Óvakodj a
monopolmarketingtôl!
INTELligens választások
Alig néhány hete Varsóban számolt be az Intel elnök-vezérigazgatója, Craig R. Barrett a cégóriás terveirôl. Ez annál is inkább érdekes volt, mert elôdje, Andy Grove óta igencsak megváltozott a cég marketing- és mûszaki stratégiája. Az már valamit árulkodik a változásról, hogy a vezetésben megjelentek az anyagtechnológia képviselôi, melynek sorába Barrett is tartozik.
A változások sorában &endash; mint az elnök megjegyezte &endash; áll egy jelentôs akadály is: az USA kormánya jelentôsen korlátozza a fejlett kriptográfiai technológiák exportját. Ennek pedig az az eredménye, hogy a felhasználók ezt máshonnan vásárolják, onnan, ahol nem érvényesek ezek a biztonsági megfontolások. A kihívás nagy: a világon mintegy 1 milliárd olyan gép mûködik, amely valamiképpen egy hálózat részét képezi. Ez pedig megatrendeket alakít ki. Ezek közül az elsô számú az elektronikus kereskedelem.
Itt a fejlôdés akadályát képezi a korrekt kriptográfia hiánya, de Amerika ezen önvédelme nem tartható sokáig, hiszen minden másban vezetô helyet foglal el. A megatrend vonulatában nem véletlen, hogy az USA élen jár, ott mûködnek azok a cégek is, amelyek logisztikában az elsôk között járnak, miként az elektronikus kereskedelemmel lebonyolított forgalomban is: a Cisco, az Intel és a Microsoft.
Az
elektronikus kereskedelem meghatározza a második
megatrendet is, amelyet Barrett úgy fogalmazott meg: a piac
tovább szegmentálódik. Pontosabban a
már korábban megkezdett piaci
szegmentáció folytatódik.
Merre tart az Intel? Az Intel sikernek, de a szakma bukásnak állítja be a „buta Pentium II" azaz a Celeron processzorok megjelenését. A nagy cégek szép lassan kifelejtik a belepô szintû gépeikbôl, és mint az IBM példáján tapasztalhatjuk, ennek a szegmensnek az uralma átcsúszik az AMD kezébe. Errôl nem hallottunk különösebb értékelést.
A
Celeron szerepe az Intel
marketingstratégiájában
egyértelmû lenne: a megszüntetett Pentium MMX
sorozat helyett az alacsony igényû gépek
építôi ôt válasszák.
Választás egybôl... Nos, ez talán az
egyetlen olyan momentum, ami nem jött be és az Intel
csökönyösen ragaszkodik hozzá. Barrett
elôadásában 1999-ben az alapgépeket
továbbra is Celeron processzorokkal képzelte
el.
A nagy teljesítményû gépek világában a Pentium Pro az, ami szép lassú elmúlásra vagyon ítélve. Idén jelent meg az elsô aspiráns, a Pentium II Xeon, amit a jövô esztendô elsô felében az 500 megahertzes, Tanner kódnevô processzor fog követni, ezután pedig az év második felében jön a Cascade. Az órajel helyett diszkrét x-ek voltak a tájékoztatóban, de ezek a csúcsdarabok várhatóan már az 1 gigahertz körül fognak ketyegni. Lassan a mikrohullámú sávban mennek a gépeink...
A nagyigényû asztali munkaállomások világában a Pentium II tartja magát. Ez érthetô, mert olyan kiváló konstrukciónak bizonyult, mint az elpusztíthatatlan mezei Pentium MMX. Az új generáció 1999 elsô felében fog megjelenni, Katmai kódnévvel, 500 megahertzes órajellel. Ugyanazon év végére várható egy technológiai áttörés, amikor megjelenik az elsô rézhuzalozású processzor, a Coppermine, szintén az 1 gigahertz körüli tartományokat súrolva.
