Szerkesztôi szemmel

Csak saját eredményeivel elégedett a PanTel

A verseny korlátozása az egész országnak árt

Még 2001 decemberében írtuk lapunkban, hogy a hazai távközlési liberalizáció, a valódi verseny megindulása legalább egy évet csúszni fog. Sajnos, jóslatunk rossz volt, mert ma már úgy tûnik, hogy az igazi verseny a 2001 végi jogszabályi startdátum helyett körülbelül két és fél év késéssel indulhat csak el. Természetesen kíváncsiak vagyunk, hogy ilyen helyzetben egy alternatív távközlési szolgáltató hogyan képes boldogulni a magyar piacon. Ezúttal Jan Muldert, a PanTel Rt. vezérigazgatóját kérdeztük meg vállalata 2003. évi terveirôl és várható eredményeirôl, továbbá a magyar piaci kilátásokról, várható jogszabályi változásokról. Elsôként azt firtattuk, milyen tervekkel vágtak neki az idei évnek.
- Bár még csak az év háromnegyedén vagyunk túl, úgy tûnik, vállalatunk jó évet fog zárni. Ha visszatekintünk a cég bevételeinek alakulására az alapítás évéig, láthatjuk a dinamikus fejlôdést. (Lásd táblázatunkat, a szerk.)
Ugyan 2003-ra óvatos tervet készítettünk és csak 24 milliárd forintos árbevételt irányoztunk elô, az elsô 10 hónap eredményei alapján úgy tûnik, hogy ezt a tervet teljesíteni tudjuk. Talán ennél is fontosabb, hogy mindezt nyereséges mûködés közben tesszük, és a nyereségtervünket is túl fogjuk teljesíteni.
- Mit ér ez a teljesítmény a hazai piacon?
- Két mércénk lehet. Egyrészt hasonlíthatjuk a vezetékes piacon a domináns Matáv, valamint a néhány helyi koncessziós társaság (LTO) teljesítményéhez, de szerintem a mérvadó az, ha a többi alternatív szolgáltató teljesítményéhez mérjük magunkat. Ebbôl a szempontból messze a legnagyobb alternatív távközlési szolgáltató vagyunk, tavaly a második legnagyobb is csak 7 milliárd forint körüli árbevételt ért el.
Az ügyfél szemszögébôl nézve az a jó helyzet, ha a legalább két komoly szolgáltatótól kérhet ajánlatot, amikor dönt, kit választ. A mi célunk, hogy az ügyfelekben automatikus legyen a döntés: az adott terület domináns szolgáltatója mellett tôlünk is kérjenek ajánlatot. Másképpen fogalmazva, az alternatív szolgáltató fogalom alatt a potenciális ügyfelek egyre inkább minket értenek.
Ha pedig a hangátvitelen kívülre tekintünk, a nagy sávszélességû adatátviteli piacokra, ott a részesedéseink szempontjából elégedettek lehetünk.

