Információtechnológia

 

 

A választások informatikai háttere

Kizárt a csalás és a hiba

Az IBM, amely a Belügyminisztériumnak a választásokhoz is használt számítógépparkjának beszállítója, nem sokkal a szavazások után sajtótájékoztatót tartott. Farkas Lajos, a BM informatikai fôtanácsadója ismertette a választások mögött álló informatikai rendszert és a frissen szerzett tapasztalatokat.
Ezek közül a legfontosabb - amellett, hogy a számítógépes rendszer kiválóan mûködött - az, hogy az informatika segítségével gyakorlatilag kizárható, hogy bármilyen csalás vagy hiba történt volna a választások során. Ez pedig különösen fontos a mostani helyzetben, amikor ilyen szoros versenyben dôlt el a végeredmény.
A választások mögötti számítógépes rendszer tesztelése és használata már januárban megkezdôdött, és a négy évvel ezelôtti választások tapasztalatai is sokat számítanak e téren. De nem is ér véget a szavazatszámlálással a rendszer mûködése, mert az önkormányzati választások miatt egy teljes éven át folyamatosan üzemelnie kell. Mint Farkas Lajos elmondta, a választás körüli teendôk kb. 80%-át már az informatika támogatta. Nem csak a szavazatok összeszámolásáról van szó. A szavazókörzetek meghatározásától, a névjegyzékek elkészítésétôl kezdve az értesítések és szavazólapok nyomdai átadásáig mindent számítógép segítségével végeznek el. Ezért különösen fontos, hogy megbízható és korszerû számítógéppark álljon rendelkezésre.
A mostani esetben a BM egy már meglévô számítógépes architektúrát használt, amelyet részben az okmányrendszerhez alakítottak ki. Ennek magja két IBM RS/6000 SP2 szerver, amely egy elosztott memóriájú, több csomópontból álló számítógép. A csomópontok több RISC processzort, bôvítôhelyeket, lemezes tárolókat tartalmaznak, és nagy sebességgel (3.2 Gbit/s) kapcsolódnak egymáshoz. Az egyes választási körzetek névjegyzékének és értesítôszelvényeinek elôállítását IBM pSeries 620 6F0-s Unix szerverek végezték. De nem csak a választási adatok feldolgozása, hanem azok tárolása is kritikus pont, ezért a megfelelô adatbiztonság érdekében az adatokat a BM Enterprise Storage szervere (ESS - Shark) tárolta.
A szavazatok feldolgozása mellett hasonlóan nagy volumenû problémát jelentett az elôzetes adatok kiszámítása és nyilvánosságra hozatala is. Mialatt a rendszerbe folyamatosan özönlöttek az új adatok, amelyeket fel kellett dolgozni, az elôzetes eredményekhez is komoly számításokra volt szükség. Az adatbázis folyamatos mozgása miatt ezért ehhez "kimerevítették" az adatbázist egy-egy pillanatban, és az adatok adott pillanatbeli állapotából határozták meg az aktuális eredményeket. Ezek az eredmények folyamatosan és mindenki - a pártok, a média és az internetezôk - számára elérhetôen, egy idôben kerültek nyilvánosságra. Emiatt a választásokhoz komoly internetes hátteret is kellett teremteni, amely sok biztonságos webszerver mellett 2x34 Mbites szélessávú internetkapcsolatot is jelentett.
Az adatok frissítése miatt 3-4 percenként gyakorlatilag "újrahúzták" a webszervereket, ami külön védelmet jelentett a hackertámadások ellen is, mivel ha egy hacker bejutott volna a szerverre, 3-4 perce lett volna csak az adatokat módosítani, ráadásul a folyamatos frissítések miatt mindezt teljesen hiába tette volna. Ettôl függetlenül történetek hackertámadások, fôleg az elsô forduló idején, amikor is 40 hacker jutott be a webszerverekre, de ott már semmit nem tudtak csinálni. A valóságban ennél több támadás is volt, fôként amatôr próbálkozások, amelyeket már a tûzfalak és routerek kivédtek. A biztonságra egy aktív, négy fôs hacker-elhárító csapat is ügyelt. A második fordulóban már csak néhány DOS (Denial of Service) támadás történti. Ezeket sikerült elhárítani, jobbára a támadók IP címének kitiltásával.
Az elôzetes eredmények iránt hatalmas érdeklôdés volt tapasztalható az interneten, ezért is volt szükség a 2x34 Mbites vonalra. A csúcsterhelés a két fordulóban 36 illetve 48 Mbit/s volt. Kb. 70-80 országból figyelték az internetezôk az eredményeket. A webszerveren mért találatok száma az elsô fordulóban 16, a másodikban 19 millió volt, sôt, a valóságban ennél jóval több is lehetett, mivel sok felhasználó közös proxy szervereken keresztül nézte meg az oldalakat. A maximális terhelés 2000 "hit" volt másodpercenként, vagyis 2000-en kérték le az oldalt egy másodperc alatt, és a gépek mindezt sebességcsökkenés nélkül képesek voltak kiszolgálni.
Az elôzetes becslések után elkezdôdött a végleges üzemmód a hivatalos eredmények megállapítására. A rendszer a jegyzôkönyveket (22000 adatot) a gyakorlatban nulla hibával dolgozta fel. Egyedül olyan emberi hiba fordulhatott elô, hogy a választási bizottság elírt valamit a jegyzôkönyvben. Mivel ezek az aláírt, hivatalos jegyzôkönyvek számítanak érvényesnek, ezért ilyen esetekben az adatokat visszaküldték az adott választási bizottsághoz javításra. (Az informatikai rendszer ugyanis észleli a hibákat, de nem jogosult az adatok módosítására.) Az internetezôk is folyamatosan figyelték az adatokat, és egy esetben e-mailben jelezték, hogy az egyik jegyzékben apróbb hiba volt. A választás informatikai rendszere azonban nem csak az adatok pontosságát, hanem a csalások valószínûségét is képes volt vizsgálni, egy VVV (választási visszaélések valószínûségét jelzô) rendszer segítségével, amely a mostani választáskor mutatkozott be elsô ízben.
A VVV segítségével kiszûrhetô, ha egyes helyeken tömeges átjelentkezéssel vagy kétszeri - netán többszöri - szavazással próbálják meg az eredményeket módosítani. A csalások leleplezésére emellett komoly és igen hatékony matematikai statisztikai módszerek is rendelkezésre állnak. Azokon a helyeken pedig, ahol szoros eredmény született, már jogi oldalról is megindult az eredmények ellenôrzése, vagyis az ellenfélként szereplô képviselôk jelenlétében, többször is átszámolták a szavazatokat.

(ét)