Egy kommunikációs beruházás kulisszatitkai

A TETRA siker lesz...

Nem érdektelen némi történeti visszatekintést adni a TETRA rendszerrel kapcsolatos eseményekrôl, a nemzetközi és hazai fejleményeket is beleértve, visszamenve a rendszer szabványosításáig.
a szabványosítási munka
Az Európai Telekommunikációs Szabványosítási Intézet, az ETSI még 1989-ben kezdte el egy egységes, európai digitális nyalábolt rádiórendszer alapjainak kidolgozását. Ez a rendszer (elôbb a Trans-European Trunked Radio, majd a Terrestrial Trunked Radio fogalmak rövidítésébôl) a TETRA nevet kapta. A szabványosítási munka akkor kapott nagyobb lendületet, amikor 1994. decemberében a témában érdekelt gyártók, felhasználók, hálózati operátorok, igazgatások és teszt laboratóriumok aláírták a TETRA Memorandum of Understanding dokumentumot. 1994-ben a NATO is amellett döntött, hogy egyetlen, szabványos rendszert kíván bevezetni a szervezet tagjai számára. 1995-re elkészültek a kulcsszabványok, amelyekre az ETSI szavazásán a tagországok 100 százalékosan igennel szavaztak.
Az idôközben a Matra cég által kifejlesztett, a TETRA rendszerre csak nevében és digitális voltában hasonlító Tetrapol rendszer is igyekezett piacot szerezni. A Tetrapol Forum 1996-ban elôbb beadta, majd visszavonta az ETSI-tôl saját rendszere szabványosítási kérelmét. 1997. októberében viszont az ETSI egyértelmûen kijelentette, hogy a TETRA az egyetlen európai digitális trönkölt rádiórendszer szabvány, más rendszer bevezetése, szabványosítása nincs folyamatban. (Modem Kor, 1997. november, 8-10. oldal)

A magyar fejlemények

Viszonylag korán megtette az elsô lépéseket a szakma a TETRA rendszer hazai meghonosításáért. 1997. novemberében megtartotta alakuló ülését a HTE TETRA szakosztálya, majd a TETRA rendszer kiépítésének és üzemeltetésének célja bekerült az Antenna Hungária hosszú távú stratégiai célkitûzései közé, még Máté István vezérigazgatósága alatt, 1997-98 fordulóján. Nem véletlenül, hiszen az AH Rt. sikeres privatizálásának többek között a TETRA szolgáltatási jogosultság lett volna az egyik kulcsmomentuma. (Modem Kor, 1998. február, 24. oldal)
Ennek jegyében az „Antenna Hungária, a Motorola, valamint a British Telecom szándéknyilatkozatot jelentettek be közös konzorcium létrehozására, melynek egyik fô célja a remélhetôleg hamarosan kiírandó TETRA rendszer koncessziós pályázatának megnyerése. A konzorcium legfontosabb üzenete, hogy a szükséges jogosítványok megnyerése esetén, maximum attól számított egy-két éven belül, országos TETRA rendszert hoznának létre, mégpedig egy fillér állami támogatás igénybevétele nélkül. A becslések szerint a kormányzati felhasználókat megcélzó készenléti, valamint a civil szervezeteket kiszolgáló TETRA rendszer 25 milliárd forintba kerülne (vesd össze az esetleg önálló kormányzati TETRA szervezet mellett lobbizók 70 milliárdra rúgó igényével…), mégpedig egyetlen fillér állami támogatás nélkül.“ (Modem Kor, 1998. április, 16. oldal)

Látszólag sínen

A XIV. kerületi rendôrkapitányságon élô kísérleti TETRA rendszert helyeztek üzembe. A bemutatott alkalmazások között szerepelt például az, amelyben a DGPS helymeghatározó rendszer a TETRA-val összekötve 1 méteres pontossággal tudta a diszpécserközpont kivetített térképén nyomon követni a járôrkocsi pozícióját. „A bemutató után Gáborjáni alezredes elmondta, hogy a zuglói rendôrkapitányság nagyon elégedett a TETRA rendszerrel, melyet a budapesti kísérlet ideje alatt éles körülmények között használnak. (…) az alezredes elmondta, hogy a legjobb az lenne, ha minden rendôr fel lenne szerelve TETRA készülékkel.“ (Modem Kor, 1999. június, 12. oldal)
Telik az idô, az Antenna Hungária és nemrégiben kinevezett vezérigazgatója, László Géza bizakodik. „A kormányzati távközlési igények kiszolgálásában az egyik eszköz (…) lehet a TETRA, és célszerûnek látszik gazdaságossági szempontból is a civil és a kormányzati TETRA szolgáltatást egy hálózaton nyújtani. Ebben a szolgáltatásban az AH szeretne kiemelt szerepet játszani. (…) Biztonsági, mûszaki, gazdasági okok pedig indokolttá teszik, hogy a TETRA szolgáltatóban az Antenna Hungária Rt. többségi tulajdonos legyen.“ (Modem Kor, 1999. szeptember, 4. oldal)

