Mobil kommunikáció

 

A Startpisztoly eldördült

Mûködik az elsô 3G rendszer

Sok mindent lehetett hallani az elmúlt hónapokban az NTT DoCoMo kísérleti harmadik generációs hálózatáról, jót is, rosszat is bôségesen. Október elsején azonban eldôlt a nagy kérdés: a szkeptikus jóslatok ellenére a hálózat megkezdte kereskedelmi szolgáltatását és ezzel visszavonhatatlanul új korszak kezdôdik a mobil telefóniában. Azonban az korántsem biztos, hogy ez az új korszak rögtön a kezdetektôl dicsôséges lesz. Lehet, hogy az igazi piaci térnyerés még éveket fog váratni magára.
Az NTT DoCoMo elnök-vezérigazgatója, Keiji Tachikawa persze érthetôen optimista. Cége a közel 65 millió elôfizetôt számláló japán mobil piacból 58,8 %-ot mondhat magáénak. Emellett a DoCoMo nevéhez fûzôdik a legnagyobb sikertörténet, a japán mobil Internet elérés, az i-mode fantasztikus sikere. Az 1999 februárjában indult i-mode szolgáltatásnak másfél év múlva 10 millió, mostanra pedig 28 millió elôfizetôje lett, tehát a mobil telefonnal rendelkezôk közel fele már hajlandó fizetni a mobil Internet elérésért. Tachikawa úgy gondolja, hogy a most elinduló 3G hálózat hasonló sikerekre számíthat. Igaz, még csak Tokió és harminc kilométer sugarú környezete élvezheti a szolgáltatás elônyeit, de a cég tervei szerint 12 hónap alatt az egész országban használható lesz a hálózat. Erre a céget a neve is kötelezi, hiszen „docomo“ japánul „mindenhol“-t jelent.

A FOMA szolgáltatásai

Az új szolgáltatások összefoglaló neve a FOMA, azaz Freedom of Mobile Multimedia Access. Magyarra fordítva ez „a mobil multimédia hozzáférés szabadsága“. Nos, a meghirdetett csomag négy szolgáltatási kört tartalmaz, mindegyiket 64 kbit/s és 384 kbit/s közötti sebességen, tehát valóban sokkal nagyobb sávszélességgel, mint amit eddig mobil rendszerektôl megszokhattunk.
Az elsô szolgáltatási kör – a siker után szinte kötelezôen – az i-mode elérés. Természetesen az elérhetô tartalom skálája jelentôsen kiszélesedik, hiszen emellett a sebesség mellett már zeneszámok, videoklipek is letölthetôk a készülékekre. Utóbbira az i-Motion szolgáltatás nyújthat lehetôséget.
A második szolgáltatási kör a nagy sebességû adatkommunikáció. Ebben a kategóriában a FOMA kétféle lehetôséget ajánl. Az egyik a letöltési irányban 384 kbit/s-os csomagkapcsolt adatátvitel, a másik a mindkét irányban 64 kbit/s-os vonalkapcsolt átvitel. A FOMA segítségével már laptopról is teljes értékûen kapcsolódhatnak fel a mobil alkalmazottak a cég LAN hálózatára és természetesen az Internet elérés is élvezhetô sebességûvé válik.
A harmadik szolgáltatási kör a vizuális kommunikáció. Igénybevételéhez olyan mobil telefon szükséges, melyben videokamera és színes képernyô található. A készülék videotelefonként is használható, de akár a környezô tájból is mutathat be egymásnak részleteket a két beszélgetô (vagy inkább nézegetô) partner.
Végül az utolsó, negyedik szolgáltatási kör a multiaccess, a többszörös hozzáférés. Ezzel a szolgáltatási körrel megoldható, hogy a készüléket egyszerre használják vonalkapcsolt és csomagkapcsolt üzemmódban. Nem kell tehát a mobil Internetezést abbahagyni, ha bejövô hívás érkezik, mert a két funkció egyszerre is mûködôképes.

Csak japán készülékek

A készülékek választéka egyelôre nem túl széles. Az egyszerûbb készüléket a NEC gyártja, ez az i-mode elérésre, nagy sebességû adatátvitelre és a többszörös hozzáférésre alkalmas. A 105 grammos készülék ára 350-450 dollár között mozog. A videokamerával és színes képernyôvel kiegészített, 150 grammos készüléket a Panasonic gyártja, ára induláskor 650 dollár volt. Ezen kívül szintén a Panasonic szállítja azt az 50 grammos laptop-kártyát, mely csak a nagysebességû adatátvitelre alkalmas és ezzel mobilizálhatja tulajdonosa a számítógépét. A kártya 250 dolláros áron kapható.
A startra készülve a NEC készülékbôl 20 ezer darabot szállítottak az összesen 260 DoCoMo ügyfélszolgálati pontra, s az elôzetes felmérések alapján havi 25 ezer készülék eladását prognosztizálják.
Látszólag tehát minden tökéletes, s a játékos kedvû japánokat ismerve elképzelhetô, hogy hatalmas érdeklôdés lesz a 3G rendszer iránt. A nagy kérdés mégis az, hogyan tud megélni a DoCoMo abban a kettôs szerepben, amit ettôl kezdve játszania kell. A 3G rendszert ugyanis maga a cég is úgy értékeli, hogy legfeljebb négy év múlva fog nyereséget hozni. Ha viszont az új elôfizetôket a DoCoMo a 2G elôfizetôinek az elvesztése árán szerzi meg, akkor bizony gazdaságilag igen kellemetlen helyzetbe kerülhet.

Ki lesz a következô?

Japánban tehát megkezdôdött az új korszak, s máris felmerül a kérdés, ki lesz a következô. Európában lelassulni látszik az UMTS bevezetése, tehát alig valószínû, hogy innen kerüljön ki a második bátor vállalkozó. Az USA eléggé le van maradva a mobil technológiában, bár már ôk is készülnek a 3G bevezetésére, de aligha valószínû, hogy ez hamarosan bekövetkezik. Marad tehát Ázsia, ahol a szingapúri MobileOne Asia (M1) tûnik a legesélyesebbnek.
Az ország második legnagyobb szolgáltatója 900 ezer elôfizetôvel rendelkezik, de vezérigazgatója Neil Montefiore októberben bejelentette, hogy a hálózatuk egy része – 750 bázisállomás – már úgy lett kialakítva, hogy képes legyen a 3G rendszer kiszolgálására is. Tervei szerint 2002 második felében megindítják a kísérleti szolgáltatást, s a kereskedelmi értékesítésre várhatóan 2003 elejétôl kerül sor. Bejelentésében arra nem tért ki, hogy az ezzel kapcsolatos beruházást milyen forrásból fogja a cég fedezni.

dr. Bartolits István