A mobil Pentium II is töretlenül fejlôdik, ami a laptoppiacon jelentôs teljesítménynövekedést fog eredményezni. A kézi gépek esetében meg éppen most jelent meg a StrongARM processzor, ami szintén jelentôs gyorsulást fog e gépek körében hozni.
A fejlôdés az alaplapok esetében is egyre érdekesebb. Ugyanis korábban az alaplapon lévô vagy éppen kártyás egységek beintegrálódtak a processzorba, vagy pedig a nagy processzorteljesítmény miatt érdemes volt azt szoftveresen megoldani, mint egyes 3D alkalmazások vagy pedig akár a DVD, esetleg a softmodem. Az új alaplapok mindenesetre furcsák és egyszerûek lesznek. Ugyanakkor a rendszer egyre inkább ellene dolgozik azoknak a médiacézároknak, akik a DVD terjedését ellenôrizni akarják. A szoftveres megoldásokat ugyanis ezután bárki ki tudja fejleszteni, ami viszont mindenfajta technológiai exkluzivitás ellen dolgozik. Ez egyértelmûen jó lesz a felhasználóknak, hiszen segíti a kultúra bizonyos globalizálódását. Ennek egyenes következményeként a számítástechnika vasra, azaz a hardverre jutó költsége jelentôsen csökkent. Pontosabban szólva az azonos teljesítményre esô egységár csökken jelentôsen 1999 folyamán.
Ezt pedig egy technológiai gyorsulás okozza. Ez volt Barrett elôadásának harmadik megatrendje: a 0,35 mikronos technológia igencsak gyorsan átmegy a 0,18 mikronosba. Ezzel egy idôben megjelenik majd a rézvezetôs technológia, sôt egyéb jelentôs újdonságok is várhatóak.
Az Intel piaci küldetése megváltozott. Most már nemcsak processzorgyártó, hanem rossz értelemben marketingcég is lett &endash; ennek eredménye eddig csak a Celeron &endash;, aminek az a célja, hogy egybôl egyet válasszon a fogyasztó. Mindegy, mije van, mindenképpen Intel-processzoroknál kössön ki. Bár az intelligens felhasználók, ha nincs elég pénzük, inkább várnak...
Mindenesetre az Intel termékpalettáján jelentôs váltásoknak, és az ezzel kapcsolatos jelentôs árcsökkentéseknek leszünk tanúi az elkövetkezendô évben. Az Intel eltolta fejlesztésének súlypontjait. A processzorok mellett átalakult szoftverstratégiájuk, megszabadultak az antivírus üzletáguktól &endash; a Symantec vette meg &endash;, ugyanakkor jelzésértékû, hogy bevásároltak a Linux Red Hot disztribúciójába, amely korábban a Digital környékén táborozott. A piac átalakul. Csak jó lenne elôre látni ezt a folyamatot, amit Billy Gates és az Intel vegykonyhájában fôznek ki, mert bárki bármi mást mond is: ôk határozzák meg a személyi számítógépek piacát.
Kis János
Cisco-Expo avagy behálózott
hálózatok
A jövô kihívása a nagy sávszélesség
Elsô kétnapos szakmai konferenciáját szeptember végén rendezte meg a Cisco Magyarország a Kempinski Szállóban. A bemutató és a sok teremben párhuzamosan futó elôadások egy nagy nemzetközi konferencia színvonalát hozták. Ugyanakkor azoknak is lehetôséget biztosítottak a fontosabb dolgok megismerésére, akik nem képesek egy ilyen rendezvényért a világ másik végére utazni.
A konferencia elôadásai három szint köré csoportosultak. A kezdôk a hálózat elméletébe és gyakorlati problémaiba nyerhettek beavatást. Itt inkább a rendszerintegrátorok ajánlották szolgálataikat. Azaz itt megtanították az érdeklôdôket kérdezni. Ezeket az elôadásokat a döntéshozóknak szánták, de azok is eredményesen tanulhattak rajtuk, akik csak most ismerkednek meg a vállalatuknál elhelyezett rendszer alapjaival. Aki kicsit több ismerettel rendelkezett, az a tolmácsokkal segített elôadásokon a protokollokkal és azok gyakorlati megvalósításával ismerkedhetett meg, végül a haladóknak szánt elôadások angol nyelven elsô kézbôl adtak technikai összefoglalást az újdonságokról.
