Fô a
biztonság
Bankkártyázzunk komolyan
Még 1991-ben egy volt osztálytársam mutatta meg csillogó Duna kártyáját, mely az elsô, vásárlásra és postai készpénzfelvételre önmagában is alkalmas kártya volt Magyarországon. Ez nekem annyira megtetszett, hogy másnap benyújtottam az igényemet a Duna kártyára.
Eltelt két hét és én boldogan vettem kezembe a kis plasztiklapot, érezve, hogy még annál is több pénzt elbír, mint a nadrágzsebem. Egy halom bizonylatot ôrzök ebbôl az idôszakból, mely jól mutatja, hogy merre mozogtam az országban. Akár 50 Ft-ért is inkább a kártyámat használtam. Emlékszem, egyszer az egyik korosabb keravillos eladó gyakorlatlanságát firtató kérdésemre mosolyogva így felelt: &endash; Fiatalember, ez még a jövô zenéje!
Mindez csak néhány éve történt, de azóta gyökeresen megváltozott a bankkártyahelyzet Magyarországon. Az elsô változást, amikor a bankrendszer kétszintûvé vált, már tán teljesen el is feledtük. Pedig ez tette lehetôvé, hogy a bankok nyithassanak a lakossági piacra, létrehozva az egyik legnagyobb banki termékválasztékot.
A másik nagy változás, hogy a forint konvertibilis lett és 1996. január 1-jétôl megjelentek &endash; és azóta folyamatosan bôvülnek &endash; a belföldön és külföldön egyaránt használható (konvertibilis) bankkártyák. Ezzel egyszerûvé vált a pénzügyeink kezelése: külföldön a helyi valutát ugyanarról a számláról ugyanazzal a kártyával vehetjük fel, amelyikkel aztán itthon a bankjegykiadó automatás pénzfelvételeket, vásárlásokat is intézhetjük. Végül harmadikként sokat nyomott a latba az az állami döntés is, hogy a közalkalmazottak számára kötelezô a munkabér-átutalás folyószámlára. Ehhez pedig már szinte automatikusan hozzátartozik a kényelmes bankkártya-használat.
A felsorolt három tényezô idôbeni eltérésük ellenére majdnem egy idôben és egy irányba hatott: hatalmas ütemben megindult a bankkártyás számlavezetések sora az 1990-es évek derekán. A bankok szinte egymás után nyitottak új, bankkártyás szolgáltatásaikkal. Ennek eredményeképpen hazánkban ma már mintegy másfél millió bankkártyát tartanak nyilván. Mindenesetre ahhoz nem férhet kétség: hatalmas a választék.
Több mint 20 pénzintézet együttesen több mint 70 bankkártya-konstrukciót kínál. És ezek még csak a forintalapú, lakossági bankkártyák! Ez a hatalmas választék kemény versenyt diktál. Önökkel is elôfordult már, hogy bosszankodtak valamelyik bank szolgáltatásai miatt, vagy csak titkon érezték hogy másra, többre, olcsóbbra, vagy épp széleskörûbb szolgáltatásra vágynak? Persze hogy elôfordult, hisz hányan vagyunk ezzel így! Az efféle belsô késztetéseinket azonban csakhamar lehûthetik a telefonok, a levelek, a prospektusok, a személyes látogatások, vagy épp a kamatok, díjak, jutalékok, költségek &endash; és az ember már azt sem tudja, hol áll a feje.
Mostantól azonban elérhetô az elsô magyar bankfüggetlen, kifejezetten bankkártyás információáramlásra szakosodott szolgáltatás az Interneten, a http://www.bankkartya.hu cím alatt. A szolgáltatás neve: Bankkártya NetInfo. Itt állandóan és teljes keresztmetszetében találkozhatunk a bankkártyavilággal. És ami különösen fontos: pártatlanul. Itt nem az egyes bankok ügyfelei, hanem az általában bankkártyával rendelkezô ügyfelek kapnak értékes információkat.
A web-oldalra lapozva mindjárt az elején bemutatkozás olvasható és bemutatkozik a bankkártyavilág is. Eligazítást találhatunk a bankkártyák között, hogy ne kerüljünk zavarba, ha netán épp a Maestro és a Mastercard közötti különbséggel kéne elôrukkolnunk a mai randinkon. Ezután az összes (egyelôre csak forintalapú, lakossági) bankkártya forgalmi díja, jutaléka, költsége és látra szóló kamata olvasható. Ezekben a táblázatokban folyamatosan frissítve olvashatjuk a különbségeket az egyes bankkártyák között. Ezek a különbségek bizony ódába foglalhatók. (Természetesen ez csak egy része, ám igen fontos része a bankkártyák közötti különbségeknek.)
