A legújabb
Xbox játék: szétszerelni a dobozt
A nem rendeltetésszerû felhasználás...
Az
Xbox kétségkívül a legerôsebb
hardverrel megáldott konzol a piacon. A kifejezetten rá
írt (és nem csupán átültetett)
játékok grafikája lenyûgözô,
ma már a kínálat is egyre jobb, tehát
játékkonzolként igazán jó
választás. Ráadásul még DVD-lejátszónak
is használhatjuk. A nagy fekete dobozban elrejtett erôs
hardver, PC-hez hasonló felépítés
azonban nagyon sokakat kísértésbe visz azok
közül, akik már kinôttek a játékok
korából - vagy ellenkezôleg, egy másfajta
játszadozás kedvelôi.
Nem lenne igaz, ha azt mondanánk, az Xbox az elsô
játékkonzol, amelyen játékokon kívül
mást is megpróbálnak futtatni kísérletezô
kedvû programozók. A sok, különféle
emulátor mellett már megjelent Linux a Sega Dreamcast-re
és a PS2-re is. Hasonlóképp ezekre a konzolokra
is megpróbáltak különbözô
médialejátszókat fejleszteni, mivel ezek
elônye a könnyû TV-hez való csatlakozás
is. Így például létezik Dreamcast-re
való VCD (video cd) lejátszó. A sokkal népszerûbb
és hasznosabb divx lejátszók azonban többnyire
kudarcot vallottak a gyenge processzor, a kis teljesítmény
miatt a korábbi platformokon.
A Xbox azonban 733 MHz-es Intel processzora és 8 Gb-os
belsô merevlemeze révén lehetôségek
sorát hordozza magában. Így aztán
nem csoda, hogy már megjelenésekor elkezdôdtek
a különbözô próbálkozások,
hogy némi szükséges (és szerzôi
jogokat sértô!) BIOS-módosítás
mellett különbözô alkalmazásokat
keltsenek életre ezen az új, hardveres felépítéséhez
képest ráadásul igen kedvezô árú
gépen.
Barkácsolás
a hardveren
A barkácsoló kedvûek egy részét
a gép hardveres módosítása érdekelte.
A játékkontrollerek egy megszokottól eltérô
USB porton csatlakoznak, amihez adapterrel pl. billentyûzet
csatlakoztatható. Van, akiket az érdekelt, hogyan
szerelhetnek extra ledeket a gépre, és arra is
van már módszer, hogyan kerüljön a kontrollerre
reset -gomb. Némi módosítással elvileg
nagyobbra cserélhetô a gép merevlemeze, vagy
hagyományos, PC-s DVD-olvasót lehet beleszerelni
(ekkor természetesen már nem fogja olvasni a gyári
játékokat!). Furcsábbnál furcsább
megoldások leírásait találni meg
az interneten, vannak külön ezzel foglalkozó
oldalak (www.xbox-scene.com). A legkülönösebb
talán az, amelybôl megtudhatjuk, hogyan használjuk
az eredeti Xbox merevlemezt egy hagyományos PC-ben - bár
talán erre is szükség lehet, ha valaki szétszerelés
után már nem tudja összerakni a gépet,
legalább annak részeit hasznosíthatja...
Linux az XBox-ra
- 200 ezer dolláért...
A különbözô fejlesztések közül
az Xbox Linux projekt a legjelentôsebb. Egyrészt
azért, mert meghirdetésekor egy ismeretlen támogató
200 ezer dolláros fôdíjat tûzött
ki. Másfelôl azért, mert egy Microsoft által
gyártott gépen Linuxot futtatni sokak számára
jelent valamiféle különös, perverz örömöt.
Noha a konzol felépítése szinte teljes mértékben
egy Intel alapú PC-vel megegyezô, a spéci
Microsoft BIOS miatt is komoly fejtöréssel jár
a feladat. A legnehezebb azonban az, hogy a projekt megvalósítását
teljes mértékben törvényesen, törvényes
eszközökkel és módszerekkel szeretnék
véghezvinni. Tehát például az Xbox
hivatalos fejlesztôkörnyezete, az Xbox SDK sem használható
ilyen hobbi célokra.