Újdonság pedig van bôven, hiszen a Cisco egyike azon cégeknek, amely saját magán kísérletezi ki az optimális internetes megoldásokat. Ô üzemelteti a világ egyik leghatékonyabb elektronikus kereskedelmi és rendelési rendszerét a weben keresztül. Így érthetô, hogy megoldásaiban is az élen jár. Mindössze egyetlen apró gond volt: a konferencia anyagai késôbb jelennek meg és sajnos csak a diák. Az elôadásokat nem rögzítették &endash; az elôadók nem járultak hozzá &endash;, így akik nem voltak éppen ott, azok igencsak sokat veszítettek. Ráadásul az egysejtû képességeivel is kellett volna a hallgatóknak rendelkezniük, mert érdekes elôadások sok esetben párhuzamosan zajlottak.
A témák összeállítása felölelte a hálózattervezés, -építés és -hasznosítás szinte minden problémáját. Mester Sándor a Scala képviseletében egy &endash; a világon nagy installációs bázissal rendelkezô &endash; elektronikus könyvelési, vállalat menedzsment rendszerrel ismertette meg a hallgatókat. A felhasználók számára nyilvánvaló, hogy nem ez az egyedül üdvözítô megoldás, de a benne lefektetett elveket &endash; az online rendelési és diszpozíciós rendszert &endash; mielôbb meg kell valósítani a hazai gyakorlatban.
Az
éles próbaüzem után elkezdi a rendszeres
szolgáltatást az Inter-Európa Bank rendszere,
amely az elsô a hazai bankok által nyújtott
olyan rendszerek közül, mely teljes körû
bankszolgáltatást képes adni az Interneten
keresztül. A kriptográfiai korlátozások
miatt olyan szoftvereket alkalmaztak a rendszerben, melyek
jórészt hazai fejlesztések. Ugyanakkor e
köré kiépítették azt a
kettôzött tûzfallal ellátott
biztonsági rendszert, amely képes a belsô
banki és az Internet-világgal érintkezô
külsô környezet
szétválasztására. Olyan rendszert
alkottak, amelyben a belsô nagy- és
középgépes rendszereket, Novell- és
NT-alapú hálózatot integrálták
ezzel az új megoldással. Mégpedig mindezt
úgy, hogy a meglévô rendszereken nem kellett
semmilyen változtatást elvégezni.
A felhasználókban kétséget csak az az elôadás hagyott, ami a hálózati kriptográfiával foglalkozott. Ugyanis az amerikai exportkorlátozó törvények miatt a titkosítás nyilvánvalóan nem olyan, ami önmagában adja a szükséges és elégséges biztonságot az exportverziók esetében. Így a felhasználó a továbbított adatait kénytelen megfejelni saját kriptográfiai eszközeivel, mint a banki megoldásnál is láthattuk. De ha ezt a sajátosságot figyelembe vesszük, akkor együtt lehet élni ezzel a gyakorlatilag egyetlen hátránnyal.
A jelenlévôk érdekes áttekintést kaphattak a csomagkapcsolás technológiájáról. Néhány elôadásban az IOS-szel, a Cisco eszközeinek operációs rendszerével, ennek tulajdonságaival ismerkedhettek meg a jelenlévôk. Ezeknek a prezentációknak a során kiderült, hogy az eszközök képességeit a hálózaton belül immár nem csak a Cisco-eszközök támogatják. A hálózati operációs rendszerek nagy gyártói &endash; mint a Microsoft vagy éppenséggel a Novell &endash; már megcsinálták a támogatást szoftveroldalról is ehhez, hogy egységesen menedzselhetô rendszert legyenek képesek kialakítani a felhasználók.