Ha már képzeletbeli palettánkon el tudjuk helyezni a bankkártyákat az ízlésünknek megfelelôen, érdemes megismerkednünk a folyamatosan bôvülô bankkártyavilággal is. Két összeállítás szól errôl, a „Hírek, érdekességek", illetve az „Akciók, kedvezmények" rovat. Ezekbôl szigorúan banksemlegesen tájékozódhatunk minden magyar bankkártyával, bankszámlával kapcsolatos szolgáltatásról. Az összeállításból nem hiányozhatnak azok az adatok, amelyek elvezetnek a hazai bankokhoz, netán az információink alapján szimpatikus bankszolgáltatáshoz. Egy csokorban találhatjuk az összes hazai kártyakibocsátó bank ügyfélszolgálati telefonszámát, telebankjának telefonszámát és Internet címét (már ki &endash; ki amivel rendelkezik). Amennyiben bankkártyánkat le kell tiltani, ezek az információk felbecsülhetetlenek.
Hatalmas és egyedülálló szolgáltatás a teljes magyar ATM-lista. Ezt egyedül itt találhatjuk meg és még rendszerezést is kaphatunk. Ennek megfelelôen a lista mind abc sorrendben, mind földrajzi területenként tartalmazza a hazai ATM-eket. Az elsô típusú kereséskor nem kell foglalkoznunk azzal, hogy az adott település melyik megyében van, a második keresési lista pedig azoknak kedvez, akik egy adott körzetben az összes elérhetô ATM-re kíváncsiak, hiszen lehet, hogy egy szomszédos településen kedvezôbb használatú ATM-et találhatnak.
Ezenkívül elôször itt találhatók meg a magyar autópályák és az egyszámjegyû fôutak mentén elérhetô ATM-ek, illetve a Duna és Tisza magyarországi szakaszán sorrendben elhelyezkedô ATM-ek, valamint a Balaton-part és a Velencei-tó partján elhelyezkedô ATM-ek. Ezeken kívül szerepelnek a fontosabb határátkelôhelyekhez és a vasúti pályaudvarokhoz közeli ATM-ek is.
Ezt követi az egyik legnagyobb médiafigyelô által ollózott cikkekbôl hetente készített Bankkártya Sajtószemle. A Bankkártya Jövôkép rovat a bankkártyák fejlôdési irányaival foglalkozik. A web-lapon feliratkozhatunk a díjmentes Bankkártya Hírlevélre, mely kényelmesen, e-mailben informál a web-es frissítésekrôl. A hasonló Bankkártya Hírexpressz szolgáltatás a mobiltelefon-tulajdonosoknak szól. A Bankkártya MailInfo szolgáltatás pedig megteremti az átjárást a web-szolgáltatás és az e-mail szolgáltatás között.
Cs. N.
Reklám az Interneten
Gecser Ottó, a MATÁV marketing vezérigazgató-helyettese nyitotta meg az ország egyik elsô online reklámmal foglalkozó szakmai napját 1998. szeptember 29-én. A Média Nap házigazdája Varga Lajos, a MATÁV AltaVizsla termékmenedzsere volt. Bemutatták AltaVizsla keresôszolgáltatást, amelyben a szakma hatékony marketing- és reklámeszközökre találhat. A találkozóhoz a Compaq Magyarország biztosította a technikai hátteret, melyen a meghívottak a gyakorlatban is megismerhették az AltaVizsla keresôszolgáltatást.
Az
AltaVizsla 1998. május 5-ei indulása óta
egyre nagyobb népszerûségnek örvend.
Gyakorlatilag napokon belül a leglátogatottabb
magyarországi internet oldallá nôtte ki
magát. Az internet humán hálózat,
áttekinthetô óriási halmaz, minden
más médiumnál gyorsabban terjed. A
világ reklámipara 3 milliárd dollár
felett költ online reklámokra. Az online reklám
két alapvetô formája a szponzorált
tartalom és a banner (reklámcsík). A banner a
legelterjedtebb hirdetési forma az interneten. A
reklámra kattintás (click-through) után az
internetezô eljuthat a reklámhoz csatolt weboldalra.
A reklámra való kattintás aránya
(click-through rate) az adott reklám ad view-jához
(reklámnézettség) viszonyítottan
jeleníthetô meg. A cost-per-thousand (CPT/CPM) az
árazási technikák egyike, amelynek
alkalmazása esetén a reklámok
megjelenítése alapján történik a
számlázás (Ft/1000
megjelenítés).
