Nyilvános Távközlés

NYILVÁNOS TÁVKÖZLÉS

Júniustól számváltozások a Matávnál

Egyes helyett hármas, négyes

Nem kevesebb, mint százötvenezer matávos telefonszámot változtatnak meg Budapesten a közeljövôben. A számsíkváltozás végrehajtásárólKozma Béla, aMatávmûszaki fôigazgatója adott tájékoztatást lapunknak.

Mint elmondta, a számok nagy részét június 1-jével változtatják meg Budapesten, egy hosszabb folyamat részeként. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 7/1997-es rendelete határozza meg azokat a lépéseket, amelyeket az Európai Unió számozási rendszeréhez való illeszkedés miatt Magyarországnak, s így a legnagyobb vezetékes szolgáltatónak, a Matávnak is meg kell tennie. Ennek keretében alakították át a közelmúltban a segélykérô hívásokat nullás kezdetû számok helyett 1-es kezdetûekre, és ehhez hasonlóan bizonyos speciális Matáv-számok is már 1-essel kezdôdnek. A tudakozót például 1-essel kezdôdô számmal lehet elérni a 190-es mezôben. Ezek a változások mind egy-egy folyamat részét képezik, csak úgy, mint a budapesti 1-es számsík kiürítése 1998-ban. Minderre azért van szükség, mert Európában több helyen az 1-es kezdetû számmezôt használják a speciális szolgáltatások elérésére, így az európai területen megszokott számozások használatával igazodni tudunk az európai normákhoz.

A budapesti 1-es számsík kiürítése két fô csoportra osztható. Az egyiknél a számváltozás nem kapcsolódik központi rekonstrukcióhoz, míg a másik csoportnál a változás beruházáshoz kötôdik. Az elsô esetben az elôfizetô számára minden változatlan marad, csupán a telefonszámában az elsô szám változik 1-esrôl 3-asra. Kivételt képez ez alól a lágymányosi terület, ahol a 166-tal kezdôdô számok elsô számjegye 1-esrôl 4-esre változik. Az ebbe a csoportba tartozó 150 ezer telefonszám változása egy adott idôpontban történik meg, június 1-jén.

A második csoportban az elôfizetô telefonszámának nemcsak az elsô számjegye változik és nem is június 1-jével. E csoport esetén ugyanis beruházási ütemhez kapcsolódóan vezetik be az új számokat, ezért úgy változtatnak a régieken, ahogy egy-egy területen üzembe tudják helyezni az új berendezéseket. A számváltozások azonosak: az 1-es kezdetû számok 3-as vagy 4-es kezdetû számokra módosulnak.

Ez a munka már a múlt év végén elkezdôdött, és a beruházások megvalósulásának ütemében a számok folyamatosan változnak. Az elôfizetôknek általában legfeljebb csak az elsô három számjegyet kell újra megtanulniuk, minthogy az utolsó négy szám a régi marad, de az is elôfordul, hogy teljesen új hétszámjegyû telefonszámot kap az ügyfél.

A beruházás kapcsán a régi központokat digitális központokkal váltják ki, illetve több esetben optikai szálakra cserélik a rézkábeles hálózatokat. A rekonstrukció a Lipót, a József és a Zugló központot érinti. Ezek azok a központok, ahol ugyan a számcsere nem június 1-jével, de még ebben az évben megtörténik.

A Matáv minden érintett elôfizetôt március végén levélben tájékoztatott arról, milyen telefonszámra változik a régi száma, és hogy a munkát májusban fogják elkezdeni. Akit azonban nem elégít ki a számváltozással kapcsolatos levél és további kérdései vannak, az felkeresheti a Matáv bármelyik ügyfélszolgálati irodáját, ahol egyedi kérdésekre is tudnak felelni.

A számváltozással kapcsolatos munka szeptember végére fejezôdik be. Ez tehát egy fontos határidô: a június 1-jével kezdôdô tömeges számváltozás nyomán a Matáv szeptember 30-áig ingyenesen biztosítja az új számokról tájékoztató hangbemondást.

A változások sajátosan érintik Nagykovácsit, ahol egy konténerközpont üzemel. A KHVM rendelete szerint Nagykovácsit eddig a budapesti számsíkban lehetett hívni, noha a szentendrei, a 26-os körzet része. Június 1-jével Nagykovácsi átkerül a szentendrei körzetbe és a 26-os körzetszámmal lesz elérhetô.

A számváltozásokat a Matáv úgy hajtja végre, hogy azok már az új telefonkönyvben is szerepelnek, ahol jelzik, kinek változik az elsô száma 1-esrôl 3-asra és így tovább, és kinél kell számítani teljes számcserére. Ezzel párhuzamosan a tudakozót is felkészítik a számcserével kapcsolatos tájékoztatásra, illetve átrendezik az elôfizetôi és a hibabejelentô adatbázisát is.

