Információtechnológia

Az áttérés követelményrendszere

Fizethetek euroban?

Még néhány hét, és Európa 11 országában nem csupán az új naptári év kezdetét köszöntik, hanem az új pénz, az euro megjelenését is. Az EU vezetôinek reményei és tevei szerint az elkövetkezô három év alatt az Unió tagállamainak többségében egy új pénzügyi rendszer válik a gazdasági fejlôdés motorjává. Ez a három év azonban igen mozgalmasnak ígérkezik, hiszen az átalakulási folyamatra vonatkozó döntések elsôdleges megvalósítóinak, a pénzintézeteknek az állandóan változó körülmények között hibátlanul kell végrehajtaniuk a feladatokat.

S hogy ez mit jelent a kívülállók, jelen esetben a magyar érintettek számára? Erre igyekezett választ adni az a néhány napja megtartott konferencia, amelyet a KFKI ISYS Informatikai Kft. és az angol Logica Consulting Group szervezett „Az euro bevezetésének hatásai a magyarországi pénzintézetekre és azok információs rendszereire" címmel. A két szervezôn kívül a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyminisztérium és az ír Kindle Banking System egy-egy képviselôje tartott elôadást a témához kapcsolódóan.

Az elôadások szinte mindegyike &endash; bár más-más aspektusból &endash; elemezte azt, hogy milyen politikai-gazdasági körülmények teremtették meg az euro létrehozásának feltételeit. Az Európai Monetáris Unió, amely elkülönült nemzetállamok politikai unió nélküli gazdasági együttmûködése alapján kialakított monetáris övezet, a tagállamok számára kötelezô, egységes monetáris-, gazdaság-, fiskális- és árfolyampolitika szerint kell, hogy mûködjön. Az egységes monetáris politika elsôdlegesen az árstabilitás megôrzését célozza. Az ez év július 1-tôl, az elnök és a vezetô tisztségviselôk kinevezésétôl funkcionáló Európai Központi Bank (ECB) szerint ez azt jelenti, hogy az infláció növekedése nem lehet magasabb évi 2 százaléknál.

A bevezetôben már szerepelt, hogy csak 11 országban kerül bevezetésre az euro 1999 januárjában, mivel az EMU-ba belépni szándékozó EU tagállamok közül ennyi felelt meg a Bizottság által megfogalmazott konvergencia kritériumoknak. A taggá válás csak az alábbi öt kritérium teljesülése esetén, de politikai döntés alapján történik:

&endash; árstabilitás (alacsony infláció, referenciaérték: 2,7 %),

&endash; kamatlábak (alacsony szint, referenciaérték: 7,8%),

&endash; költségvetés pénzügyi pozíciója (a GDP 3 százalékát nem meghaladó költségvetési deficit),

&endash; adósságállomány (a GDP 60 százalékát nem meghaladó kormányzati adósságállomány),

&endash; árfolyam-stabilitás (a nemzeti valuta részt vesz az EMS-ben, a belépés elôtti két évben nem értékelték le, ingadozása a normál sávon belül volt).

A három fázisra osztott bevezetési szakasz 1999. január 4-én, az euro hivatalos fizetôeszközként való bevezetésével indul. Ekkorra megtörténik a tagvaluták árfolyamának eurohoz viszonyított rögzítése, illetve az ECU 1:1 arányban történô átváltása. Két év eltelte után más EU tagállamok is csatlakozhatnak az EMU-hoz, amennyiben konvergencia-mutatóik megfelelnek az ECB és a Bizottság által megszabott elvárásoknak. 2002 januárjában bevezetésre kerülnek az euro bankjegyek és érmék, majd fél évvel ez követôen megszûnik az érintett tagállamok nemzeti valutáinak törvényes fizetôeszköz státusza.

Az átmeneti idôszakot jelentô három év alatt az euro egységes valutaként, de csak mint számlapénz funkcionál. Alkalmazása a gazdasági élet szereplôi közül senki számára sem lesz kötelezô, de bárki dönthet úgy, hogy számláját euroban is vagy csak euroban vezetteti. Az új valutaövezet &endash; amennyiben a gazdasági növekedési prognózisok valósaknak bizonyulnak &endash; óriási gazdasági potenciált jelentene, amelyen belül a kereskedelmi kapcsolatok bôvülésével, a befektetések számának és a térség versenyképességének növekedésével számolhatunk. Ezzel ellentétes tendencia várható azonban a zóna és az azon kívüli államok kapcsolataiban. Fontos még megemlíteni, hogy a rögzített átváltási arányok miatt megszûnik az árfolyamkockázat, s ez makrogazdasági szinten stabilizáló tényezôként hat.

