Internet

 

 

Jogértelmezési káosz

Az irodalmi mûvek jogkezelése kapcsán megkérdeztük dr. Verebics Jánost is, aki a Magyar Elektronikus Könyvtár jogi tanácsadója. Mint elmondta, a MEK évekkel ezelôtt egyedi szerzôdéseket kötött sok kortárs szerzôvel, akik ingyenesen rendelkezésre bocsátották a mûveiket. Azonban az új szerzôi jogi szabályozás alapján a mûvek után jogdíjat kell fizetni az Artisjus felé. A helyzetet bonyolítja, hogy nem minden szerzô mûve áll a közös jogkezelés hatálya alatt. A jogdíjak körüli káosz egyik legkritikusabb pontja azonban az, hogy a szerzôk nem rendelkezhetnek maguk a mû internetes közvetítése felett, csupán az elsô kiadás esetén. Ha már megjelent a mû, a szerzônek nem áll jogában megtiltani a felhasználásnak ezt a részét, és nem szabhatja meg ennek díját. A mû "internetes közvetítése" közös jogkezelés alá esik, és a szerzô az Artisjus által begyûjtött átalánydíjat kaphatja meg. Arra ugyan van lehetôség, hogy valamely tartalomszolgáltató ezen felül is fizessen a szerzôknek, de az olyan, bevétellel nem rendelkezô non-profit szervezeteknek, mint például a Magyar Elektronikus Könyvtár, erre nincs módjuk. A közös jogkezelés azonban csak a nyilvánossághoz való közvetítésre vonatkozik, és nem a digitális többszörözésre, ami ilyen esetben szintén megvalósul, és a szerzô engedélyéhez kötött. Sajnos a törvény nem rendelkezik egyértelmûen, az Artisjus által kialakított jogértelmezés a döntô. Az érvényben levô szabályozás viszont indokolatlanul von párhuzamot az internetes mûsorszolgáltatás és az irodalmi mûvek bemutatása közt, Verebics szerint a szerzôk, kiadók képesek lennének saját maguk gyakorolni a jogaikat ezen az új médiumon. Mi értelme van a közös jogkezelésnek, ha emellett minden egyes esetben meg kell keresni a szerzôt, és engedélyt kell kérni a többszörözéshez? - teszi fel a kérdést. A mostani, korántsem tiszta helyzet komoly akadálya az új, elektronikus kiadók megjelenésének.