Fölvetôdik a kérdés, miért kell a számcserét most, 1998-ban végrehajtani? A magyarázat erre az, hogy 1999-tôl a Matáv már szeretne felhasználni számokat a felszabaduló számmezôkbôl. Mivel ez a számmezô lehetôséget ad más közszolgáltatóknak is arra, hogy rövidített számot használjanak, ezért a hírközlési hatóság ezt a lehetôséget nekik is fel kívánja ajánlani. Vagyis ha kiürül az egyes számmezô, akkor lehetôség lesz arra, hogy például az elektromos mûveknek, a gázmûveknek, a vízmûveknek, a csatornázási mûveknek, a távfûtô mûveknek 1-essel kezdôdô, három számjegybôl álló, rövidített száma legyen. A közszolgáltatónak kell eldönteni, kíván-e élni ezzel a lehetôséggel, ezután már az érintett és a Matáv dolga egyeztetni a dolog technikai megvalósítását. Jó példa erre az Autóklub országosan elérhetô 188-as száma. Ez egy már mûködô speciális szám, ami nem a távközlési szolgáltatóhoz kötôdik, hanem az autóklubnál végzôdik. Ha a KHVM úgy dönt, hogy további számmezôket kíván megnyitni az európai szabályokhoz igazodó módon, akkor annak már biztosított a lehetôsége, ezért szabadította föl a Matáv az egyes számmezôt. De ezzel a lehetôséggel csak hat hónapos pihentetés után lehet élni a számváltozást követôen, miután az elôfizetôk leszoktak az 1-essel kezdôdô telefonszámokról és megszokták, hogy az 1-essel most valami mást érnek el.

Az 1-es számsík felszabadítása és a nullás kezdetû speciális számok áttétele feltétele annak, hogy a jövôben &endash; illeszkedve az európai normához &endash; a második tárcsahang megszûnjék. E változás nyomán a 0 jelenti majd a távhívást és a 00 a nemzetközi távhívást.

Halay Edit

Honlap

Tartalom

Hátra

Elôre

Folyamatos telefonszám-változások

Hétjegyû lesz a GSM is

Alig tíz éve múlt, de már szinte senki sem emlékszik rá, hogy Budapesten a telefonszámok hétjegyûre változtak. Magyarországon ma a belföldi elôfizetôi számok hossza (körzetszámmal együtt) egységesen nyolc számjegy. Csakhogy mi lesz, ha elfogynak a számok és egyáltalán meddig növelhetô a telefonszámok hossza? Nem mintha kitörô örömmel fogadnának bármiféle változást ezen a téren a telefon-elôfizetôk, pedig az ezredfordulóval erre is fel kell készülni. A távközlés területén az utóbbi években végbement óriási fejlôdés természetes velejárója, hogy egyre több telefonszámra van szükség.

A távközlési hálózatok számmezôinek elosztási szabályait elôkészítô Hírközlési Fôfelügyelet a szolgáltatók távközlési szakembereivel együtt már igen intenzíven foglalkozik a szükséges változások kidolgozásával &endash; tudtuk meg a felügyelettôl érdeklôdve. A telefonszámok hosszúságát a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU-T) szabályozza, nálunk a megengedett leghosszabb szám jelenleg 12 jegyû lehet. A mai ismereteink szerint ezt a keretet még jó ideig nem fogjuk kimeríteni, de az ezredforduló táján mindenképpen szükségesnek látszik a telefonszámok mai hosszának egy számjeggyel történô növelése.

Ez az esemény jóval hamarabb, már ez évben be fog következni a GSM-hálózatokban. A GSM-szabályok kicsit bôkezûbben bánnak az elôfizetôi számokkal, mert például külön számra van szükségük a különbözô sebességû faxoknak, a postafiókoknak, de még a barangoláshoz is felhasználnak bizonyos mennyiségû pluszszámot. A GSM-szolgáltatások beindulásakor a legderûlátóbb becslések sem közelítették meg a mai elôfizetôi számot. Ennek következtében elsôsorban a Westel 900-nál elérkeztek a rendelkezésre álló számmezôk kimerülésének határához és rövidesen a Pannon GSM is követi ôket. Így a mobilszámok még az idén eggyel nôni fognak, tehát a 20 vagy a 30 után nem hat, hanem hét számjegyet kell majd tárcsázni.

De más jellegû változások is várhatók. Az Európai Közösség igen nagy erôfeszítéseket tesz a számozás európai harmonizálása érdekében. Természetesen e mögött is komoly politikai és gazdasági érdekek vannak. Európa távközlése jelenleg sok kis ország távközlési piacára van felszabdalva, szinte minden országban másfajta szabályozással. Átlépve egy másik országba, az emberek nem tudnak telefonálni, mert nincs megfelelô érméjük vagy kártyájuk, nem ismerik a hívás módját, nem beszélik az adott ország nyelvét és így tovább. De nagyon nehéz megfelelô méretû piacot találni a hirdetések, áruküldô szolgáltatások számára is.

Az Európai Közösség a követendô út megjelölésére egy zöld könyvet adott ki. Ebben szerepel az a számozási politika, aminek elvi betartása az EU-országok számára kötelezô. A cél egy egységes európai számozási elképzelés megvalósítása annak érdekében, hogy az megállja a helyét abban a versenyben, melyet a jóval fejlettebb távközléssel rendelkezô Egyesült Államokkal kell megvívnia. Az EU elég határozott és kemény az egységesítési törekvések érvényesítésében, amelynek betartását bizonyos türelmi idô lejártával megköveteli a tagországoktól.