Az EMU, illetve az euro elônyei mellett azonban érdemes szót ejteni a rendszer esetleges veszélyeirôl, hátrányairól is. Az optimista elôrejelzések ugyan a térségen belül növekvô versennyel számolnak, de ez eredményezhet olyan nem mindenki számára kívánatos fúziókat, amelyek egyes területeken a munkanélküliség növekedéséhez, s végeredményben a regionális kiegyensúlyozatlanságok által kiváltott feszültségekhez vezethetnek.

Hangsúlyozni kell azt is, hogy az EMU-tagság a várható elônyök mellett számos korlátozást jelent a tagállamok számára, hiszen például megszûnik az önálló monetáris politika lehetôsége, és a külgazdasági pozíció sem javítható leértékelés révén. Összességében pedig fennáll a lehetôsége annak, hogy a közösség bezárkózóvá válik harmadik országokkal szemben.

Bár Magyarország még messze van attól, hogy a szervezet tagjává váljon, mégis hasznos, ha a pénzintézetek felkészülnek az euro bevezetésével kapcsolatos lépésekre. Persze ez szinte kötelezô is, hiszen az övezettel folytatott együttmûködés elszámolási alapja az euro lesz. Ez &endash; mint a tagállamok közötti elszámolások esetében is &endash; a háromszögeléses módszer alapján történik, azaz az egyik valutát átszámítják eurora, majd az eurot számítják át a másik állam pénznemére. Az egyetlen &endash; de óriási &endash; különbség az, hogy a tagállamok nemzeti valutáinak eurohoz viszonyított átváltási értéke ez év december 31-tôl fix, míg a külsô országok esetében ez folyamatosan változhat.

Érdemes külön megvizsgálni, hogy milyen feladatok állnak a pénzintézetek elôtt, s e feladatokat milyen elôírások, illetve ajánlások szerint kell végrehajtaniuk. A bizottság kötelezô jellegû ajánlása alapján a tagállamokban az átmeneti idôszakban költségmentesen kell végrehajtani a beérkezô átutalások átváltását, s az idôszak végén a számlák konvertálását. Az euroban denominált banki szolgáltatásokért pedig csak ugyanazokat a járulékokat lehet felszámolni, mint a nemzeti valutában denomináltak esetében. A Bizottság javasolja azt is, hogy kimenô átutalások és a nemzeti valutában vezetett számlák konvertálása költségmentes legyen az átmenet alatt. Hasonló ajánlást fogalmazott meg a 2002. elsô félévére elôirányzott bankjegy- és érmebeváltást, valamint a még nemzeti valutában vezetett számlák július 1-ével történô konvertálását illetôen.

Bár ezek a napi feladatok nem érintik a hazai bankokat, azért bizonyos tények miatt nem vonhatják ki magukat az euro bevezetésének hatása alól. Az egyik ilyen tényezô az államközi pénzügyi kapcsolatok, a másik a tôkepiac, azon belül is mind a kötvény-, mind a részvénypiac, hiszen 1999. január 1-tôl az új kibocsátások, illetve a régiek nyilvántartása is euroban történik.

Az Írországban kifejlesztett és rendszerbe állított Bankmester számítógépes program lehetôvé teszi, hogy az ottani pénzintézetek az átmenet 3 éve alatt technikailag képesek legyenek megoldani az átváltással, nyilvántartással (például euroban és IEP-ben is), kimutatással, és a többi összefüggô feladatokat. Magyarországon a KFKI ISYS Informatikai Kft. kidolgozta VIBER (Valós Idejû Bruttó Elszámolási Rendszer) elnevezésû programját, amely &endash; a fejlesztôk szerint &endash; alkalmas arra, hogy a hazai pénzintézetek is megfeleljenek az új követelményeknek.