Idôhúzás a háttérben

Mivel már látszanak az idôhúzás és a kulisszák mögötti harc jelei, egyesek a civil TETRÁ-t próbálják sínre tenni. „Mint azt a Hungária Rádiótelefon Kft. [a Dolphin hazai leányvállalata] ügyvezetôjétôl, Jeles Zsolttól megtudtuk, a vállalat beadta szeptember közepén az engedélykérelmet a HIF-hez, így annak kedvezô elbírálása esetén 2000. március közepe táján kell megtartani a frekvenciaárverést.“ (Modem Kor, 1999. október, 22. oldal) Talán mondanunk sem kell, azóta sem volt frekvenciaárverés a civil TETRÁ-ra...
László Géza AH vezér hivatalból is bizakodik, annak ellenére, hogy hónapok óta halogatja a kormány a TETRA döntést. „Azt is számtalanszor hangsúlyoztuk már, hogy ez a fajta döntés a kormány számára nem kerülne pénzbe, hiszen állami források igénybe vétele nélkül valósulna meg az egységes TETRA hálózat. (…) ennek is lehet pozitív hatása az AH privatizálásából származó bevételekre.“ (Modem Kor, 2000. március, 23. oldal)
Nemcsak a Motorola, más gyártó is várja már a magyar TETRA pályázatot. Mint azt Fáy András, a Nokia értékesítési igazgatója elmondta: „A mi számunkra örömteli tény, hogy magasan a legtöbb hálózati elemet a Nokia szállította, több mint 3000 bázisállomással. Ezzel a leszállított és üzembe helyezett berendezések terén magasan piacvezetôk vagyunk. (…) egy ügyes magyar fejlesztô cég is találhat ki olyan ötletet, amelyet megvalósítva, a Nokiával partneri kapcsolatban nemzetközileg is eladható termékké fejleszthet. Már most is van 3-4 ilyen magyar céggel kapcsolatunk, holott Magyarországon a TETRA még – sajnos – nem léphetett át az üzemszerû mûködés fázisába.“ (Modem Kor, 2000. december, 46. oldal)

Az átrendezôdés

Vélhetôleg már László Gézát sem érhette váratlanul a kormány 2001. június 27-ei döntése. „A kabinet döntése értelmében 2002-re teljesen kiépülhet a kormányzati készenléti kommunikációs rendszer, a TETRA. A hálózat mûködtetési joga a Magyar Postáé. Az 51 milliárd forint értékû beruházást a kormány hitelbôl finanszírozza, emellett gondoskodik a rendszer fenntartási költségeirôl, ami évente mintegy 12 milliárdot jelent.“ (Napi Gazdaság, 2001. június 27.) Az Antenna Hungária most a se pénz, se posztó helyzetben van, hiszen sikertelen volt a privatizációs pályázat, kiestek a TETRA üzletbôl, nem történt meg az alaptôke-emelés, s a Vodafone részesedésbôl eredô kötelezettségeket is hitelbôl kénytelenek fedezni.
Július közepén újabb hír érkezik a Posta TETRA terveirôl, amire viszont már nemcsak a szûkebb értelemben vett távközlési szakma, hanem a politikusok és a sajtó is felkapta a fejét. „A TETRA-rendszer kiépítésére és majdani üzemeltetésére a Magyar Posta többségi részesedésével és a finanszírozó kisebbségi részvételével részvénytársaságot alapítanak – mondta Kalmár István, a Magyar Posta elnök-vezérigazgatója. (...) A társaság elsôsorban a Belügyminisztérium, illetve a Honvédelmi Minisztérium adatátviteli útjait és tornyait fogja felhasználni a szolgáltatáshoz, s vélhetôen nem pályázat keretében fogják kiválasztani azt a céget, amely az 51 milliárd forint körüli beruházás legnagyobb hányadát kitevô informatikai rendszert szállítja majd.” (Napi Online, 2001. július 12.)
Az elkövetkezô hetekben aztán kiderül, hogy a Magyar Fejlesztési Bankkal közösen alakít a Posta a TETRA szolgáltatásra leányvállalatot. Bár az MFB állami tulajdonú pénzintézet, mégis úgy érvelnek, hogy az MFB hitele nem számít közpénznek, így nem vonatkozik a TETRA szállító kiválasztására a közbeszerzési törvény. A jól értesültek tudni vélik, hogy a Posta a Motorolával kíván szállítói szerzôdést kötni, amely értesülést a Postánál se nem cáfolták, se nem erôsítették. A felhasználói készülékekre viszont – milyen érdekes érvelés – már a Posta vezetôi szerint is vonatkozik a közbeszerzési törvény hatálya, így arra pályázatot kívánnak kiírni.
Augusztus közepén aztán a furcsaságokat ellenzéki parlamenti képviselôk is firtatni kezdik a képviselôházban. Lehet, hogy kormányoldalon is vannak, akik nem szeretnének balhés beszerzési eljárást a választások közeledtével, így aztán néhány nap múlva Kalmár István félig visszakozik. A szolgáltatásra létrehozandó cég (...) „szeptember 15-éig meghatározza azokat a feladatokat, amelyekre pályázatot írnak ki, vagyis a TETRA informatikai rendszerének szállítására is meghívásos tendert jelentet meg a cég (...) Miután nem közpénzekbôl finanszírozzák a beruházást, a posta nem köteles közbeszerzési pályázatot kiírni, ám Kalmár szerint a posta pályáztatási rendszere még a közbeszerzésnél is átláthatóbb.“ (Napi Gazdaság, 2001. augusztus 18.) (A Kalmár István nyilatkozataiban szereplô informatikai rendszer a TETRA készenléti rádiótávközlô hálózatot jelenti, ami a mai szakmai ismeretek szerint még nem tartozik az informatika fogalomkörébe, és nem a „delete“ gombbal kezdôdik.)
Szeptember közepére aztán kiderült az is, hogy a megalakuló TETRA szolgáltató cég vezetôje Búza Éva, az MFB korábbi vezérigazgatója lesz. A pénzügyi szakember helyettese Papp Miklós lesz, aki évekkel ezelôtt a 0660 Westel vezérigazgatója volt. Október 14-én pedig átvehették az elôminôsítési eljárás dokumentumait az elsô szûrôre meghívott cégek. A négy pályázó a Marconi, a Motorola, a Nokia és a Simoco. Az elôminôsítô eljárás eredményérôl már október végén értesítést is kapnak a pályázók, azaz körülbelül két hét alatt a pályázók megírják és beadják a pályázatot, a Posta által megbízott szakértôk pedig át is tanulmányozzák azokat és ki is választják a két legjobbat – döntse el mindenki, hogy a két hetes idôintervallum ismeretében ez menynyire lesz valódi elôminôsítés...