Mivel Magyarország is be akar lépni az Európai Közösségbe, mi magunk vállaljuk az EU által elôírt követelmények és ajánlások megvalósítását. A követelmények között kell megemlíteni a hívások uniformizálását is, azt, hogy a külföldi hívás elôtétje a 00 &endash; ez most már Magyarországon így van &endash;, és hogy a belföldi elôtét 0. Jelenleg ez itt még 06. Követelmény az egységes európai segélyhívószám, a 112-es bevezetése. Ha ezt a számot Európában bármely országban valaki ingyen felhívja, akkor angolul is beszélô személlyel tud kontaktust teremteni, aki a megfelelô intézkedést megteszi a segélynyújtás érdekében. A számozási terv tartalmazza ezt a lehetôséget, országos kiépítése jelenleg folyik, elvileg az év végéig már mûködnie kell. Ezzel egy idôben meg fog szûnni a második tárcsahang is.

Megszûnnek a 0-val kezdôdô rövid számok, mint például a 04, a 05 vagy a 07. A rövid számok ezentúl mindig 1-gyel kezdôdnek, így lett a mentôk száma 104, a tûzoltóké 105, a rendôrségé 107. Ennek a változásnak elôfeltétele, hogy a jelenleg Budapesten 1-es számmal kezdôdô elôfizetôi számok megváltozzanak. Ez a munka már folyik, és biztosan sok elôfizetô megkapta már az értesítést a Matávtól, hogy telefonszáma rövidesen 1-es helyett 3-sal fog kezdôdni. Természetesen ez igen nagy körültekintést igénylô, rendkívül költséges procedúra. Egyrészrôl a sok évtizede üzemelô, ma már elavult, kiszolgált központokat korszerû, digitális központra kell kicserélni, kielégítve az egyre növekvô igényeket, másrészrôl a még használható AR központok számmezejét a 3-as számsíkba kell áthelyezni.

Köztudott, hogy az EU tagországaiban 1998. január 1-jétôl szabad a verseny a távközlés területén, csak három ország kapott rövid idôre haladékot. A hôn áhított csatlakozásunk esetén nekünk is le kell bontani minden akadályt a verseny elôl. Ezzel összevág, hogy a jelenlegi távközlési koncesszióval bírók monopoljoga a csatlakozás tervezett idôpontjára éppen megszûnik. Ennek megfelelôen a szabályozásnak biztosítani kell a diszkrimináció mentes, fair verseny kialakulását. Így miközben folyik a mindennapok újonnan felmerülô igényeinek a kielégítését támogató számozási tervmódosítás, aközben el kell készíteni az új számozási tervet is, mely megfelel a nemzetközi elôírásoknak és tág teret nyújt a verseny bevezetéséhez. Ennek elkészítésére nagyon rövid idô áll rendelkezésre, hiszen az ITU-T elôírása szerint a jelentôs változásokról két évvel korábban tájékoztatni kell a többi országot.

A versenynek megfelelôen biztosítani kell, hogy a különbözô szolgáltatások vagy üzemeltetôk között az elôfizetôk szabadon választhassanak, de garantálni kell azt is, hogy az elôfizetô ne kerüljön hátrányos helyzetbe választásával, kívánsága szerint tarthassa meg régi számát. Ez a számoknak a szolgáltatók közötti hordozhatóságának megvalósítását jelenti. A dolog frissességét az is mutatja, hogy az ezekrôl szóló direktíva a múlt év végén került az Európai Parlament elé jóváhagyásra.

H. E.

Honlap

Tartalom

Hátra

Elôre

Projekt menedzserek reflektorfényben

Szakértôk vagy ezermesterek?

Egy vállalat átszervezése, egy informatikai hálózat kiépítése vagy egy új szolgáltatás megteremtése nem egyszerû feladat. Ha ezt még azzal is nehezíti az élet, hogy közben a vállalatnak mûködnie kell, az informatikai hálózatnak már az elsô gép letelepítésétôl kezdve állandó feladata van, akkor a probléma szinte megoldhatatlannak tûnik. Ha mindezt még szoros határidôvel, adott pénzkeretbôl és elsô osztályú minôségben kell megvalósítani, akkor ... nos, akkor csak egy jó projekt menedzser segíthet. Hogy a projekt menedzser valóban jó volt-e, az persze csak a munka végén derül ki, de ha igen, akkor egész biztos lehet benne, hogy azonnal kezdheti a következô projektet, ahol a határidô még rövidebb, a pénz még kevesebb és osztályon felüli minôség a cél. A Híradástechnikai Tudományos Egyesület segítségével megrendezett 1. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzser Fórumon 28 vállalattól 37 elôadó mutatta be valamilyen szempontból, hogy milyen a sikeres projekt és mi a szerepe ebben a projekt menedzsereknek.

Dr. Prónay Gábor, a Fórum szervezô bizottságának elnöke bevezetôjében elmondta, hogy igen lényegesnek tartja, hogy ne csak a projekt menedzserek vegyenek részt a rendezvényen, hanem a nagy felhasználók is, akiknek projektjeik lebonyolításához szükségük van a felkészült projekt menedzserekre. Sikeres projekt menedzsment ugyanis csak olyan szervezetben valósulhat meg, ahol a legfelsô vezetés ismeri ennek a szervezési-vezetési módszernek a lehetôségeit és korlátait.

