Vezetékes távközlés

Az IVSZ a "piaci torta" növeléséért

Látványos eredményeket hozhatna az ágazat

Az elmúlt egy év alatt jelentôs változásokon ment keresztül a hazai információtechnológiai ipar érdekvédelmi szervezete, az IVSZ. A változásokról, az IVSZ lobbyerejérôl és céljairól is beszélgettünk dr. Kóka Jánossal, az Elender Rt. vezérigazgatójával, aki "civilben" az IVSZ elnöke.
- Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének alapvetôen az egyik célja a hazai IT piac "tortájának" növelése, a piac bôvülésének segítése. A piac bôvülése mint cél több értelemben is megfogalmazható. Egyrészt belföldön, amin belül említésre érdemes a kormányzati szektor is; másrészt a külföldi piacok, elsôsorban az EU országainak irányában; végül, de nem utolsósorban lehetnek egyes országok is célként megjelölve. Erre jó példa talán Kína, ahol nemrégiben járt kormányküldöttség a miniszterelnök vezetésével, akit üzletemberek és civil képviselôk is elkísértek, így például az IVSZ képviseletében én is.
- Mennyire ismerik el az érdekegyeztetési folyamatok során a szervezetet?
- Mára azt mondhatjuk, hogy az IVSZ megkerülhetetlen szakmai platform lett. Ez több dolgot is takar. Egyrészt szakértôi bázisként tekintenek ránk döntések elôkészítése során az államigazgatás különbözô intézményeiben. Másrészt minden olyan jelentôs területen, ahol a törvényhozói munka az IT és kommunikációs iparággal kapcsolatos jogszabályokat érinti, kikérik a véleményünket még a jogszabályváltozások parlamenti vitája elôtt. Így például az Informatikai és Hírközlési Minisztérium is kikéri a véleményünket az ágazatot érintô szakmai döntések elôtt. Ezt lehet tekinteni a belföldi piac növekedése érdekében kifejtett tevékenységnek.
Körülbelül egy éve indultunk határozottan ebbe az irányba, a tagokon keresztül forrásokat biztosítunk a szakmai háttér megteremtéséhez, másrészt igyekszünk kihasználni minden pályázati lehetôséget is.
- Milyen lobbizás lehetséges az EU országai felé?
- Itt elsôsorban arra összpontosítunk, hogy az EU-ból elvileg elérhetô forrásokat minél nagyobb mértékben sikerüljön idevonzani. Többek között arra is szükség van, hogy az ott különbözô célokra rendelkezésre álló pályázati keretösszegek találkozzanak a jó hazai ötletekkel.
Amikor általában beszélünk a külföld felé történô lobbizásról, akkor azalatt azt is értjük, hogy az IVSZ a magyar informatikai ipar gazdasági diplomáciáját is képviseli. Tehát igyekszünk felkutatni exportlehetôségeket csakúgy, mint ösztönözni ezen a területen a külföldiek befektetéseit. Úgy érzem, az IVSZ soha nem volt annyira erôs szakmai befolyásban, mint ma. Ehhez persze kellett egy erre a területre fogékony kormányzati gondolkodásmód is. Jól jöhet továbbá a legújabb pozíciónk: az IVSZ képviseletében a napokban választottak meg Brüsszelben az EU informatikai szövetsége, az EICTA elnökségi tagjává.
A fô üzenetünk, hogy nem csak megrendeléseket akarunk megszerezni. Az IT és kommunikációs iparág része a tudásgazdaság alapú társadalomnak, és ebbôl következôen megfelelô feltételek között látványos eredményeket produkálhat az export-import deficit lefaragásának folyamatában.
- Mire építhet az IVSZ, ha például kormányzati forrásokat szeretne szerezni az ágazat számára?
- Míg egyes más gazdasági ágazatokban - például az agráriumban - egy év alatt akár 400 milliárd forintot is elkölthetnek kormányzati segítségként, addig ennek eredményeként az agrárium kibocsátásának növekménye akár nulla is lehet. Ezzel szemben ha mondjuk az IHM-ben 40 milliárdos támogatást tudnak megszerezni, és ehhez hasonló nagyságrendû összeget tudunk EU támogatási alapokból sikerrel megpályázni, akkor ennek eredményeképpen akár háromszoros értékû kibocsátási növekményt számíthatnak ki a statisztikusok.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy hazánkban számos olyan terület van a közigazgatásban, kormányzatban, vagy éppen a helyi önkormányzatok intézményeiben, amelyek informatizáltsági szintje nagyon alacsony, közel van a nulla szinthez. Ez azonban az országnak és az adott területen mozgó vállalkozóknak komoly versenyhátrányt is okoz. Vagy gondoljunk arra, hogy az emberek egy év alatt hány millió órát állnak például sorban különbözô hivatalokban. A hazai GDP 52 százalékát a kis- és középvállalkozások adják, egy nyitott gazdaságú, exportálásra kényszerülô ország a globalizálódó gazdasági környezetben, recessziós idôkben komoly hátrányba kerül korszerû információs ügyintézés nélkül.