ELRONTOTT JOGI SZABÁLYOZÁS
- Bizonyára nem ennyire elégedettek azzal a jogi környezettel, amelyben versenyezniük kell...
- Sajnos, jelentôs hátrányokkal kell megküzdenünk, csakúgy, mint a többi alternatív szolgáltatónak. A jogi szabályozás nem megfelelô a valódi verseny támogatásához. A legfontosabb ezen belül, hogy az összekapcsolási díjak igen magasak, körülbelül háromszorosak az EU-ban használt átlagszámokhoz képest. Szintén fontos probléma, hogy a hívószámok hordozhatósága csak a leendô új törvény rendelkezéseivel lesz megoldva (és még nem tudhatjuk, mibe fog kerülni költségek szempontjából a hívószámok hordozhatósága!). Ezek a tényezôk panaszra adnak okot, bár azt el kell ismernünk, hogy az EU országaiban sem egyik pillanatról a másikra alakult ki a versenyt elôsegítô helyzet. Magyarország azonban kihasználhatná azt az elônyt, hogy ismeri a többi ország tapasztalatát, többek között azt, hogy a versenyt a szabályozási eszközökkel lehetett kikényszeríteni.
- Milyen elônyök származhatnak a piac egészére nézve a versenybôl?
- A legfontosabb elônyök két szinten jelentkeznek. Egyfelôl a verseny körülményei között csökkennek az árak, és a korábbi monopolszolgáltató is kénytelen a versenytársak ajánlataira olcsóbb árakkal, új szolgáltatásokkal válaszolni. A felhasználók tehát több szolgáltatás közül választhatnak és azok kevesebbe kerülnek mint korábban.
Más oldalról ez növeli a piacot, tehát még csökkenô árak mellett is dinamikusan növekedhet nemcsak a piacra újonnan belépô szolgáltatói kör, hanem a korábbi monopolszolgáltató is. Magyarországon ez a folyamat nem elég gyors, és ennek komoly társadalmi hátrányai is lehetnek.

VISSZAFEJLÔDÉSI VESZÉLY A VEZETÉKES TÁVKÖZLÉSBEN
- Milyen módon hathat negatívan a lassú piaci liberalizáció?
- Gondoljunk arra, hogy a vezetékes társaságoknak közben a hangátvitelben egyre komolyabban versenyezniük kell a mobiltelefon társaságokkal is. Magyarországon tavaly 100 ezer ügyfelet vesztett a vezetékes szektor. Itt viszonylag alacsony még mindig - Nyugat-Európához viszonyítva is - a vezetékes telefon elterjedtsége.
Ennek komoly hátránya, hogy sokkal nehezebb lesz az internet gyorsabb terjedését elérni, anélkül pedig nem lehet információs társadalmat építeni! Ha alacsony az internet elterjedtsége, akkor az üzleti szféra is kevésbé lát fantáziát abban, hogy vonzó tartalmat tegyen a világhálóra üzleti alapon, ez pedig megint csak az internet fejlôdését gátolja. Ezek egymást erôsítô negatív folyamatok!
Eközben azt láthatjuk, hogy a mobiltelefónia elônyei ellenére az EU országaiban költségek szempontjából a vezetékes telefon még mindig jóval olcsóbb, ezért megôrizte magas piaci elterjedtségét - ez pedig ugye az internet elterjedtségének magas szintjéhez is szükséges. Sôt, bizonyos mértékig a mobilinternet terjedését is hátráltathatja, ha a vezetékes internet elterjedése alacsony szintû marad, lassan fejlôdik.
Mindebbôl az következik, hogy Magyarországnak elemi érdeke lenne a gazdaság és a társadalom egészét tekintve is a vezetékes távközlési piaci verseny minél gyorsabb megvalósítása.
- Alkalmas lehet erre a készülô új távközlési törvény?
- Koncepcióját tekintve jónak tûnik. Azonban a 2001-ben elfogadott törvény is versenybarátnak ígérkezett, de a végrehajtása, a piaci változás elmaradása csalódást okozott az elôfizetôknek is, nem csak a távbeszélô piacra belépett alternatív szolgáltatóknak.
Fontos kiemelni, hogy akkor lesz igazán verseny, ha az ezt támogató jogszabályok mellett egy valóban független, erôs hatóság jön létre, amely tud és képes is ellenállni a korábbi monopolszolgáltatók versenykorlátozó praktikáinak. Ha a piacon levôk azt látják, hogy a hatóság és a versenyhivatal késlekedik, az nem vezet sok jóra. Meg lehet ugyan támadni az inkumbens szolgáltató versenyellenes lépéseit a bíróságon, és meg is lehet a pert nyerni - de ha az ítélethozatalig két év telik el, és a büntetés mértéke jelentéktelen a visszaéléssel szerzett elônyhöz képest, akkor az mit sem ér.