A projekt menedzsment módszertana az ötvenes években alakult ki, mikor a piaci verseny szorításában kellett komplex, egyedi projekteket megvalósítani úgy, hogy a végrehajtásban egy vagy több paraméter (határidô, mûködési feltétel és a többi) igen kritikus volt. A távközlés és az informatika egyaránt bôvelkedik a komplex projektekben, a hatékony menedzselési módszerek azonban csak a verseny megjelenésével kezdtek uralkodóvá válni ezen a területen. Mára már domináns lett a távközlésben és az információtechnológiában foglalkoztatott projektvezetôk száma, hiszen e két terület 47(!) százalékukat foglalkoztatja, míg a kormányzati, üzleti, közmû, fejlesztési és építôipari ágazatok összesen 53 százaléknyit. A '90-es évektôl itthon is egyre többször élnek a gyakorlatban a projekt menedzsmenttel, ezt a Fórum elôadásai meggyôzôen bizonyították. Azonban az is kiderült az elôadásokból, hogy a projekt menedzsment általános módszertana önmagában nem elég egy távközlési vagy informatikai projekt sikerre viteléhez. A projekt menedzsernek képzett, a távközléshez, az informatikához értô szakembernek is kell lennie, akinek a téma egész területére rálátása van, s erre a szaktudásra építi rá a menedzselési módszereket, technikákat.

Az elôadók abban is egyetértettek, hogy nincs két egyforma projekt, tehát nem lehet az egyik sikeresen befejezett projekt megoldásait, technikáját gépiesen átültetni egy másik projektre. Ebben az értelemben minden komplex feladathoz a projekt menedzsernek kell megtalálnia a megfelelô fogásokat. Sok elôadás foglalkozott azzal is, hogy a projektterv elkészültének pillanatától kezdve minden elkezd változni a projekt körül. A körülmények, az igények módosulása, az elôre nem látható helyzetek, sokszor emberi konfliktusok mind-mind változásokat hoznak be a projekt menetébe, s ezeket a menedzsernek úgy kell kezelnie, hogy ne hassanak ki negatív módon a projekt menetére.

Többen foglalkoztak azzal is, ki is a sikeres projekt menedzser. Talán meglepôen hangzik, de általában az a jellemzô, hogy a projekttervben leírt elképzelések nem szoktak teljesülni egy komplex feladat megoldásakor. Ettôl azonban a projekt még lehet sikeres. A határidô sok esetben nem kritikus, átütemezhetô. A költségek emelkedése már nagyobb nehézséget jelent, de sokszor még ez sem veszélyezteti a projekt sikerét, ha az emelkedés mértéke nem ölt elképesztô méreteket. A minôség kérdésében viszont &endash; az elôadók egybehangzó véleménye szerint &endash; nem szabad engedményeket tenni.

A fenti kérdéseket vizsgáló délelôtti elôadások többnyire elméleti jellegûek voltak, de délután már több gyakorlati példával illusztrált elôadás is elhangzott. A Motorola hazai WiLL rádiós rendszerének és a cseh GSM900-as rendszernek a telepítése szolgált modellként Dalos Ottó elôadásában. Pap Gyula az OTP banki átutalási rendszere komplex átszervezésének kapcsán mondta el módszertani gondolatait. Koren István, az ANSware Kft. képviseletében a SuliNet projekten keresztül mutatta be, hogy a speciális körülmények meglepô helyzeteket tudnak produkálni. Hiába áll ugyanis az év 365 napból, ez az iskolák számára jóval kevesebb.

Dr. Antos György, az IBM projekt menedzsere egy új, sok száz IBM projekt tapasztalataira épülô módszertant, a MITP (Managing Implementation of the Total Project) módszert ismertette. A módszertanhoz az IBM kidolgozta a személyi számítógépen futó, grafikus interfésszel dolgozó WSDDM (Worldwide Solution and Delivery Methods) programrendszert is. Az MITP kiérlelt technikájának az egyik elônye, hogy modellje a projekt elô- és utóéletét is bizonyos mértékig magában foglalja.

Ulicsák Béla, a Matáv munkatársa a piacon kapható középkategóriás és professzionális projekt menedzsment támogató rendszereket hasonlította össze igen szuggesztív stílusban. Elôadásából kiderült, hogy ezek a szoftverek igen hatékonyan tudják támogatni a projekt menedzsert, legtöbbjük képes különbözô szempontok szerint elôállítani a döntésekhez szükséges információkat, de csodák nincsenek: a hogyan tovább kérdésében mindig az embereknek kell dönteniük.

B. I.

Honlap

Tartalom

Hátra

Elôre

Matáv-minôség

Pontról pontra

Tíz minôségi mutató adja Magyarországon az egyik legfontosabb kritériumrendszerét a közcélú vezetékes távbeszélô szolgáltatás minôségének. Az összes primer körzetre azonosan vonatkozó követelményrendszer 1995 óta, a koncessziós szerzôdésekben rögzítetten van érvényben, a tíz minôségi mutató az elôfizetôk által érzékelhetô szolgáltatási minôségi elemekre vonatkozik. Maguk a mutatók az egész országban egységesek, ám a követelményeket primer körzetenként külön-külön kell teljesíteni. A minôségi elemekre vonatkozó elôírás évrôl évre szigorodik.