Fenyvesi Éva

elôre, hátra, tartalom, honlap


Az Internet kihívás Intel szemmel

A platformfüggetlen platform

Nem kis érdeklôdés várta a lapzártánkkor San Franciscoban tartott Oracle Openk World '98-at. A Microsoft elleni perben immár az Intel is Bill Gates ellen vallott, így aztán sokan voltak kíváncsiak az Oracle Open World Show-n az Intel napjára. Paul S. Otellini, az Intel architektúrákért felelôs igazgatója az Internetet állította elôadása középpontjába &endash; csakúgy, mint kollégái alig két héttel korábban Budapesten.

Az Internet immár egy kíbertérként a kereskedelem és a kultúra teljes egészére kiterjed. Ebben a térben a marketing szempontok, az információ minél hatékonyabb terjesztésének követelményei egyaránt fontosak. Itt, az Oracle konferenciáján hangzott el elôször az is: az Internet egy platform, ami nem köthetô egyetlen operációs rendszerhez. Itt megfér egymással a klasszikus Unix, a szabad Linux világa &endash; ezt az alapító L. Thorvald elôadásával külön is kihangsúlyozták &endash;, az NT királysága, a Novell birodalma, de még a Mac viszonylag zárt világa is.

Ezek a világok azonban „vasat" kívánnak, amely teljesítményében, konfigurálhatóságában képes az Internetes kereskedelem alapvetô igényeinek megfelelni: megszakítás nélkül futtatható alkalmazások megbízhatósági követelményei; az adatbányászat hihetetlen információfeldolgozási, rendszerezési és tárolási igényei; és természetesen a biztonság követelménye.

Ezt kiegészíti egy nem kevésbé fontos felhasználói oldalú feltétel: egyre kevésbé szabad a „júzereknek" tudniuk, hogy gépekkel van dolguk. Ezért olyan emberbarát csatlakozási felületekkel kell találkozniuk, amelyek a természetes komunikáció lehetôségét adják meg számukra. Mint azt Otellini bemutatta, ezekre a megoldásokat a természetes beszédet értô felületek, a látványos prezentációs grafikák, az animációk adhatják. A bemutatón nagy sikert aratott, hogy a számítógéppel valahogy úgy beszéltek, mint a népszerû tévésorozatban Kirk kapitány a Star Trek fedélzeti számítógépével.

Az Intel eddigi teszteredményei szerint a Pentium Xeon csúcsprocesszorokkal készült szupergépek teszteredményei az Oracle adatbázisok kezelésében felülmúlják számos, korábban gyorsabbnak ítélt konkurens processzorra alapozott rendszeréit. Így az Intel elôtt is nyitott az út, hogy belépjen a virtuális 3D internetes birodalmába. Akik nem akarnak lemaradni, mindegyik operációs rendszer platformra kihozzák alkalmazásaikat. Erre jó példa nemcsak az Oracle, hanem mondjuk a Star Office Európában.

A hálózati számítástechnika terjedése nemcsak a szóló gépek, hanem a többprocesszoros rendszerek fejlesztését is igényli. Az a vonal, amit a Xeon processzorral az Intel megnyitott, folytatódik és 2002-ig már tisztán látszik, merre fog haladni. A Xeon megjelenése a desktop gépekben lehetôvé teszi nagy adatfeldolgozási sebességû munkaállomások elterjedését ezen a szegmensen.

Az Internet birodalmában már régen nem elegendô, ha egy cég informatikája csak a raktárkészleteket dolgozza fel. Komplett termékmenedzsment kell, amely a vevôszolgálatoktól a fejlesztôkig és a termelésig visszajelzéssekkel látja el a vezetést, megoldja a logisztika feladatait. A klasszikus nagygépes architektúrákkal ez egyre kevésbé valósítható meg, mert a rugalmasság és a skálázhatóság hiányzik belôlük, amire egy kisvállalkozásból gyorsan nagyvállalattá fejlôdô cégnek szüksége van.

Ezért elôtérbe kerülnek az ilyen képességekkel bíró rendszerek, ahol a szükséges erôforrások, a megbízhatóság, a folyamatos teljesítménynövelés mindig rendelkezésre áll. Ebbe az irányba indult el még az SAP is, és az Oracle architektúrával való együttmûködése révén a jövôben képes lesz komplex, integrált adatbányászati rendszerek kialakítására.