Mára már sikerült a terveket részben
véghezvinni, a gép védelmét kiiktató
modchip beszerelése mellett Linuxot telepíteni
a gépre. A SuSE és Debian telepítésének
sikere után megjelent egy teljes Xboxra készült
disztribúció, az Xbox Linux Mandrake 9. Ez teljesen
kompatíbilis az eredeti Mandrake disztribúcióval,
és alig tíz percbe telik feltelepíteni.
A 350 Mb-os telepítôcsomag szabadon letölthetô
az xbox-linux.sourceforge.net weblapról. Egy kis kábelszereléssel
billentyûzet, egér csatlakoztatható a konzolhoz,
és teljes értékû linux-kiszolgálóként
tud funkcionálni.
Sokan megkérdezik, mire jó Linuxot erôltetni
egy gépre, amelyben valamiféle Windows-ra épült
rendszer van. A Windows-zal azonban az a probléma, hogy
nagyon függ a hardvertôl, és a Xbox nem 100%-osan
PC-kompatíbilis. A gép Windows magját módosítani
kellene ahhoz, hogy ezzel is kezdhessenek valamit a hobbi-programozók,
azonban ennek a résznek egyfelôl nem ismert a kódja,
másrészt sok hátránya is van a különbözôsége
miatt. Ettôl függetlenül már sikerült
Windows 2000-et is futtatni Xboxon, de csak Linux platformon
emulátor segítségével.
Van médialejátszó
is
A második legkeresettebb házilag gyártott
alkalmazás Xboxra a médialejátszó.
Az XBplayer nevû program a videó cd-ket, és
a DivX kodekkel tömörített médiafájlok
lejátszására is alkalmas, viszont szintén
modchip jelenlétét igényli. Elterjedését
gátolja, hogy a kalózchipek beszerelése
és a program telepítése is szakértelmet
igényel. A lelkiismeretes felhasználóknak
pedig nem árt a fentiek mellé egy jogi doktorátus
sem.
A Microsoft ugyanis folyamatosan pereskedik a mindezt lehetôvé
tevô kalózchipek gyártóival, terjesztôivel.
Ezek a chipek ugyanis mintegy "mellékesen" lehetôvé
teszik, hogy importált, más rendszerû, valamint
másolt játékok (CD-RW, DVD-R, DVD-RW médián)
is használhatók legyenek, ami egyértelmûen
sérti az üzleti érdekeket. A Microsoft ebben
a harcban eddig egy "csatát" vesztett: Ausztráliában
bíróság mondta ki, hogy a modchipek forgalmazása
legális (betiltásuk ugyanis lehetetlenné
tenne egy sor legális alkalmazási módot).
A szoftveróriás erre azzal reagált, hogy
kilátásba helyezte a termék kivonását
a déli kontinensrôl.
Módosított
hardver és árcsökkentés
Emellett magán a konzolon is változtattak, ôsszel
egy olyan új sorozattal jelentek meg, amellyel már
nem mûködtek a régi modchipek. A változtatások
révén nem csak a termék hardveres védelme
javul, hanem a gyártási költségek is
csökkennek. Utóbbi egyre gyakrabban felmerülô
igény, mi leginkább akkor hallottunk róla,
amikor a cég Magyarországról Kínába
helyezte át a konzol gyártását. A
játékgép ára a Sony (PS2) árcsökkenését
többször is kénytelen volt követni, így
ma már 249 Euróért kapható.
Itthon nem kapható
Meg szerettük volna tudni a Microsoft Magyarországtól,
hogy az itthoni törvények alapján mihez van
joga a vásárlónak, mit tehet meg, hogyan
használhatja magáncélra a megvásárolt
dobozt. Érdeklôdésünkre azonban kitérô
választ kaptunk, ugyanis Magyarországon nincs hivatalos
forgalomban a konzol, ezért a cég sem kompetens
a kérdésben, részükrôl nem vonatkozik
támogatás a termékre. A termék forgalmazását
Európában az Unión kívüli országokban
egy idôben, a megfelelô terméktámogatás
kiépítésekor és - ahogy az Origo
Társalgójában a cég ügyvezetôje,
Vityi Péter nyilatkozta - az "uniós tapasztalatok
alapján" tervezik beindítani. Ez pedig elég
bizonytalanul hangzik - a versenytárs játékkonzolok
legnagyobb örömére.
(ét)