A Hírközlési Fôfelügyelet és a területi felügyeletek folyamatosan ellenôrzik a követelmények betartását. A Matáv, amely részt vett a mérési rendszer kidolgozásában is, fontosnak tartja, hogy a rá vonatkozó mérési eredmények a valóságot tükrözzék, hiszen ennek alapján javíthatja tevékenysége színvonalát. A cég saját mérési eredményei általában megegyeznek a hatóságéval, a követelményeknek való megfelelésért végzett többéves munka eredményeként 1997 végére érték el mindegyik primer körzetben a koncessziós szerzôdésekben elôírt minôségi színvonalat. (Az elmúlt három évben az elmaradások miatt százmillió forintos nagyságrendû, folyamatosan csökkenô összegû kötbért voltak kénytelenek fizetni, elsôsorban a budapesti vonalakkal és a számlákkal kapcsolatos kifogások nyomán. A hibák súlyosságát egyébként pontrendszer alapján értékelik.)

A Matáv havonta ellenôrzi szolgáltatásainak minôségét. Vizsgálóhívásokat végeznek, amelyeket automata mérôrendszerrel értékelnek ki. Ehhez hasonlóan ellenôrzik például a tárcsahang jelentkezésének gyorsaságát. A nyilvános készülékeknek véletlenszerûen kiválasztott tíz százalékát ellenôrzik, ezek mûködésébôl következtetnek a teljes állomány állapotára. Az ügyfelek véleményét a hibaelhárításról havonta 2800 elôfizetô megkérdezésébôl tudják meg. A telefonos közvélemény-kutatást 1997 márciusától egy a Matávtól független piackutató cég végzi.

A vállalat szakemberei úgy érzékelik, a szolgáltatás színvonalának javulását az ügyfelek is visszaigazolják.

Honlap

Tartalom

Hátra

Elôre

Újabb lépés a távközlés felé

Elkészült az AH gerinchálózata

Újabb lépést tett a távközlés felé az Antenna Hungária április 22-én, amikor ünnepélyes keretek között felavatta az országos, digitális, mikrohullámú gerinchálózatát. Az Országos Transzport Hálózat (OTH) névre keresztelt rendszer nagyon széles körû szolgáltatási skálának veti meg potenciálisan az alapjait. Az eddigi kiegészítô jellegû távközlési szolgáltatások mellett az OTH segítségével akár önállóan is felléphet az Antenna Hungária a szolgáltatói piacon.

Az országos hálózat kiépítésének az alapgondolata eredetileg a mûsorszóró tevékenységhez fûzôdött, a digitális stúdiók megjelenésével ugyanis a mûsorszétosztás jobb minôségben történhet nagy sebességû digitális rendszereken. Egy ekkora volumenû beruházást azonban úgy célszerû megvalósítani, hogy a költségek minimális növekedése mellett nagyobb kapacitások álljanak rendelkezésre, mint amire a mûsorelosztásban szükség van. Ez a többlet adja a távközlési szolgáltatások nyújtásához szükséges átviteli kapacitást.

A közel 2000 kilométer hosszú, minden megyeszékhelyet összekötô, 155 megabit/másodperc átviteli sebességû gerinchálózat berendezéseit a Sumitomo kereskedôház közremûködésével a NEC szállította, akivel az Antenna Hungáriának már 25 éves kapcsolata van. A mikrohullámú, digitális hálózat SDH rendszerû (Synchronous Digital Hierarchy &endash; szinkron digitális hierarchia) és öt darab öngyógyító gyûrûbôl áll, melyek Budapesten kapcsolódnak össze. Az öngyógyító gyûrûk lényegében két egyirányú, párhuzamos gyûrûbôl állnak, melyeken a forgalom iránya ellentétes. Ha bárhol a gyûrû megsérül, akkor a sérült szakaszt automatikusan az ellenkezô irányú forgalmat lebonyolító gyûrûk összekapcsolásával hidalják át, ez igen nagy megbízhatóságot ad a rendszernek.

A gerinchálózat szerepét ellátó OTH-ra a felhasználók ugyancsak mikrohullámú elérési hálózat segítségével csatlakozhatnak. Erre a célra az Alcatel Pécsett, a NEC pedig Budapesten épített bemutató jellegû pilot projektet. Segítségükkel 2 megabit/másodperces vagy 64 kilobit/másodperces sebességû felhasználói elérést tud biztosítani az Antenna Hungária. Az így kialakuló hálózat egyaránt lehetôséget ad üzleti kommunikációs szolgáltatások nyújtására, valamint az Antenna Hungária középtávú terveiben szereplô olyan távközlési szolgáltatások megvalósítására, mint a civil és készenléti TETRA rendszer vagy a GSM 1800-as hálózat kiépítése.

A nem egészen egy év alatt elkészült 4 milliárd forintos beruházás avatásán részt vett dr. Csiha Judit, a privatizációt felügyelô tárca nélküli miniszter asszony, aki hangsúlyozta, hogy ez a beruházás azért alapvetô jelentôségû, mert aki a következô évezred elején ott akar lenni a nagy távközlési szolgáltatók között, annak már most meg kell vetnie a lábát a piacon. Mint mondta, külön öröm a számára, hogy az állam, mint tulajdonos sajátos érdekei és az Antenna Hungária vezetésének elképzelései találkoznak, amire ez a beruházás is egy jó példa.

