Power Macintosh otthonra
iMac a tömegeknek!
Ha
pillantást vetünk az Apple legújabb
számítógépére, az iMac-re,
elcsodálkozunk: nem hasonlít
számítógépre. A monitorral
egybeépített gép furcsa formája,
áttetszô borítása, a szokatlan, de
ergonómiai szempontból fejlett billentyûzet
és egér a gyerekek számára
kifejlesztett képességfejlesztô eszköznek
tûnhet. Éppen emiatt bárhova letehetô: a
konyhába, a nappaliba, a dolgozószobába, de
az irodába is.
A gépben elég memória lakozik ahhoz, hogy a legbátrabb Internet-applikációt is gyorsan kezelje, a látnivalókat nagy színes képernyôn mutassa a Macintosh kezelésének egyszerûségével és könnyedségével.
Az 1000 dolláros kamuhatár...
Bár sokan szeretnének már látni egy 1 000 dollárnál olcsóbb Macintosh-t, ez sem lett az. Az augusztusban forgalomba kerülô iMac-ért 1 299 dollárt kell fizetni. (Bár az is igaz, hogy az 1 000 dollár alatti PC-k csak csupasz gépek, monitor és néhány egyéb olyan dolog nélkül, ami az iMac-ban az alapfelépítés része. Ráadásul jóval gyengébb processzorral és kevesebb extrával kaphatók ezek a PC-k &endash; gyakorta a CD-meghajtó sincs bennük. Amint ezek árát hozzászámoljuk, rögtön kiderül, az 1 000 dollár alatti PC csak kamu, sôt, az iMac-kel azonos konfigurációban drágább annál! &endash; A szerk.) Lássuk, mit kap, és mit nem kap ezért a majd 1 300 dollárért az, aki ôsszel megvásárolja. Hogy Magyaroszágon mikor forgalmazzák, és milyen konfigurációban, arra késôbb visszatérünk.
Szembetûnô, hogy bár CD-meghajtó van benne, floppymeghajtó nincsen, és a modem sem 56 Kbps. Mivel azonban hónapok vannak még az iMac tervezett forgalomba hozásig, az Apple-nek van ideje, hogy például az esetleges visszajelzések alapján gyorsabb belsô modemet tegyen bele. Annak pedig, aki valamiért ragaszkodik a beépített floppyhoz, az iMac-hoz csatolható USB-eszközök jelentenek gyorsabb megoldást, illetve a 24-szeres CR-ROM. A gépbe SCSI busz sincs beépítve &endash; ami pedig asztali Macintosh gépeknél jellemzô &endash;, de mire a boltokba kerül az iMac, addigra lesz USB Zip vagy USB SuperDrive. De ha valakinek nagyon kell az SCSI csatoló, akkor lehet, hogy nem iMac-et kell vennie?
Ami a szoftvereket illeti, a gépen telepítve lesz a legújabb rendszerszoftver, a Mac OS 8.1, az AppleWorks (ez a ClarisWorks új neve, mióta a Claris szoftverek fejlesztése a FileMaker kivételével az Apple-höz került), a Microsoft Internet Explorer 4.0 verziója (nem véletlen, hiszen Bill Gates vásárolt Apple-részvényeket), az America OnLine új AOL 4.0 szoftvere, és a Quicken'98, valamint a Kai's Power Goo.
Nem mind lassú, ami olcsó...
Annak ellenére, hogy ennyi újdonságot és a technológia élvonalába tartozó megoldást tartalmaz, árát tekintve a Macintosh számítógépek alsó kategóriájába tartozik &endash; teljesítményét és képességeit tekintve pedig megelôzi a hasonló áron kapható PC-ket. A G3 processzor például gyorsabb az ugyanolyan MHz órajelû Intel Pentium Pro/II processzornál, mert eltérô felépítése, architektúrája miatt ugyanannyi órajel alatt több mûveletet hajt végre. Az iMac-ben lévô G3 processzor is ilyen. (A G3 a Byte Magazine ByteMark tesztjén 9,9-es értéket ért el, míg az egyik legnagyobb konkurens gyártó 400 MHz-es Pentium II alapú csúcsmodellje 5,6-et.)
Miután Steve Jobs, az Apple-höz ideiglenes vezérigazgatóként visszatért alapító május 6-án bemutatta az iMac-et és benne az USB csatolási lehetôséget, egymás után jelentették be az USB-fejlesztôk (például a Panasonic, a Sony és a Newer Technology) a technológia alkalmazását. A Kodak például már ad el USB kapuval rendelkezô digitális videokamerát, és ilyen digitális kamerát is fejleszt. (Úgy hírlik, augusztusban kapható lesz az Imation és a Panasonic közös fejlesztésû USB SuperDisk meghajtója is, amely képes kezelni 120 MB, 1,44 MB és 720 K floppykat, Macintosh és PC formátumúakat egyaránt.)