BÜNTESSÉK KEMÉNYEN A VISSZAÉLÉST
- Milyen a gyakorlat ezen a téren az EU-ban?
- Ott is felismerték, hogy kemény ítéleteket kell hozni a bebizonyított visszaélések esetén. Például a Deutsche Telekom is kapott 10 millió euróra rúgó bírságot. Ha a Matáv is hasonló büntetésre számíthatna jogsértés, versenykorlátozás esetén, bizonyára szabályosabb eszközökkel harcolna a piacon. Szerintünk például egyértelmûen versenyellenes, ha a korábbi monopolszolgáltató kiskereskedelmi ára egy-egy szolgáltatás esetén alacsonyabb, mint amilyen árat számláz az alternatív szolgáltatók felé a nagykereskedelmi szolgáltatás, például az összekapcsolások díja címén.
Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy milyen idôhatárok alatt valósul majd meg az új törvény. Annak elfogadása után megfelelô ütemben kell megjelenniük a végrehajtási jogszabályoknak is. Erre jó példa a hívószámok hordozásának ügye. Ugyan ezt 2004. január elsejétôl be fogják vezetni, de még mindig nem tudjuk, mibe fog ez kerülni azon szolgáltatóknak, amelyekhez az ügyfelek tovább szeretnék vinni megszokott hívószámaikat.
- A régi törvény kritikus pontja volt az árszabályozás.
- Ez az új jogszabályban is fontos elem lesz. Mondok egy példát. A Matáv az internetes honlapján is azzal büszkélkedik hogy ügyfeleik 37 százaléka választott már valamilyen szempontból kedvezôbb tarifát nyújtó egyedi csomagszerzôdést. Ezek a szerzôdések azonban az elôfizetôk számára kizárják a más szolgáltatóhoz való továbblépés lehetôségét. Ha tehát egy alternatív szolgáltató még a Matávnál is kedvezôbb ajánlattal lép piacra, és lehetôség van a hívószámok hordozására, akkor is meg van kötve az elôfizetôk keze. A hírközlési hatóságnak, a versenyhivatalnak ilyen kérdésekkel is foglalkoznia kellene, mert szerintünk ez is a verseny jogellenes korlátozása.
- Mennyiben oldhatja meg az összekapcsolási díjak körüli vitát a LRIC árképzésre való áttérés?
- Elvileg megoldja, azonban a gyakorlatban ehhez még további feltételeknek is teljesülnie kell. Például szervezetileg és számvitelileg is tisztán szét kell választani a nagykereskedelmi és lakossági üzletágakat. Ehhez képest a nagykereskedelmi szerzôdéseinket a Matávnál annak lakossági vezetôivel kell letárgyalnunk és aláírnunk. Ebbôl arra következtetünk, hogy a Matáv jelenleg is képes a fenti költségek összemosására, azon keresztül pedig a LRIC árképzés torzítására. Itt megint kemény hatósági vizsgálatra és fellépésre lenne szükség.