Honlap

Tartalom

Hátra

Elôre

Cebit '98 II. rész

NETnet: a hálózati bróker

Már természetes, hogy a versenybe beszálló vagy arra készülô szolgáltatók még a kereskedelmi szolgáltatás bejelentése elôtt valamilyen mértékig kiépítik a hálózatukat. Az 1995-ben alakult NETnet azonban egy méternyi optikai szállal sem rendelkezik, mégis komoly forgalmat bonyolít le tíz európai országban. Az eddigi ismeretlenségbôl most végleg kiléptek azzal, hogy önálló standon jelentek meg a CeBIT-en.

A cég története még 1994 nyarára nyúlik vissza, amikor négy svéd üzletember egy kávéházban éjszakába nyúlóan arról vitatkozott, hogyan alakul az európai távközlés helyzete az 1998-as liberalizáció után. A beszélgetés egyik konklúziója az volt, hogy az alternatív szolgáltatók megjelenése után egy adott nemzetközi összeköttetés percdíja jelentôsen eltérhet aszerint, hogy a hívás milyen úton (azaz milyen szolgáltatók hálózatán keresztül) épül fel. 1994 ôszén azonban Erik Hallberg vezetésével létrejött a teleExpress, mely a telefonhívás útvonalának optimalizálását végrehajtó berendezés kidolgozására szakosodott. 1995 augusztusában ebbôl lett a NETnet International. A technikai megvalósításban tevékeny részt vállalt az Ericsson, s 1996-ban elôször Svédországon belül, majd augusztustól kezdve már Norvégiára kiterjedôen is megindultak az elsô kísérletek. 1997-ben további cégek szálltak be az üzletbe, mely elôbb Németországra, majd Ausztriára, Görögországra, Olaszországra és Svájcra is kiterjedt. A CeBIT elôtt nem sokkal már Belgium, Franciaország és Luxemburg is a piacuk részévé vált. Az üzlet nagyságára jellemzô, hogy például Németországban jelenleg 60 alkalmazottja, 250 disztribútora és 200 viszonteladója van a NETnet szolgáltatásainak. 1998 elején már 2500 kis és közepes vállalkozás használta a NETnet eszközeit.

Maga a berendezés egy számítógép-vezérelt fekete doboz, ami a cég alközpontja és a hálózat között helyezkedik el. A telefonhívások pontosan ugyanúgy történnek, ahogy addig, azonban a számítógépes rendszer - mely az összes szolgáltató díjtételeit tartalmazza - megvizsgálja a hívott számot és olyan irányba tereli a hívást, amerre az a legkisebb költséggel épül fel a hívott számtól és a napszaktól függôen. A NETnet telefonrouterei állandóan frissítik a memóriájukat, így mindig az aktuális tarifák alapján hozzák meg a döntésüket. A megtakarítások belföldi, nemzetközi és mobil hívásoknál egyaránt jelentkeznek.

A NETnet másik hatékony megoldása a díjtételek csökkentésére a mobil call-back szolgáltatás bevezetése. A mobil készülékrôl a NETnet call-back számát kell felhívni, majd az elsô csengetés után törölni a hívást. A Telespar szolgáltatás számítógépe másodperceken belül visszahívja a mobil készüléket, aki ekkor adja meg a hívandó számot. A létrejövô kapcsolat minden esetben egy angol szolgáltatón keresztül fog létrejönni, s a fizetendô percdíj 0,59 DM lesz a Németországba irányuló hívások esetében idôszaktól és minden egyébtôl függetlenül. Ráadásul a 15 másodpercnél rövidebb hívások díjmentesek, miközben Németországban csúcsidôben egy perc mobilhívás 1,99 DM is lehet. A legtöbb helyen mintegy 70 százalékra csökkent a telefonköltség a NETnet szolgáltatásának bevezetése után.

Bartolits István

Honlap

Tartalom

Hátra

Elôre

Cebit '98: A német versenypálya

o.tel.o: a feltörekvô versenytárs

Sok új szolgáltató megjelenését fogja maga után vonni a távközlés európai liberalizációja, de talán érthetô, hogy ezek közül a legnagyobb érdeklôdést a CeBIT-en a német Deutsche Telekom leendô versenytársa, az o.tel.o váltotta ki. Aki Dávid és Góliát csatájaként képzeli el ezt a versenyt, az igencsak meglepôdhetett: az impozáns, emeletes pavilon optimizmust és magabiztosságot sugárzott, s nyitástól zárásig óriási volt az érdeklôdô tömeg. Igaz, a sikert a távközlésben is éves bevételben és nem látogatószámban mérik, de Ulf Bohla, az o.tel.o elnök-vezérigazgatója szerint 2005-re már közel 7 milliárd DM éves bevételt terveznek a cégnél. Érthetô tehát, hogy sokan voltak kíváncsiak a szárnyait bontogató szolgáltatóra.

Az o.tel.o-t két német cég, az RWE és a VEBA hozta létre kimondottan azzal a céllal, hogy a Deutsche Telekom versenytársa legyen. A liberalizálás elôtt már jelentôs beruházásokat hajtottak végre, így például 11 ezer kilométer optikai kábelt fektettek le, hogy a nagyobb német városok között készen álljon egy korszerû gerinchálózat az 1998-as indulásra. Ezzel egy idôben elôkészítették a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó szerzôdéseket is, s a tulajdonosok megnövelték részesedésüket az 1800 megahertzen dolgozó cellás rádiótelefon-szolgáltatóban, az E-plus-ban 30%-ról 60%-ra. Ezzel együtt bejelentették, hogy az o.tel.o és az E-plus a továbbiakban szorosabb együttmûködésben fog dolgozni.