Ugyancsak érdekesek voltak a multimédia és minôség szekció elôadásai. Ebbôl nyilvánvalóan látszik, semmiképpen sem lehet addig multimédiáról, komplex Internet-szolgáltatásról beszélni, amíg itthon is fennáll a jelenlegi, a monopol helyzetben lévô távközlési szolgáltató által elôidézett sávszélességhiány állapota. (A Magyar Távközlés címû szakfolyóirat idei szeptemberi számában már kifejezetten a távolságtól és az adatmennyiségtôl, valamint szolgáltatástól függô díjazás bevezetésérôl szólt egy cikk...)
Az elegendô sávszélesség már olyan szolgáltatásokat tesz lehetôvé &endash; errôl is több elôadás szólt &endash; mint az igazi, minôségi követelményeknek is megfelelô voice over IP, azaz az internetes összeköttetésen továbbított telefonszolgálat vagy a multimédia-szolgáltatások. Ehhez viszont a rendszert jól kell méretezni és menedzselni, amivel sok elôadás foglalkozott. Gyors áttekintést kaphattunk azokról a szempontokról, amelyekkel a multicast rendszereket vagy akár egy vállalati telephely - a Cisco kifejezésével élve a campus - hálózatát kell kialakítani.
A végsô megoldás mindenképpen a nagy sávszélességek lakásokba, illetve az otthon-irodákba történô eljuttatása lenne. A betárcsázásos, de az egyéb eszközökön, például a kábeltelevízión keresztül megvalósított átviteli út a jövô nagy kihívása. Ehhez mindenképpen sávszélesség és az ehhez párosuló olcsó elérési ár szükséges.
A Cisco itthon eddig egyedülálló rendezvényének az elsô eredményei mindenképpen érzékelhetôek ilyen rövid idô után is. A döntéshozók ugyanis egy-két elôadáson megkapták azokat az ismereteket, amelyek legalább ahhoz szükségesek, hogy megértsék, miképpen mûködik a rendszer a gyakorlatban. A rendszerintegrátoroknak ezzel sikerülhet elkerülni azokat a kínos vitákat, amik a rendszerek meg nem értésébôl erednek. Ha csak ennyi volt az eredménye a rendezvénynek, már megérte.
Kis János
Teszteltük a Viewsonic LCD
képernyôjét
Hagyományos monitor? Felejtse el!
Ugye Ön is szeretné, ha monitorja minél nagyobb látható felületet biztosítana, de közben nem foglalna el fél szobányi helyet? Az új síkmonitor technológia megoldást adhat erre a problémára. A korábban csak a hordozható számítógépekben használt színes folyadékkristályos képernyôk mára kézzelfogható közelségbe hozzák ezt a lehetôséget. A DVM Hungáriától, a ViewSonic monitorok forgalmazójától egy hétre kaptuk kölcsön a VPA150 jelû monitort. A 15 inch látható képméretû képernyôt nagyon megkedveltük. Nem csoda, hiszen kevesebb mint 6 kilogramm a súlya, és helyfoglalása egy gyakorlatilag nem nagyobb látható képméretet adó, 17 inches monitorénak körülbelül a harmada-negyede.
Az 1024x768 pixeles felbontású monitor kifogástalanul mûködött. Tûéles kép, nagy fényerô, jó kontraszt és természetesen alacsony kisugárzás jellemzi. Többórás folyamatos használat mellett sem fárasztja az ember szemét, és mellesleg a Macintoshoz is nyugodtan hozzákapcsolhatjuk. A VPA 150 további erôssége, hogy Perfect Portrait névre hallgató szoftver segítségével a képernyôt álló üzemmódba elforgatva is használhatjuk. Ily módon egy A4-es álló méretû dokumentum 100 százalékos nézetben megjeleníthetô a képernyôn, ami számos felhasználói alkalmazás során nyújthat könynyebbséget az elkészített munka áttekintéséhez. A két üzemmód között a váltás nagyon egyszerû, csupán elfordítjuk a monitort, majd megnyomunk egy kombinációt a billentyûzeten és kész.
