Teszteltük

Teszteltük: Canon LBP-810 lézernyomtató

Kis igényûeknek ideális

Kis méretû, ára és teljesítménye alapján otthonra, vagy kis irodákba szánt vadonatúj Canon lézernyomtatót tesztelhettünk október elején. A kategóriabeli konkurenssel szemben némi hátrányból indul, ugyanis nincs intelligens nyomtatónyelve, így csak a 32-bites Windowst használó gépeken mûködik.
A gyári adatok szerint percenként kinyomtatható 8 szövegoldal az LBP-810-zel. Ez folyamatos szöveg nyomtatásakor tapasztalatom szerint is csak fél oldallal csökken, így az otthoni és a kis irodai felhasználásra megfelelô. A képek nyomtatása is meglepôen gyors, de a képnyomtatás terén azért akad javítani való is. A vonalas ábrák élesek, a fényképnyomtatás minôsége már nem ennyire jó, némi csíkozódás tapasztalható. A 600 dpi felbontás képfinomítással javítható, 2400x600-ra. Az LBP-810 nagyon csendes, kis túlzással a legnagyobb zajt a papír surrogása jelenti.
A nyomtató elôdjéhez, az LBP-800-hoz képest USB portot is kapott, a párhuzamos port megmaradt. Az LBP-810-et, mint bármely Canon CAPT-nyomtatót, helyi hálózathoz is csatlakoztathatjuk az AXIS 1610-es nyomtatószerverén keresztül. (CAPT = Canon Advanced Printing Technology.) Úgy tûnik, hogy az elôd egyik kellemetlen hibáját, a papírtorlódást sikerült kiküszöbölni, a napfényallergiája viszont megmaradt.
(A lézernyomtatók képhengere fényre érzékeny, ezért óvni kell a néhány percnél hosszabb direkt fényhatásoktól. Normál körülmények között erre csak a képhenger vagy a festékkazetták cseréjekor kell ügyelni, mert üzemszerû használat közben a nyomtató burkolata általában megóvja a káros fényhatásoktól a képhengert. A Canon e típusánál viszont – a leváltott elôdhöz hasonlóan – elôfordulhat az a kellemetlen jelenség, hogy ha a nyomtatót napfényben gazdag helyre állítjuk, a képhengerre túl sok külsô fény juthat a burkolat ellenére. Az eredmény egy szép fekete oldal. Ezért az LBP-810-et napsugárzástól mentes helyen célszerû üzemeltetni.)

Kezelése gyerekjáték

Overlay-üzemmódban egy embléma valamennyi lapon történô megjelenítése is lehetséges anélkül, hogy az eredeti anyaghoz hozzá kellene nyúlni. Felhasználónként 50 alkalmazásprofilt lehet létrehozni. További lehetôség a laponkénti adagolás, illetve a borítékra nyomtatás. Különleges hordozókat is használhatunk, például átlátszó fóliára is nyomtat.
A nyomtató képes takarékos festékfelhasználás üzemmódban is üzemelni, ezt a CAPT-szoftverbôl lehet bekapcsolni. A takarékosság az energiafelhasználásnál is látszik, automatikusan és azonnal megy szenderegni, ha átmenetileg nincs munkája. A nyomtató teljesítményfelvétele várakozás közben csak 5 W. A nyomtató takarékossága persze relatív, a képhengert is tartalmazó festékkazetta javasolt fogyasztói ára közel 21000 forint. 2500 lapos – 5% fedettség melletti – kapacitásával nem kerül takarékosság szempontjából az élmezônybe.
Néhány kellemetlenség
A telepítés apró zökkenôvel zajlik le. A telepítôprogram elôször a nyomtató USB-port hiányára panaszkodik, újraindítást kér. Ahelyett, hogy önállóan kezelné a problémát, a felhasználónak kell bûvészkednie. Ezután viszont rögtön kettô is van a nyomtatóból. Bár kifejezetten nem engedtem (volna) meg neki, mégis elvette az alapértelmezést a kedvenc hálózati nyomtatómtól.
A nyomtatóval csak a telepítési kézikönyvet kaptuk meg magyarul, a részletes útmutató a telepítô CD-n van. Ennek, legalábbis a tesztelés idejében, nem volt magyar fordítása. Érdemes lenne a CD-re a részletes útmutatót is feltenni magyarul, ugyanis nem mindenki tud annyira angolul, hogy a csak itt leírt dolgokat is megértse, anélkül pedig a nyomtató jó pár funkcióját nem fogja tudni használni.
A magyar használati útmutató hiányánál és a telepítési kézikönyvben található fordítási bakiknál jóval kellemetlenebb, hogy nagy méretû, nagy felbontású (A/4-et 600 dpi felbontásnál kitöltô) grafikus fájl nyomtatásával (kb. 55 MB-os TIF) nem boldogul a nyomtató. Még nagyobb gond, hogy nem is jelzi, hogy ez neki sok, egyszerûen tudomást sem vesz a nyomtatási igényrôl. A felhasználó meg hosszú percekig vár hiába. A nyomtatás a Windows számára látszólag lefut, a memóriafoglaltság változásából legalábbis ez látszik. Hogy ez a GDI nyomtatónyelv hibája-e, vagy a nyomtatómeghajtóé, nem sikerült kideríteni. Az persze igaz, hogy egy átlagos otthoni, vagy kisirodai felhasználó ritkán kíván ekkora méretû grafikus fájlokat kinyomtatni, de jó ha tudja, hogy nem is érdemes vele próbálkoznia az LBP-810-zel.

Kinek ajánlható a valamivel 75 ezer forintos nettó ár alatt megkapható LBP-810 lézernyomtató? Olyan átlagos otthoni, vagy kisirodai felhasználóknak, akiknek:
¯ nem fontos a színes nyomtatás;
¯ nem szimpatikusak a maszatolódásra hajlamos tintás nyomatok;
¯ nem célja a Windowson kívül más operációs rendszert is kipróbálni;
¯ fontos az induló beruházás viszonylag alacsony költsége, és kevésbé lényeges az átlagosnál kedvezôtlenebb képhenger-festékkazetta-nyomatkapacitás értékekbôl adódó hoszszabb távú üzemeltetési költség;
¯ jobbára szöveges, vagy csak kisméretû grafikus állományokat tartalmazó dokumentumokat kell kinyomtatni és a havi kinyomtatott mennyiség valahol 500-2000 oldal között marad.
Akiknél a fenti szempontok közül több esetében mások a preferenciák, azoknak ugyanezért az árért inkább nagyteljesítményû színes tintasugaras, vagy ugyan drágábban, de kicsit többet tudó lézernyomtatót célszerû választaniuk.

O. P.