Bármiféle hardver és szoftverfejlesztés sikerének kulcsa a a rendszer nyiltságában rejlik. Az IBM PC mint rendszer diadalútja is ezt mutatja. Ahol bárki végezhet fejlesztéseket, kiegészítve a meglévôket, így a „third party" gyártók is növelhetik az eladhatóságot, a képességeket. A világ ebbe az irányba fejlôdik, mégha nem is mindig látszik ez egyértelmûnek.

E folyamatok eredményeképpen már alakulnak a kíbertér sarokpontjai. Két fogalom létezik itt igazán: az adat és a felhasználói interface. Ha ezek megfelelôek, akkor semmi akadálya nincs a megbízható rendszer elkészítésének. Otellini elôadásának alkalmazáscentrikus bemutatói &endash; a kereskedelmi láncok készleteinek vizuális megjelenítése, a call centerek, a hanggal vezérelhetô csatlakozó felületek, az adatbányászati megoldások &endash; egyértelmûvé tették: sávszélesség és kommunikáció nélkül a világ kereskedelme azonnal megbénul. Akkor pedig azok is elvesznek, akiknek &endash; az örökös költségtényezôkre való hivatkozással &endash; a magas kommunikációs szolgáltatási árak fenntartása még itt-ott érdekük.

Kis János

elôre, hátra, tartalom, honlap


Open World Oracle módra

Az elektronikus kereskedelem kora

San Franciscoban november 7-13. között zajlott az év egyik legnagyobb eseménye, az Oracle Open World Show. Az egyhetes rendezvénysorozatnak különös „bukét" adott egyrészt a folyamatban levô Microsoft elleni igazságügyminisztériumi per, valamint az, hogy egyre több, a Microsoft elleni terhelô vallomás kerül napvilágra. Zsarolásról beszélt például az Oracle fônöke is, de a legjobban mégis az fordíthat a per menetén, hogy immár az Intel is a Microsoft ellen vallott.

Ezért aztán itt Friscóban gyakorlatilag a nagy cégek többségének várakozásai szerint a Microsoftot valószínûleg feldarabolják a vizsgálat eredményeképpen. (Ha ez megtörténik, akkor a Microsoft csak megkapja végre, amit megérdemel, inkorrekt praktikáiért és a fogyasztót nemegyszer becsapó reklámjaiért, gyakorta trehányul megírt és a vevôkkel a monopolhelyzeténél fogva drágán megvetetett szoftvereiért. A szerkesztô véleménye &endash; „Lex Pokol" ide vagy oda...)

Már a show nyitó elôadása elôrejelezte azokat a trendeket, amelyek az Oracle jövôjét jelentik. Raymond Liane, a cég operatív igazgatója rámutatott, hogy a Microsoft per az, ami meghatározhatja a világ számítástechnikai irányzatait az ezredvég után. Fejtegetéseit kiegészítette még egy megállapítással: a kliens-szerver architektúra és a Windows világ a jelenlegi formájában halott, ugyanis nem képes megfelelni azon definícióknak, amiket az Oracle maga elé tûzött, és amelyek értelmében irányítja vállalatát.

Legyünk a világ második legnagyobb vállalata &endash; ez a cég célja, és ennek érdekében mozgósítja nemcsak fejlesztési, hanem marketing erôforrásait is. Az Oracle 8i az Internetre fejlesztett rendszer, amely képessé teszi a céget az elektronikus kereskedelem korába való belépésre.

A jövô ugyanis ez. A személyi számítógépek ára olyannyira mérséklôdött, hogy a korábbi NetPC koncepció valószínûleg nem fog továbbélni. De letette egy architektúra alapjait. A jövô vállalkozása olyan Oracle alapú rendszereken fog futni &endash; a cég reményei szerint &endash; ahol a kapcsolatot a felhasználó és a rendszer között a Java nyelv biztosítja, mégpedig a natív Java.