Néhány szó az USB-rôl
Az USB szabványát számítástechnikai és telekommunikációs cégek (Compaq, DEC, IBM, Intel, Microsoft, NEC és Northern Telecom) fejlesztették ki. Az USB asztali periféria busz lehetôvé teszi (kis távolságra) a külsô perifériák plug-and-play rendszerû használatát, megszüntetve ezáltal a különféle kártyák és csatolók a számítógép dobozába való installálásának szükségességét, és az ezzel járó ismételt konfigurálásokat. Így anélkül lehet új külsô eszközt csatolni a számítógéphez, hogy azt külön konfigurálni kellene és újra kellene indítani a rendszert. Az USB-vel egyidejûleg 127 eszköz futhat egy számítógépen.
Az USB-vel bármiféle input/output eszközt hozzá lehet csatolni a számítógéphez: audio, monitorvezérlô eszközöket, joystickot, egeret, 4 és 6 szoros sebességû CD-ROM meghajtót, floppymeghajtót, szkennert, nyomtatót, adatkesztyût, MPEG-2 alapú termékeket, digitalizáló berendezéseket, telefont, ISDN-t és digitális PBX-et. Az USB perifériák késôbb a mai perifériákkal hasonló áron kerülnek majd forgalomba, eleinte nyilván kissé drágábban.
Ami az iMac alapárban benne van
- * 233 MHz PowerPC 750 (G3) processzor 512k hátoldali L2 gyorsítótárral
- * 32 MB SDRAM (128 MB-ig bôvíthetô)
- * 2 MB SGRAM (4 MB-ig bôvíthetô)
- * 4 GB ATA hard drive
- * 24x CD-ROM meghajtó
- * Beépített sztereó hangszórók SRS hangzással
- * Beépített 33,6 modem
- * 10/100BASE-Tx Ethernet
- * Beépített 15" monitor (maximum 1024x768 fel- bontással)
- * 2 db 12 Mbps Universal Serial Bus (USB) kapu
- * 4 Mbps infravörös (IrDA) kapu
- * 66 MHz rendszerbusz
- * Apple USB billentyûzet és Apple USB egér
(m-s)
Tartalom
Honlap
Elôre
Hátra
Új Apple operációs rendszer
A Rhapsodytól a Mac OS X-ig
Az idei WorldWide Developer Conference (WWDC) megnyitóján az Apple Computer, Inc. bemutatta új operációs rendszerstratégiáját, mely már nem a Rhapsody kódnevû szoftveren alapul, hanem a Mac OS X (10) rendszerszoftveren, és mely várhatóan 1999 ôszén kerül majd az üzletekbe. A Mac OS X többszálú, preemptív multitaszking rendszer lesz, védett tárkezeléssel, továbbfejlesztett virtuális tárral, valamint az új PowerPC G3 processzorra optimalizált kóddal.
A multitaszking azt jelenti, hogy "egyszerre" több feladatot lehet egy géppel végrehajtatni. A multitaszkingnak kétféle megoldása ismert: az egyik az úgynevezett kooperatív, a másik a preemptív. Az elôbbi esetén az egyes programok hagynak lehetôséget a többinek a futásra. A preemptív azt jelenti, hogy az operációs rendszer gondoskodik arról, melyik program mikor futhat. A különbség például a Unix és a Windows, illetve a MacOS között az, hogy míg az elôbbiek preemptív multitaszkingot használnak, az utóbbi kooperatív multitaszkingot.
Fokozatos áttérési lehetôség
A Mac OS X a már sok éve használt Macintosh fejlesztôi felületre (API) épül. A fejlesztôk "áthangolhatják" szoftvereiket a Mac OS X API-ra, így teljes mértékben kihasználhatják annak fejlett szolgáltatásait. Az Apple tervei szerint a nem módosított alkalmazások is mûködnek majd a Mac OS X operációs rendszeren, de nem fogják kihasználni annak új szolgáltatásait &endash; ez a megoldás lehetôvé teszi az új operációs rendszerre történô fokozatos áttérést, nem kell "eldobni" a régebbi szoftvereket.
A most elhagyott Rhapsody-terv eredetileg három területet ölelt fel az Apple szempontjából: a rendszerszoftverek közötti migráció stratégiáját, technológiák kialakítását és magát a terméket. A Rhapsody-stratégia a szoftverek és az új API-k közötti kaput képviselte. A Rhapsodyt mint stratégiát nem fejlesztik az 1.0 verzión túl, nem lesz desktop alkalmazása. Termékként nem képvisel annyi jellemzôt, technológiát és felhasználói ismertséget, mint a Mac OS X. Az Apple mégis két operációs rendszer kibocsátását tervezi 1998-ban: az "Allegro" (elôdje a "Tempo", utóda a "Sonata") kódnéven ismert Mac OS 8.5 verziót és a Rhapsody 1.0 alapszoftvert. A Rhapsody operációs rendszer forgalmazásával az Apple a kiadványszerkesztési és az Internet-alkalmazások számára nyújt kiemelkedô szervermegoldást. A Rhapsody minden PowerPC PCI alapú Macintosh-on és kompatíbilis gépen fut, amit 1997. január 1-je óta adtak ki. Az Intel Rhapsody-hoz (PC verzió) minimum 486DX komputer kell.