EU ELÔÍRÁSOKKAL ELLENTÉTESEN
- Mennyire lehet fontos a verseny erôsítése szempontjából a hívószámok hordozhatósága?
- Saját kutatásaink szerint a szolgáltatót nem váltó ügyfelek 60 százalékánál a váltás elleni fô érv a hívószám megváltozásának kockázata volt. Ez különösen üzleti elôfizetôk esetében valós kereskedelmi kockázatot rejt, hiszen a telefonszám változása mindig az ügyfélkör egy részének elvesztésével jár.
Tehát a hívószámok hordozhatósága, és az ezzel kapcsolatos költségek reális szinten maradása kritikus kérdés. Az tény, hogy mûszakilag egy egyszeri beruházást követôen a hordozhatóság biztosításának költsége kicsi.
- Az alternatív szolgáltatók és az internet szolgáltatók is erôsen sérelmezik már 2001. ôsze óta az egyetemes távközlési alap megoldását, különösen annak szabályozását, hogy kiknek, milyen módon és mértékben kell abba befizetniük.
- A legtöbb EU országban az inkumbens, azaz a volt monopolszolgáltatók felelôssége, hogy mindenki kaphasson telefont. Ez azonban nemcsak felelôsség, hanem érték is. Normális esetben azt tapasztaljuk, hogy az egyetemes szolgáltatásra kötelezettek ennek költségeit saját gazdálkodásukból fedezni tudják.
Magyarországon ellenben az történik, hogy nem egyetemes szolgáltatást, hanem egy alacsony díjszabású elôfizetôi díjcsomagot kell támogatnia a piac összes Matávon kívüli szereplôjének! Nem hiszem el, hogy 600 ezer olyan elôfizetô van, aki az egyetemes szolgáltatási körbe szorulna, hiszen ennek az alacsony díjcsomagnak jelentôs részét azok a vonalak teszik ki, amelyet például egy család második telefonként rendel a nyaralójába.
Az egyetemes szolgáltatási elvvel egyetértünk, és a valós mértékû, reális költségek mellett történô befizetéseket tudomásul vesszük. Azt azonban egyáltalán nem tartjuk sem jogszerûnek, sem igazságosnak, hogy például adatátviteli bevételekbôl kelljen támogatni egy alacsony díjszabásra épülô hangátviteli csomagot. Az EU világos elveket mond ki ezen a téren is, az érvényben levô magyar szabályozás ezzel ellentétes.
- Hogy mûködik a verseny például Hollandiában?
- Ott igen szabad a verseny, tág teret ad a szabályozás a verseny kibontakozására. Ennek megfelelôen sokkal több és kedvezôbb árú szolgáltatás közül lehet választani, mint korábban. Ennek ellenére - vagy talán éppen ezért - az elôfizetôk többet használják a telefont, így a piac dinamikusan növekszik, és így az alacsonyabb tarifák ellenére is dinamikusan tudnak növekedni a szolgáltatók - beleértve ebbe az alternatívokat, mobilokat és az inkumbenst egyaránt.

A MONOPÓLIUM GÁTOLJA A PIACBÔVÜLÉST
- Egy helyi szolgáltató korábbi vezérigazgatója fogalmazott így: a versenyre az egyik legnagyobb veszély az, hogy a Matáv a szélessávú szolgáltatások terén is monopóliumot építhet ki.
- Ezzel a felvetéssel nagyrészt egyet lehet érteni. Kétségtelen, hogy a jelenlegi szabályozás mellett a Matáv monopóliumot kapott az ADSL szolgáltatásokra, pontosabban az e szolgáltatás nyújtásához szükséges hálózatra. Ebbôl következôen az internetszolgáltatók tényleg csak abban tudnak versenyezni, hogy melyikük jobb viszonteladója a Matávnak. Ez azonban csak az érem egyik oldala, mivel az ADSL szolgáltatás elsôsorban a lakosságnak fontos.
Az üzleti szektor számára az igazi szélessávot az optikai kábeleken keresztül nyújtható szolgáltatások jelentik. Ennek terjedését is gátolhatja az ADSL monopólium. Ha a verseny korlátozása miatt magasak a vezetékes szolgáltatási tarifák, akkor alacsony marad, sôt tovább csökken a vezetékes vonalak száma. További következményként alacsony marad az internet felhasználók száma is. Ebbôl azonban az is következik, hogy kisebb lesz iránta az üzleti igény is, kevesebb tartalomszolgáltatást és alkalmazást fognak kidolgozni és kínálni az interneten üzleti alapon, ami megint az internet növekedése, és az optikai kábelek terjedése ellen hat. Ebbôl pedig kialakulhat egy lefelé húzó spirál.
Ezért az egész magyar információs társadalom fejlôdése szempontjából kritikus kérdés, hogy rövid idô alatt valódi verseny alakuljon ki a távközlési piacon.

B. J.