A Java lehetôségei egyben azt is meghatározzák, hogy az Internetes kereskedelem is differenciálódik, egy cég nem képes a szükséges hardver és szoftverkomponenseket, az Internet hozzáférést birtokolni. Helyette ezt megosztva különbözô cégek szolgáltatják. Más tulajdonában lehet az áru, máséban az ennek értékesítését vezérlô adatbázis, máséban a marketinges képességek, más üzemelteti az Internetes rendszert. Az erôforrásokat outsourcolják, ami lehetôvé teszi igen hatékony kereskedelmi rendszerek kialakulását, magas specializáció mellett. Sajnos, nem szólt az elôadó enek veszélyeirôl, mit jelent az emberek számára, ha ilyen mennyiségû személyes adat koncentrálódik egy-egy kulcs szolgáltató kezében.

Az Internet platformmá vált. Ezt jelzi életének fejlôdése, ahogy más termékek esetében is. A rádió, a televízió, az autó mind-mind újdonság volt, addig, míg tömegtermékké nem vált. Most már mindegyikük az élet elválaszthatatlan része. Az Internet is ebbe a korba lépett. Már az alkalmazásoké, az információbányászaté, az elektronikus kereskedelemé a jövô. Az internetes kereskedelem egyben azt is jelenti, hogy egyetlen cég elláthat áruval egy egész földgolyót. De mást is jelent, ami soha elôtte nem valósult meg a földi kultúra történetében: a gyártónak terméke minden egyes darabjáról visszajelzése lehet a felhasználótól. Ezt az internetes rendszer igen egyszerûen biztosítja. Eddig csak a szoftver forgalmazók éltek ezzel a lehetôséggel, mostanra viszont ez kiterjeszthetô minden, az elektronikus kereskedelemben forgalmazott termékre.

Az Oracle ennek az új küldetésnek megfelelôen váltott arculatot és marketing politikát. Újdonság a fejlesztôkkel való fokozottabb törôdés, az ingyenes fejlesztôi licencek rendszere. Ebben csatlakoznak a Sun azon kezdeményezéséhez, amely a Solaris operációs rendszert teszi a nonprofit és magánfelhasználás céljára ingyenessé.

A konferencián világosan látható volt két világ konfrontálódása: egy nyitott, Java alapú Oracle-Sun világáé, valamint Bill Gates monopolizált Windowsáé.

A jövô gyorsan és egyesek számára igen váratlanul dôlhet el.

K. J.

elôre, hátra, tartalom, honlap


A Westel Kft. és a 2000. év

A biztonság garantálva

Alignéhány hónap múlva, a jövô év elsô felére 2000-biztossá válhat a Westel Rádiótelefon Kft. teljes informatikai rendszere. Az ezzel kapcsolatos munkát a tulajdonos Media One kezdeményezésére már másfél évvel ezelôtt elindították. Az informatikai osztályon hárman kifejezetten csak ezzel a problémával foglalkoznak, a feladat megoldásának felelôse is ez az osztály, azaz nem vettek igénybe outsourcingot a 2000. évvel kapcsolatos munka elvégzésére.

Elsô lépésként a Westel 450-nél is leltárt készítettek, minden hardver- és szoftverszállítójukkal felvették a kapcsolatot és a legapróbb részletekig átvizsgálták rendszereiket. Még a felvonók sem kerülték el figyelmüket, hiszen ezek irányítórendszerei is felmondhatják a szolgálatot 2000. január elsején, ha nem 2000-biztosak.

Mint ahogyan azt Sugár Mihálytól, a cég illetékesétôl megtudtuk, a problémák listázása után következett a megoldásukhoz szükséges külsô és belsô erôforrások mozgósítása, illetve a tesztelések megkezdése. A feladat számottevô részén már túljutottak: a telefonközponti szoftver és a számlázási rendszer már megfelel a 2000. év kihívásának. A további lépcsôfokokat részben a belsô vállalati számítástechnikai rendszerek felülvizsgálata jelenti, részben olyan részletek megoldása, mint például a mobilkészülékek óráinak és dátumfunkcióinak áttekintése. (Ez utóbbiak egyébként nem érintik a telefonálás lehetôségét, de kényelmi szolgáltatásból bosszúságot okozó dologgá válhatnak, ha hibásak és idôben nem javítják ki ôket.)

Végül, de nem utolsósorban áttekintik szerzôdéseiket is: minden partnerüktôl megkövetelik, hogy 2000-biztos módon mûködjön számítástechnikai rendszerük. Minthogy a Westel 450-nél meglehetôsen korán kezdtek foglalkozni ezzel a problémával, van olyan üzletfelük, aki az ô hatásukra indította meg saját felülvizsgálati eljárását.

