Internet

 

 

Szerzôi jogi dilemmák az internetem

Tények és tévhitek

Fél évszázaddal ezelôtt még csak a kiadók foglalkoztak a szerzôi jogi kérdésekkel. A felvevôs magnók megjelenése, a kalózkazetták idején már elôtérbe került ez a téma, amely a digitális többszörözés leegyszerûsödése folytán mára a mindennapok részévé vált. Manapság bárki képes CD-t másolni, szöveget szkennelni és interneten csereberélni a fájlokat, ezért egyre inkább elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a szerzôi jogi törvényekkel. A témát azonban sok félreértés, "legenda" övezi. Ezeket dr. Szinger András, az Artisjus jogászának segítségével próbáljuk meg eloszlatni.
- Mióta foglalkozol a témával?
- 2000 óta dolgozom az Artisjus Magyar Szerzôi Jogvédô Iroda Egyesület Jogi Fôosztályán, munkaköröm kiterjed az egyesület közös jogkezelési tevékenységével kapcsolatos minden jogi kérdésre, így az új médiumokkal kapcsolatos jogi feladatokra is. Már az egyetemen eldöntöttem, hogy a szerzôi joggal, azon belül is az Internet felvetette kérdésekkel szeretnék foglalkozni, a szakdolgozatomat is errôl a témáról írtam. Általános információs e-mail címünkre (info@artisjus.com), illetve telefonon rengeteg kérdés jut el hozzánk, ezek egy része félreértéseken, vagy kiirthatatlannak tûnô szerzôi jogi "legendákon", "mítoszokon" alapul. Örülök, hogy e fórumon is mód nyílik ezek tisztázására.
- Mivel foglalkozik az Artisjus?
- Az Artisjus zenei és irodalmi mûvek egyes, a szerzô által - a felhasználás módja vagy körülményei miatt - közvetlenül nem engedélyezhetô felhasználásait engedélyezi, és ezért jogdíjat szed, amelyet a jogosultak között feloszt. Ezt a tevékenységet hívják szerzôi jogi közös jogkezelésnek. A közös jogkezeléssel érintett konkrét felhasználási módok közé tartozik a nyilvános elôadás (koncert, vendéglátóipari zenefelhasználás), a rádiós, televíziós sugárzás, a hangfelvétel-kiadás és az internetes felhasználások. Ezen esetekben tehát a szerzô helyett az Artisjus adja meg a felhasználási engedélyt, méghozzá mindenkinek, aki megfizeti az évente megjelenô Jogdíjközleményeinkben közzétett jogdíjat. Mindezeken túl az Artisjus adminisztrálja az úgynevezett üres kazetta-jogdíjat is.
- Hogyan reagált az Artisjus az Internettel megjelenô új problémákra?
- Az Artisjus a jogosítási gyakorlat kialakításakor próbál lépést tartani a technikai fejlôdés szülte újabb és újabb felhasználási formákkal. Az internetes felhasználások engedélyezésének jogi keretei nemzetközi szinten már 1996-ban világossá váltak. Az Artisjus már az 1998-as Jogdíjközleményeiben közzétette a "számítógépes hálózaton történô átvitel" esetében megfizetendô jogdíjakat, természetesen csak úgymond "kísérleti jelleggel".
Azóta a jogosítási gyakorlat, nemzetközi tapasztalatok, illetve a felhasználókkal folytatott eszmecsere alapján lényegesen részletesebb, strukturált, differenciált tarifatáblázatot alkalmazunk e felhasználásokra is, csakúgy, mint az információs társadalommal összefüggésben felmerülô egyéb, új típusú felhasználásokra (például a mobilszolgáltatások körében most bevezetett MMS-szolgáltatásra már az idei, 2002. januárjában megjelent díjközleményben kitértünk.) A Jogdíjközlemények alapján ténylegesen megindult a jogosítás és a díjak beszedése.
A nemzetközi szerzôi jogi fejlemények és gyakorlati tapasztalatok megismerésére különbözô konferenciákon, illetve a külföldi jogvédô-partnereinkkel történô online kapcsolattartás segítségével van módunk.
- A gyakorlatban kiktôl (és kiktôl nem) sikerül jogdíjat beszedni?
- A jogosítás ezen kezdeti szakaszában igyekszünk elôször a nagyobb felhasználókat megkeresni. A mobilcsengôhang-szolgáltatások terén a tavalyi évben sikerült szinte a teljes piacot lefedô megállapodásokat kötnünk. A professzionális online zenemû-terjesztés ugyanakkor - elsôsorban a hangfelvétel-kiadóktól szükséges párhuzamos engedélyek miatt - jelenleg még nem jellemzô tömeges méretekben. A díjszabásunk kellôképpen differenciált, emiatt lehetôséget nyújt a magánhonlapok szerkesztôinek is arra, hogy megfizethetô költségek mellett használjanak fel zenemû-részleteket, vagy kis számú egész mûvet a honlapjukon.
- Komoly különbség van az irodalmi szerzôknek juttatott jogdíjak terén, attól függôen, hogy azok a Neumann Digitális Arcképcsarnok vagy a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalain vagy másutt jelentek meg. Ennek mi az oka?
- Az irodalmi mûvek online felhasználásához a jelenlegi jogi szabályozás alapján a szerzôtôl (vagy ha e jogát a kiadóra ruházta, akkor a kiadótól) közvetlenül is engedélyt kell kérni a digitális többszörözés mozzanata miatt, majd ezen engedély birtokában a konkrét feltöltésre ("nyilvánossághoz közvetítésre") az Artisjus adja meg az engedélyt. Ezen második mozzanat tartozik tehát a közös jogkezelésre, az ily módon megfizetett jogdíjakat osztja fel az Artisjus. A Magyar Elektronikus Könyvtár és a Neumann-ház által mûködtetett Digitális Irodalmi Akadémia a legnagyobb leszerzôdött felhasználók e területen, akik a felhasználás jellege és körülményei miatt - különös tekintettel a szolgáltatások kulturális szerepére - jogdíjkedvezményben részesülnek.
A szerzôk által kapott jogdíjakban tetten érhetô különbség inkább arra vezethetô vissza, hogy míg a MEK esetében a többszörözési engedélyt a szerzôk legjobb tudomásunk szerint ingyen adták meg az Elektronikus Könyvtárnak, addig a Neumann-ház jogdíjat fizet a digitális "arcképcsarnok" szerzôinek.

 Internet penetráció

A tíz legnagyobb Internet használati aránnyal rendelkezô ország:

Ország	100 lakosra jutó felhasználók száma
Izland	67,9
Szingapúr	60,5
Norvégia	59,6
Svédország	51,6
Dél-Korea	51,1
USA	50,0
Hong Kong	45,9
Japán	45,5
Dánia	44,7
Kanada	43,5

Forrás: ITU

(teo)