Az o.tel.o a felkészülés után idén március 11-én kezdte meg kereskedelmi tevékenységét, s elsôsorban a kis és közepes méretû üzleti szektort kívánja megnyerni ügyfélnek. A felajánlott szolgáltatások között egyaránt szerepelnek a kedvezményes díjszabású nemzeti és nemzetközi távhívások, kerettovábbításos (frame-relay) adatszolgáltatások, Internet-elérés. A szolgáltató díjszabásában három nemzeti zónát (helyi, regionális, belföldi) és két idôzónát (üzleti idôszak, pihenô idôszak) alakított ki. A regionális zóna mintegy 50 kilométeres körzetre terjed ki, az üzleti idôszakot pedig munkanapokon 9 és 18 óra között határozták meg. Az o.tel.o gondolt azokra is, akik vidéki vagy külföldi tartózkodásuk alatt is szeretnék a kedvezô tarifa elônyeit élvezni, s kibocsátották az o.tel.o hívókártyát is, mely már harminc országból teszi lehetôvé a hazatelefonálást. A díjmentes elérési szám hívása után az o.tel.o számítógépe elkéri a kártya sorszámát, a hívott számot és az o.tel.o hívókártya díjszabás szerint felépíti a kapcsolatot, miközben a hívónak a hívás helyszínén semmit nem kell fizetnie. Az o.tel.o hívókártya 20 illetve 50 márkás elôre fizetett változatban kapható, de a sokat utazók elôfizethetnek olyan hívókártyára is, mely a havi forgalom ellenértékét a folyószámláról veszi le automatikusan. Egy már aláírt szerzôdés értelmében az American Express hitelkártya tulajdonosok automatikusan élhetnek ezzel a lehetôséggel. A hívások természetesen ahol csak lehet, az o.tel.o hálózatát veszik igénybe. Az érdeklôdést jól mutatja, hogy a kártyából a CeBIT kezdetéig már 90 ezer darabot sikerült eladni.

Mindezeken felül, az o.tel.o lesz a szeptember 23-án induló globális mûholdas Iridium rádiótelefon rendszer egyik európai szolgáltatója. A megegyezés keretében összesen 22 európai ország &endash; köztük Magyarország is &endash; ide fog tartozni, míg Európa másik részét a Telecom Italia fogja ellátni. Az új szolgáltatónak azonban ezen kívül is van magyar vonatkozása. Az öt tagú Igazgatótanács egyik tagja ugyanis Debrecenben született, s Peter B. Zábojinak hívják. Záboji a mobil kommunikáció, a kábeltévé és a multimédia szolgáltatások területével foglalkozik az o.tel.o-n belül.

Az o.tel.o díjrendszere

Üzleti idôszak -Pihenô idôszak

Helyi hívás -.12 DM -.06 DM

Regionális hívás -.24 DM -.12 DM

Belföldi hívás -.48 DM -.24 DM

Nemzetközi tarifák

Európa 1. zóna -.69 DM

Európa 2. zóna -.99 DM

Nemzetközi 1. zóna -.69 DM

Nemzetközi 2. zóna 1.99 DM

Nemzetközi 3. zóna 2.39 DM

Nemzetközi 4. zóna 2.79 DM

(Magyarország az Európai 1. zónába tartozik)

A hívókártya díjrendszere

Országon belül -.79 DM

Európa 1. zóna ( 29 ország) 1.09 DM

Európa 2. zóna (Izrael) 1.29 DM

Nemzetközi 1. zóna (Kanada, USA) 1.39 DM

Nemzetközi 2. zóna (Ausztrália, Hongkong, Japán, Új Zéland, Szingapúr) 2.29 DM

Nemzetközi 3. zóna (Fülöp-szigetek, Dél-Afrika, Tajvan) 2.69 DM

Nemzetközi 4. zóna (Indonézia, Malajzia) 2.99 DM

B. I.

Honlap

Tartalom

Hátra

Elôre

A hírközlés története XXIII.

Az elsô távolsági vonalak kiépülése

Mint elôzô számunkban említettük, a távolsági forgalom megindulásának elôfeltétele volt, hogy a hálózat kétvezetékes legyen. Budapesten az elsô kétvezetékes központ 1897-ben a Szerecsen utca 7&endash;9. (ma Paulay Ede utca) alatt létesült 3000 vonalas kapacitással. Erre nem csak a távhívásokba való bekapcsolás miatt volt szükség, hanem azért is, mert idôközben megjelentek a városban az elsô villamosok. Mivel ezek is a földet használták visszavezetésre, akárcsak a telefon, ezért a beszélgetések egyre több helyen zúgásokkal, zörejekkel keveredtek, melyek jelentôsen rontották a hálózat minôségét.