(komo)

elôre, hátra, tartalom, honlap


Cebit '99 Hannover

A húzóágazat

Jövô évben a világ legnagyobb vásárát 1999. március 18. és 24. között rendezik meg Hannoverben CeBIT '99 néven. (Konferenciában a World Telecom '99 lesz a legnagyobb Genfben, jövô ôsszel. A szerk.) A szakvásáron minden a számítástechnika, a szoftverek és a távközlés körül forog. A kiállítók száma várhatóan 7 508 (Magyarországról 22) lesz. A nettó kiállítási terület összesen 387 098 négyzetmétert (Magyarországról 152) vesz igénybe. A külön bemutatók 1 870 négyzetméteren zajlódnak.

A szakvásár kínálata a következô:

&endash; számítástechnika,

&endash; számítástechnikai hálózatfejlesztés, szerkezeti- és rendszertervezés, gyártás,

&endash; automatikus adatrögzítés (hardver, szoftver),

&endash; tanácsadás, szolgáltatás, online

szolgáltatók,

&endash; távközlés,

&endash; irodatechnika,

&endash; banktechnika,

&endash; kártya- és biztonságtechnika,

&endash; kutatás és technológia-átadás.

Rolf Schlichting, a Deutsche Messe AG Hannover projektvezetôje a vásár beharangozó sajtótájékoztatón hansúlyozta, hogy a CeBIT '99 a világ legnagyobb vására Európa szívében. Az 1999-es szakvásáron a legnagyobb területet, több mint 115 000 négyzetmétert a „számítástechnikai" kínálati csoport foglalja el, majd a „távközlés" követi 88 034 és a „szoftverek" 77 030 négyzetméterrel. Dr. Hans Reich, a Német Elektronikai Szövetség távközlési szakszövetség ügyvezetôje elôadásában kiemelte, hogy a távközlési piac 10 év óta elôször nô gyorsabban, mint a világpiac. A távközlés után a számítástechnika is jellegzetes szolgáltató iparággá vált a European Information Technology Observatory (EITO) &endash; Európai Számítástechnikai Technológiai Kutatóintézet &endash; adatai szerint. Az EITO szakembereinek tapasztalatai azt mutatják, hogy a szolgáltatók, az infrastrukturális eszközök és végberendezések piaca párhuzamosan fejlôdik. A számítástechnikában és a távközlésben foglalkoztatottak száma Európában 1998-ban hozzávetôlegesen 10 százalékkal emelkedett. A megfigyelések szerint a magyar számítástechnikai piac a nyugat-európai növekedéssel összemérve 8 százalékkal bôvült és 105 milliárd forintot tett ki. A fejlôdés meredeken felfelé mutat.

Egyértelmûen alkalmazás-orientált tagolással foglalkozik a CEBIT a távközlés témájával kapcsolatosan. Teljes áttekintést nyújt az iparág termékeirôl és szolgáltatásairól. Egyik kiemelkedô témája a szakvásárnak a „Voice over IP", az Internetes telefonálás feltérképezése. A szakvásáron elôször mutatnak be az információt ingyenesen továbbító nullvezetôs távközlési megoldásokat. A világ legnagyobb szoftvervásának középpontjában az elektronikus kereskededelem áll. A kínálati szoftverek egy része csatlakozási felületet biztosít a meglévô vállalati ügyviteli rendszerek, például a megrendelések felé. Bizonyos elektronikus kereskedelmi szoftvereket Internet-alapu fizetésre alakítottak ki nemzetközi elektronikus fizetési szabványok, pl. a SET (Secure Elektronic Transaction) technológia alkalmazásával.

A Deutsche Messe AG vásárszervezô társaság a kiállítóknak elektronikus szolgáltatásokat nyújt. A szakvásárra kedvezô vásárlátogatási lehetôségeket kínál több utazási iroda is. (E szolgáltatásokról és áraikról részletesebben a társaság hazai képviseletén a Német-Magyar Gazdasági és Kereskedelmi Kamarában nyújtanak tájékoztatást, Werly Szilvia vezetésével.)

Török Ágota

elôre, hátra, tartalom, honlap