A Rhapsody tehát nem csak Macintosh (PowerPC) gépeken fog futni, hanem Intel alapúakon is. A PowerPC változat azonban fejlettebb lesz. Egyrészt maga a PowerPC processzor elônye miatt, másrészt mert az Apple maga felügyeli a Mac platformot &endash; ezért továbbra is jobb integrációt képes elérni a rendszerszoftver és a hardware közt, mint amit a PC-re gyártó cégek.
Unixos elemek beépítése
Az Apple a Rhapsody néhány kivételes technológiájának Mac OS X-ben való alkalmazásának módjait keresi. Ezek között van a unixos ízesítés, a Mach mikrokernel. (A kernel az operációs rendszer azon része, amely a hardvert és a fôbb rendszerfunkciókat irányítja.) A UNIX, annak Mach nevû megvalósítása a Rhapsody alapja, és mivel a UNIX sokkal hatékonyabb, mint a Windows NT, ezért a Rhapsody is az. A Rhapsody tehát nem csak könnyebben használható a Macintosh-nál, de megbízhatóbb a Windows NT-nél is.
A YellowBox ("sárga doboz") annak a környezetnek (utasításgyûjteménynek) a neve, amelyben az alkalmazások a Rhapsodyn natív és nem natív módon tudnak futni Windows-on és a Mac OS-on. Ez az a felület, amelyen keresztül a programok a rendszerszoftverrel kommunikálnak. Objektum-alapú utasítások halmaza, melyek közvetlenül a rendszerszoftver felett futnak. (Például a Windows 95 is ilyen gyûjtemény, csak éppen ô a DOS felett fut.) Fejlesztôk szoftverfejlesztésre használhatják, és az Apple azt tervezi, hogy Java technológiájának részévé teszi. A YellowBox-szal fejlesztett szoftverek ezért könnyen átvihetôk más platformra, hiszen ezek a programok az aktuális rendszerszoftver felületén kereszül találkoznak a felhasználóval. Tehát a Mac OS X használói a Rhapsody YellowBox applikációit is futtathatják majd.
Mac OS X csak G3-on
A BlueBox ("kék doboz") a Mac OS azon alkalmazása, amely lehetôvé teszi, hogy a használó a Rhapsody alatt Mac OS applikációkat futtasson. A BlueBox nem emuláció, hanem valóban a Rhapsody felett futó Mac OS rendszerszoftver, ráadásul felette gyorsabban futnak a programok, mint az "eredeti" Mac OS felett. A BlueBox PowerPC hardvert igényel, ezért PC-n nem fut. A Mac OS X viszont PowerPC G3 rendszert igényel, korábbi PowerPC modelleken nem alkalmazható. A találgatások ellenére az új rendszerszoftvernek nem lesz "kapuja" az Intel-világra, de ahogyan Ken Bereskin, az Apple rendszerszoftver technológiáért felelôs igazgatója mondta, "az Intel processzorokra szánt rendszerszoftver kifejlesztése nem rövid távú prioritás".
Tartalom
Honlap
Elôre
Hátra
Újra nô az Apple piaci részesedése
Újabb jó hír érkezett az Apple háza tájáról. Nemcsak arról van szó, hogy egymás után második alkalommal is nyereséges negyedévrôl tudott a cég beszámolni, hanem arról is, hogy az International Data Corporation legfrissebb adatai szerint is a Macintoshok piaci részesedése 3,4 százalékról 4 százalékra nôtt 1998. elsô negyedévében, miközben ez a negyedév az Apple számára hagyományosan a gyengék közé szokott tartozni. 1994 harmadik negyedéve óta folyamatosan csökkent a cég piaci részesedése, és igen figyelemre méltó, hogy egy szezonális hatásoktól mentes idôszakban fordult meg a trend.
A pozitív változásoknak több oka is van, egyrészt a stabilizálódó pénzügyi helyzet, másrészt a G3-as Macintosh gépek iránti folyamatos igen erôs kereslet. A folyamatot tovább erôsítheti a cég nemrégiben bejelentett új operációs rendszer stratégiája, amely nem kényszeríti a fontos szoftverfejlesztô partnereket szoftvereik költséges átkódolására egy, a Windows-éhoz képest marginális eladást lehetôvé tevô piacon.
Minden bizonnyal ez is közrejátszott abban, hogy a Quicken, mely az egyik legnépszerûbb pénzügyi tervezô programot fejleszti a Mac gépekre, meggondolta magát és folytatja a Macintosh platformra terméke fejlesztését.
(m-s)