A monitor milliónyi színárnyalat megjelenítésére is képes (igaz, mi elegendô videomemória híján csak a többezer színes képernyô módot tudtuk kipróbálni). A 75 kilohertzes maximális képernyôfrissítési frekvencia a legtöbb alkalmazás esetén elegendônek bizonyult, zavaró vibrálással nem találkoztunk. Ma még egy ilyen monitor ára egy hagyományos 17 inches monitoréhoz képest sok, hiszen a közel 400 ezer forintos nettó kiskereskedelmi áron akár két darab 21 inchest is vehetünk. Ha azonban fontos számunkra a rendelkezésre álló hely, az elegancia, valamint a lehetô legkisebb káros monitorsugárzás is, egyértelmûen az LCD monitort helyezhetjük elôtérbe. Ára egyébként rohamosan csökken, nem is olyan régen egy ilyen képernyô még majdnem kétszer ennyibe került, és a technológia, valamint a sorozatszámok fejlôdése egy-két éven belül árban is versenyképessé teheti a kisebb és közepes képméretû hagyományos képernyôkkel.
A jövô monitora megérkezett.
B. J.
A Külkereskedelmi Fôiskola
megújul
Informatikából is naprakészen
RégiEcseri úti épületébôl Mátyásföldre költözött a Külkereskedelmi Fôiskola, és idén felújították az épületet. A felújítást az állami tender nyertese részben alvállalkozóknak adta ki, ahol a számítástechnikai beruházást a DVM Hungária végezte. Felkerestük a céget, ahol kérdéseinkre Fekete Viktor ügyvezetô igazgató és Beck Richárd, a hardverrészleg vezetôje válaszolt.
A számítástechnikai alvállalkozók között elég erôs volt a mezôny, számos jó nevû cég is indult, közöttük a Compaq és a magyar Cobra Computer. A DVM Hungária nagyon kedvezô ajánlatával nyert, hiszen hozzávetôleg a legmagasabb ajánlati ár ötven százalékáért vállalták a beruházást, körülbelül kétmillió forinttal olcsóbban, mint a következô legjobb ajánlatot benyújtó vetélytárs. Természetesen az elbírálásnál nem csak az ár számított, hanem a megbízhatóság és a garanciavállalás is, aminek szintén eleget tettek. A DVM márkajelzésû számítógépek ugyanis kivétel nélkül márkás alkatrészekbôl épülnek fel, és alapos tesztelés után kerültek az iskolába. A cég által vállalt 3 év garancia is megfelelô biztosíték lehet a Fôiskola számára, hogy a gépparkja sokáig megbízhatóan mûködhet, hiszen a garanciális esetekben a DVM általában 24 órás kiszállási idôt vállal, azaz a hiba bejelentésétôl számított 24 órán belül megkezdik a hiba kijavítását. Ezzel azonban nem vállaltak lehetetlent, hiszen már a fôpróba alatt kiderült, hogy a gépek megbízhatóan mûködnek, az észlelt meghibásodások jóval 1% alatt maradtak. A garanciális javításokat egyébként a DVM alvállalkozója, a Profi Plus 2000 Kft. végzi, akik nagy tapasztalatokkal rendelkeznek, elsôsorban monitorok karbantartása és javítása terén.
A teljes beruházás 35 millió forint értékben tartalmazott számítógépeket, valamint az iskolai 100 megabites Ethernet hálózat felépítését és installálását. Hetente 40&endash;60 számítógépet szereltek össze és telepítettek, de így is másfél hónapot vett igénybe a projekt. A hálózat optikai gerincét az ASK Satec Kft. építette ki, erre csatlakoznak a szerverek, a hallgatói, a tanári és az adminisztratív gépek.