- Mennyire képes képviselni az IVSZ például a távközlés piacon forrongó érdekeket?
- A magyar telekommunikációs piacon a Matáv Csoportnak mondhatni brutális erôfölénye van. Léteznek különbözô szakmai szervezetek, mint például az ATSZE, a HTE, a TÉF, de ritkán tudnak egységesen fellépni. Részben azért, mert nagyon különbözôképpen artikulált érdekeket képviselnek. Az IVSZ-ben ezért kezdeményeztük egy távközléssel, hálózatokkal foglalkozó szakcsoport megalakítását. Bár a legnagyobb szolgáltatók tagok is, leginkább az internet szolgáltatók érdekeit tudjuk a legnagyobb hangsúllyal képviselni.
- Mi a véleménye az IVSZ-nek a hírközlési törvény folyamatban levô módosításáról?
- A végleges változat még ismeretlen számunkra, de bizakodóak vagyunk. Az egyik legfontosabb, hangsúlyos megjegyzésünk, hogy az új törvény csak akkor lesz eredményes, ha a létrejövô új hírközlési hatóság valóban erôs lesz, és szakmailag megalapozott, de szigorú döntéseket hoz például erôfölénnyel való visszaélési ügyekben. Bár nem ez az elsô lépés a liberalizáció irányába, de ezt tartom az elsô, profi módon elôkészített és szakmai érdekképviseletek véleményére is támaszkodva készülô törvénynek. Hogy ebbôl végül is mi valósul meg, az attól függ, hogy a törvénytervezet végsô egyeztetésének, illetve parlamenti vitájának folyamatában mennyire tudják megvédeni azoknak a lobbyerejétôl, akiknek nem érdekük a változás és a minden elemében EU-konform szabályozás.
- Vannak, akik úgy vélik, már nem sokat lehet tenni a Matáv monopóliuma ellen. Sôt, elúszni látják a szélessávú szolgáltatások versenyének lehetôségét is.
- A vezetékes hangátviteli piacon én sem látok túl sok esélyt áttörésre. Remélhetôen kedvezôbbekké, az uniós elvárásokhoz közelibbé válnak az egyetemes szolgáltatásokkal, a hívószámok hordozhatóságával, a nagykereskedelmi árakkal, a betelepülési költségekkel kapcsolatos szabályozások. Talán a legészrevehetôbb változás az adatátviteli szolgáltatások terén valósulhat meg.
Azt is látni kell, hogy a Matáv egy évi 600 milliárd forintos árbevétellel és erôs németországi hátterû gazdasági és politikai lobbyval rendelkezô érdekcsoport. Nem lehet egyik pillanatról a másikra megteremteni az alternatív szolgáltatók által jogosan elvárt piaci környezetet és szabályozást. Ha kisebb lépésekkel is, de határozottan menni kell viszont ebbe az irányba, és a szabályozás akkor fogja segíteni a verseny kibontakozását, ha az új, megnyíló és bôvülô piacokon nagyobb lehetôségük lesz nôni a Matávon kívüli világ szereplôinek.
Azt viszont azonnal elvárja a szakma, hogy ne élhessen vissza a Matáv erôfölényével - például árprés alkalmazásával. De abszurd és az információs társadalom építésével ellentétes irányú, amikor például az internet szolgáltatóknak is támogatniuk kell az Egyetemes Távközlési Alapon keresztül a Matávot, a piac legerôsebb és legnyereségesebb résztvevôjét.
- Lát esélyt arra, hogy a hírközlési törvénnyel párhuzamosan módosuljon a médiatörvény kábeltévé szolgáltatókra vonatkozó egyhatodos szabálya? Enélkül sajnos megmarad a szélessávú szolgáltatások terén is a Matáv monopóliuma.
- Ez egy nagyon fontos kérdés, és nem szabad elmenni mellette. Amíg ez a szabály életben van, addig nincs esély arra, hogy valódi szélessávú hálózatok épüljenek ki az ország egész területén, piaci szétaprózottság nélkül. Ha ezt a szabályt feloldják, akkor akár a "fiber to the home" (optikai szálak az otthonokig) megoldások is kiépülhetnek a Matávtól függetlenül, és ez adhat igazi szélessávot a felhasználók kezébe. A szélessávú fizikai hálózat olyan a modern gazdaságban, a valódi információs társadalomban, mint egy soksávos autópálya. Enélkül nincs csatlakozás az elektronikus Európához sem. Ha ezt a lépést elmulasztjuk, akkor valóban kiszolgáltatott lesz az ország a Matáv ADSL monopóliumának, ami ráadásul csak kétsávos autóút, ha az elôbbi hasonlatnál maradunk. Az ország jövôje függhet ennek megoldásától.

B. J.