Ami elgondolkodtató

A TETRA szolgáltatás kiépítése már évekkel ezelôtt elindulhatott volna, valóban vállalkozói tôke bevonásával, a szállító(k) pályáztatásos kiválasztásával. A megoldást – a sajtónak tett nyilatkozatokból kikövetkeztethetôen – a kancelláriaminiszter is támogatta, azonban – vélhetôen – rangban vagy befolyásban felette álló személy döntésének, lobbizásának nyomán erre nem került sor. Pedig az AH vállalta volna a közpénz mentes beruházást, amely nem haladta volna meg a 20-25 milliárd forintot.
Az AH számára kellemetlen folyamat azzal teljesedik ki, hogy tavaly kinevezték a Posta vezérigazgatójává Kalmár Istvánt. Ô köztudottan jó kapcsolatokat ápol a miniszterelnökkel, és baráti körébe tartozik Simicska Lajos... Kalmár kinevezésével fordulatot vesz a TETRA ügye. Hirtelen a Posta válik a TETRA kiépítésére és üzemeltetésére alkalmas céggé – az a Posta, amelyik az utóbbi bô tíz évben semmiféle távközlési szolgáltatási tapasztalatot nem tudott felmutatni. (Néhány valóban jó szakember – mint Papp Miklós – felvétele valamelyest segíthet ezen, de meg nem oldja a problémát!) A beruházási költség hirtelen megduplázódik, de ez most már sem a kancelláriaminiszternek, sem a rangban felette állóknak nem okoz lelkiismereti problémát, annak ellenére, hogy az MFB-n keresztül állami, azaz közpénzekbôl fogják a projektet finanszírozni.
Itt már valószínûleg nem az az érdekes, hogy ki(k) nyernek a pályázaton, hanem az, hogy a hálózati infrastruktúra kiépítéséhez szükséges 25-30 milliárd forint feletti összegeket hogyan fogják elkölteni? Milyen vállalkozások fognak megbízásokat kapni a TETRÁ-ra illeszthetô alkalmazások kifejlesztésére és milyen díjazás jár majd nekik?
Mivel év végére vélhetôen kiválasztják a rendszerszállítót, és jövôre nekilátnak a hálózatépítésnek, mondhatnánk azt is, a TETRA ügye végre happy end-del zárul.
Ön szerint is happy end ez?

A szakmai tisztességhez Fáy Andrást a Nokiánál idôpont egyeztetési okok miatt csak novemberben tudjuk megszólaltatni. Kalmár István titkárságán augusztus közepe óta egyeztetik lapunk számára az interjú idôpontját... A szakmai tisztesség azt kívánta, hogy (el)hallgatás helyett elkészüljön és megjelenjen ez az öszszeállítás a magyar TETRÁ-ról. B. J.

 

Budai János