A Fôiskola a közelmúltban nem túl modern gépparkkal, körülbelül 40 darab 386-os számítógéppel dolgozott, ehhez képest a mostani géppark jelentôs elôrelépést jelent. Jelenleg 150 hallgatói munkaállomás mûködik az iskolában, ezek mindegyike Pentium 166 MHz-es processzorral, 1-1,6 GB merevlemezzel és 16 MB memóriával van felszerelve. A hallgatói gépeken pillanatnyilag mintegy 3000 felhasználó dolgozhat, de a rendszer szükség esetén tovább bôvíthetô akár 8000 felhasználóig is. Így minden diáknak és tanárnak külön azonosítója és jelszava lehet, amivel bármelyik gépen bejelentkezve az iskolai hálózatra, hozzáférhet a saját anyagaihoz. Ez együtt jár egy e-mail címmel, amit a hallgatók térítésmentesen használhatnak a Fôiskolán. Emellett, minthogy az adminisztrációt végzô gépek is a hálózat részei, megoldható, hogy a diákok az összes adminisztratív feladatot a számítógépek segítségével oldják meg, ahogyan ez a Mûszaki Egyetemen már mûködik.
A tanulók gépei mellett 35 darab nagyobb teljesítményû multimédiás gép is került az iskolába, ezeket tanári, illetve bemutató célokra használhatják. A fentieken kívül további gépek szolgálnak az adminisztrációs feladatok elvégzésére. A teljes hálózatot három szerver fogja össze, amelyekben Pentium II processzorok dolgoznak. A tanárok munkáját könnyítik meg a DVM Rover laptop gépek, amelyek hordozhatóságuknál fogva számos elônyt nyújtanak az oktatásban.
A hálózatot szoftver oldalon a Novell Netware fogja össze, a hallgatói gépeken Windows 95 operációs rendszer fut.
Külön kihívást jelentett a tenderben, hogy nem csak a belsô mûszaki paramétereknek, hanem különbözô külsô jellemzôknek is meg kellett felelniük az elvárásoknak. Így például a számítógépház mérete nem lehetett akármekkora, csak 17 cm. Mivel a zárható számítógépasztalok már megvoltak, kénytelen volt a gép igazodni az asztalhoz. A DVM ezt a problémát is szerencsésen megoldotta. Bár a 17 cm semmilyen rendszerben sem szabványos, a 15 cm magas ház a rezgéselnyelô talppal megfelelô méretûnek bizonyult. A cég gyakorlatában egyébként sem újdonság a különleges méretekre készített számítógép, hiszen sokszor ipari célra készítenek különleges berendezéseket. Jelenleg éppen a Graphisoft megbízásából a slim házba épített Pentium II-es gépeken dolgoznak.
Mindent összevetve a Külker fôiskolások szerencsésnek mondhatják magukat, hiszen számítástechnikából naprakész rendszeren tanulhatnak, ami sajnos a magyar felsôoktatásban nem mindenütt mondható el.
Jakab Zsolt
Forrás - kedvezménnyel
Kedvezménnyel adja november végéig Forrás ügyviteli rendszerét, az ahhoz tartozó Microsoft-alapszoftvereket és egy Compaq-hardvercsomagot a Montana Rt. A kis- és középvállalkozókat megcélzó akcióval korszerû, fôkönyvi, pénzügyi és készletgazdálkodási modulokból álló, 2000. év biztos rendszert akarnak adni a vevôk kezébe, amelyhez a késôbbiekben további modulok is kapcsolhatók. Az ötvenezer híján hárommillió forintba kerülô csomagra az akcióban részt vevô cégek szerint fele annyit kell kiadniuk a vevôknek, mint ha részenként vennék meg annak elemeit. A Montana, a projekt vezetôje 100 millió forintos összbevételt vár az akciótól.