra, mindezt központosított programkezeléssel (NetTools).
Hálózatok esetében már a NetShield Security Suite-ot ajánlják, ami elsô látásra abban különbözik az elôbb leírt programegyüttestôl, hogy kifejezetten csoportmunka-végzés, hálózati munka esetén felmerülô adatbiztonsági problémák megoldására, megelôzésére alkalmas. A hálózatok vírusmegelôzését és -tisztítását a NetShield, a Lotus Notes és MS Exchange szerverek vírusvédelmét a GroupShield látja el. A GroupShield Exchange-alkalmazásként fut, aminek elônye, hogy az Exchange rendszer által használt összes kaput (SMTP, X.400, cc:Mail és MS Mail) figyeli. Ebbe a csomagba beletartozik az interneten keresztül végzett vírusfelismerô adatbázis-frissítés és NetTools is.
Az internetre kötött hálózatok adatáramlását az Internet Security Suite-ra lehet bízni. Mivel adathordozóként a floppyt követôen megjelent az internetes kapcsolat több formája is, az internetrôl érkezô fenyegetések és problémák részesedése természetszerûleg megnôtt: 40 százalékosra becsülhetô az interneten keresztül megkapott fertôzések aránya. Ez az adat is jelzi annak szükségességét, hogy kommunikációs lehetôségek korlátozása helyett a biztonságot, adatvédelmet és privacy-t megteremtô és fenntartó rendszereket alkalmazzunk. Az internetes programcsomag a kimenô és bejövô levelek (SMTP protkoll) ellenôrzését, a proxy szerver vírusvédelmét, a küldött és fogadott állományok vírusellenôrzését végzi el. Ezt is kiegészíti az interneten keresztül végzett vírusfelismerô adatbázis-frissítés és a központosított programkezelés (NetTools).
Az elektronikus kapcsolattartás nem csak a vírusos fenyegetettség miatt okozhat fejtörést; az is szerepet játszik a kommunikáció megbízhatóságában, hogy a küldött vagy fogadott üzenet mennyire biztonságos - már ami a titkosságot és hitelességet illet.
A talán legelterjedtebb titkosító rendszer a PGP (Pretty Good Privacy). A NAI is ezt ajánlja , persze többféle felállásban: felhasználói (PGPDisk), üzleti (PGP for Business Security) és szerver (PGP Certificate Server). Az utóbbi érdekessége, hogy a vállalati környezetben az egyes felhasználók PGP-beállításait nem egyéni adatbázisokban tartalmazza, hanem szerver oldalon, egyetlen helyen adminisztrálja.
Nem beszéltünk még a hálózatkezelési programokról, a hibaelhárító központról és a segédprogramokról, melyek mind azt a célt hivatottak szolgálni, hogy hálózatunk egészséges, védett, biztonságos és gyors legyen. A HelpDesk automatizálja az adminisztratív tevékenységeket és a hibakezelés elsô lépéseit. Rendelkezik úgynevezett tudásbázissal, amely a korábban már felmerült és megoldott problémák részleteit tartalmazza, gyors referenciaként szolgál egyrészt az ismétlôdô problémák elhárításához, másrészt a karbantartó személyzet oktatásához, illetve a ritkán elôforduló problémák paramétereinek archiválásához.
M. S.