Az eszközök, reklámformák közé tartozik &endash; hogy ne kelljen kattintani &endash; a felbukkanó reklám (pop-up), a megszakító reklám (intersticial), valamint a mesterséges intelligencia, mint környezet-érzékeny technológiák. Az egyszerûbb megcélzási lehetôségek alapjai a frekventált napok vagy napszakok, a felhasználó számítógépének típusa, a felhasználó vállalata, a földrajzi adatok. A kifinomultabb targeting-lehetôségek például tartalomhoz a reklám, a regisztrációs vagy elôfizetôi információk, a perszonalizáció, továbbá a felhasználói profilok.
Egy kampány hatékonyság-mérésének lehetôsége is adott. A weboldalak úgynevezett szervergépekrôl érkeznek. A szerver logfájlokban tárolja minden egyes felhasználói kérés adatait (például egy weboldal megnézését). A logfájlok elemzésébôl nyerjük az adatokat. A legfontosabb különbség a hagyományos médiával szemben, hogy a kampány folyamatosan (akár óránként is ) ellenôrizhetô, sôt az eredmények tükrében bármikor és bármennyiszer megváltoztatható.
Az internetet médiaként kell pozícionálni lehetséges felhasználói körében. A közös nyelv kifejlesztése és készségszintû ismerete lenne az elsô lépés. Az utóbbi évtizedben Magyarországosan sajátosan egymásra csúszott a különféle médiatípusok fejlôdése. Megjelent és egyre szakszerûbbé vált a médiatervezés és a médiavásárlás. A robbanásszerû fejlôdés, a piacgazdaság kiépítésével párhuzamos kereskedelmi kommunikáció kialakulása egyszerûen nem, vagy csak nagyon kevés közfigyelmet hagyott az Internetre, nem érintette meg a médiaügynökségeket. Magyarországon ma még csak elenyészôen alacsony számban jelentek meg az Internet-reklámra specializálódott szolgáltatók. Az Internet kihasználatlanságának egyik oka az általános és konkrét tudnivalók hiányából ered. A felhasználói körben és a nagyközönség felé is körvonalazni kell, hogy mire képes és mire nem a hálózati reklám.
Az új médiának versenyképes terméket kell létrehoznia, hogy megfelelô mennyiségû látogatót vonzzanak magukhoz és a mind teljesebb tájékoztatás érdekében a profilok ezek után már beilleszthetôk az ügynökségi gyakorlatba. A kreatív megismerés után az ügyféllel el kell fogadtatni, hogy reklámjai az új médiumban is megjelenjenek, a cégek PR üzenek eljuttatására is képesek legyenek.
A
hazai internet-statisztikát Karajánnisz Manolisz, a
Szonda Ipsos munkatársa mutatta be 1998. I.
félév regisztrációja alapján
(mintanagysága: 10560 fô, alapsokaság: az
ország 14 évesnél idôsebb
lakossága), amelyben az internetezôk
összetételének átlagéletkora 30,2
év. Az internet-hozzáférési
lehetôség átlagosan 10 százalék.
Nemek szerinti megoszlásban a férfiak 54, a
nôk 46 százaléka
internet-használó.
Kerti Attila, az Optimum Media Direction média igazgatója a Pharmavit Plussz weblap elôkampányainak tapasztalatait ecsetelve kiemelte, hogy a lehetôséget még csak kevesen ismerték fel, de robbanásszerû növekedés, érdeklôdés fogja kísérni. A fiatalság, az internetes társadalom kedvencévé válhat. A hagyományos médiától eltérô marketing módszerek kerülnek elôtérbe, a hirdetôket nem kötik a korlátok: nyomtatott terület nagysága, reklámidô, terjesztés geográfiai határai. A Plusssz website koncepciót az izgalmas tartalom, látványos grafika és az interaktivitás jellemezte.
I. T. Á.
A Szfinx üzenete
Nagy siker volt Magyarországon is Graham Hancock tudományos alapossággal megírt két könyve, a Jel és Pecsét, valamint az Istenek kézjegyei. Kíváncsiak voltunk újabb munkáira, amit az AltaVista segítségével megtaláltunk a http//: www.anv.com/hancock/index.htm webcímen. Ott megtudhattuk, már kiadták legújabb könyvét, The Message of the Sphinx címmel. Ebben a Szfinx-szel kapcsolatos furcsaságokat gyûjti össze. Például 1991 és 1993 között John West, egy független egyiptológus geológiai és szeizmológiai vizsgálatokat vezetett a Nagy Piramis körül és megállapították: A szfinx felületének kopásából arra a következtetésre jutottak, hogy azt a legutolsó jégkorszak végén faragták, amikor heves viharok dúltak a Szahara keleti részén, vagyis talán több, mint 12 ezer évvel ezelôtt...