Volt azonban egy harmadik szempont is, ami megmagyarázza a Szerecsen utcai központ viszonylag magas vonalszámát. A telefonszolgálat ugyanis a központok számának növekedésével egyre nehézkesebben mûködött és az elôfizetôk &endash; akik között igencsak befolyásos személyek is voltak &endash; egyre gyakrabban hangoztatták panaszaikat. A lassú hibaelhárítás, a téves kapcsolások, az összeköttetések késedelmes bontása, a telefonnévsor tökéletlensége szerepeltek leggyakrabban a panaszokban. Alapos vizsgálat után a miniszter elrendelte, hogy a hibaelhárítás és a kezelés megkönnyítése végett a központok számát csökkenteni kell oly módon, hogy Budán egy, Pesten pedig két kapcsolóközpont lássa el a teljes hálózat kezelését. Ennek az utasításnak a teljesítéséhez viszont nagy kapacitású, koncentrált központokat kellett építeni.

A Szerecsen utcai központ több újdonságot is hozott, ami valóban segített megoldani a problémákat. Itt alkalmaztak elsôként olyan annonciátorokat, melyeket nem kézzel kellett visszaállítani. Ezekhez a hívásjelzôkhöz két tekercs tartozott, az egyik továbbra is a jelzôtáblát tartó horgonyt emelte fel, hogy az lefordulásával jelezze a kezelô számára a hívásigényt. Amikor viszont a kezelô belépett a kapcsolatba, a másik tekercs újra alapállapotba hozta a hívásjelzôt. Ugyancsak itt szereltek fel elôször csengetô dinamót, amelyet a városi egyenáramú világításra csatlakoztatott motorral hajtottak meg. A kapott váltakozó áramot transzformátoron keresztül használták fel a csengetésre.

Ebben a központban alkalmazták elôször a kábelborda rendszert szénlemezes villámhárítókkal, valamint a forrasztósávokat is, melyekre a multiplikációs kapcsolók kábeleit forrasztották. A kezelôk is itt kaptak elôször mellbeszélôt. A távolsági vonalak építése sem volt egyszerû feladat, de ennek buktatóival már jóval hamarabb megismerkedhettek a hazai szakemberek. Már 1887 körül felvetôdött a gondolata Bécs és Budapest közötti távbeszélôvonal megépítésének, s ehhez három áramkör erejéig légkábel formájában hozzá is kezdtek. A légvezeték építéséhez szükséges porcelán szigetelôk gyártását meg is kezdte Zsolnay Pécsett, azonban hamar kiderült, hogy nem sikerült megfelelô minôségû szigetelôket elôállítania, így az elsô megrendelésekhez a szigetelôket a csehországi Haas és Czjizek cégtôl vette meg. Zsolnay Vilmosnak végül Hollós József postamérnök segítségével sikerült a megfelelô szigetelôt kidolgoznia, sôt egy szigetelômérô berendezést is kidolgoztak, hogy a mérést még Pécsett le lehessen bonyolítani, ne a helyszínen derüljön ki a szigetelôk hibája.

Nem volt egyszerû a 3 mm átmérôjû bronz érpár beszerzése sem. Magyarországon akkor még nem gyártottak ilyet, így ezt a Felten és Guilleaume cégtôl rendelték meg. Magyar cég gyártotta viszont a tartóvasakat és a besztercebányai erdôigazgatóság szállította a légvezeték oszlopaihoz szükséges oszlopokat, melyeket elôzetesen rézgáliccal telítettek, mert akkor még a kátrányolajjal való telítés nem volt elterjedt.

Külön feladatot jelentett a teljes vonal indukciómentesítése, erre a célra Csengôdön 850 méter hosszan kísérleti vonalat építettek a vasúti pálya mellé, hogy a leghatékonyabb megoldásokat tanulmányozzák. A mérések alapján a Budapest&endash;Bécs vonalon az érpárokat csavarmenetben vezették és az egyes áramkörök rendszeresen keresztezték egymást.

A Bécs&endash;Budapest vonalat végül 1890. január elsején adták át a forgalomnak, de ennek nem volt közvetlen kapcsolata a budapesti helyi hálózattal. Bécscsel csak a fôpostáról lehetett beszélni, illetve néhány olyan személy tudta még otthonról elérni a vonalat, akinek a munkahelyére vagy lakásába kéthuzalos állami vonalat vezettek be, és azt a fôpostán lévô központba kötötték be. 1893. december 3-án pedig a Budapest&endash;Gyôr&endash;Pozsony, a Budapest&endash;Szeged&endash;Temesvár&endash;Arad vonalat is átadták, majd sorban épültek az újabb és újabb összeköttetések.

A telefonelôfizetôk számának rohamos növekedése Budapesten már a századfordulóra oda vezetett, hogy 1901-ben be kellett vezetni a szám szerinti bejelentést, mert a kezelônôk képtelenek voltak az 5300 elôfizetôt fejben tartani. Ugyanez évben megjelentek az elsô pénzbedobós készülékek, az elsôt május 31-én helyezték üzembe a Keleti pályaudvaron.

Az egyre népszerûbb szolgáltatás egyik kényelmetlensége az volt, hogy a telefontulajdonosoknak rendszeresen gondozniuk kellett a készüléket mûködtetô Leclanche-elemeket. Ennek elmaradása ugyanis a készülék hangminôségének jelentôs romlásához vezetett. A posta ezért úgy döntött, hogy az LB (Local Battery &endash; helyi áramforrás) rendszerû központokról át kell térni a CB (Common Battery &endash; központi áramforrás) rendszerre.

dr. Bartolits István

Honlap

Tartalom

Hátra

Elôre