Címlapsztori

Egy potenciális beszállító véleménye

Készenlét 2002 végére

TETRA rendszerek szállítása terén – lévén nyílt európai szabvány – több szállító közül is választhat a megrendelô, úgy a hálózati infrastruktúrát, mint a felhasználói végkészüléket illetôen. A piacot ugyanakkor jelenleg gyakorlatilag két szállító domináns szerepe határozza meg: ezek a Motorola és a Nokia. Dr. Galambos Józsefet, a Motorola Kft. nemrégiben kinevezett ügyvezetô igazgatóját számos kérdéssel kerestük meg a magyar TETRA rendszer kapcsán. Elsôként arra kértük, egy kicsit definiáljuk, mirôl is van szó, hiszen sokan nem tudják, a megrendelô nyilatkozataiban szereplô 50 milliárd forintos összegek mit is takarnak.
– Az elején leszögezném: én sem tudom, mit takar, ugyanis még nem ismerem a megrendelô pontos igényeit, hiszen csak azok ismeretében adható egyérelmû válasz. (A beszélgetés a tenderkiírás kiosztása elôtt készült, a szerkesztô megjegyzése.) Ennél fontosabb tényezô azonban, hogy a TETRA nem hasonlítható egy a polcról levehetô dobozos termékhez. Minden egyes megépített TETRA hálózat más és más, a vevô egyedi igényeire szabott megoldás, ezért mindenféle árkalkuláció és becslés a pontos vevôi igények ismerete nélkül tulajdonképpen megalapozatlan.
– Mégis, melyek a hálózat azon alapvetô elemei, amelyekre a vevôi igények differenciáltságától függetlenül egy ekkora projektben mindenképpen szükség van? Ezekre azért valamiféle becslés is adható, hogy mibe kerülnek!
– Még egyszer hangsúlyozom, a pontos vevôi igényeket nem ismerjük. De azt viszonylag jól lehet becsülni, hogy egy Magyarország méretû rendszer, körülbelül 95 százalékos lefedettséggel, több száz bázisállomással, legalább fél tucat kontrollerrel, több tízezer végkészülékkel mibe kerülhet. Ezek alkotják a hálózati infrastruktúra kifejezetten hardver elemeit. Ha az olyan járulékos költségektôl eltekintünk, mint a vám, áfa és egyéb tételek, akkor valószínûleg ez a hardver része a projektnek 30 milliárd forintból minden bizonnyal kihozható. De ez a ténylegesen megvalósuló beruházási költségeknek csak egy része! A vevôi igényektôl, a hazai fejlesztôktôl megrendelt vagy még csak ezután kifejlesztendô új alkalmazásoktól függôen ez az összeg jelentôsen gyarapodhat. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a TETRA rendszerek soha nem készek abban az értelemben, hogy mindig újabb és újabb vevôi igények merülhetnek fel, mindig kitalálhatnak valahol új alkalmazási lehetôségeket, amelyek megvalósításával változik maga a rendszer.
– Az ország készenléti szervei gyakorlatilag 1996 óta várnak arra, hogy végre egy korszerû, minden biztonsági igényt kielégítô rendszert használhassanak. Mit gondol, az eredményhirdetéstôl számított mennyi idôn belül lehet ebbôl üzemszerûen mûködô rendszer?
– Ez pontosan ismét csak a vevôi igények részletes ismeretében megválaszolható kérdés. Azt természetesen meg lehet becsülni, hogy az országos lefedettség, a végkészülékek leszállítása és a rendszer alapszolgáltatásai (csoportképzés, virtuális csoportok, titkosítás és társai) a készenléti szervezetek számára legkésôbb jövô év végéig mûködôképesen átadhatóak. Természetesen itt azzal a feltételezéssel éltem, hogy a rendszerszállító még idén kiválasztásra kerül.
– Különösen a vezetékes távközlési beruházások világában szokás, hogy két szállítót választanak ki, hogy ne legyenek váratlan helyzetnek kiszolgáltatva. Gyakorlat-e ez a TETRA rendszereknél?
– Általában a rádiós hálózatokban, különösen ekkora piacméret mellett, mint Magyarország, a GSM szektorban sem terjedt el a hálózati infrastruktúrára két szállító kiválasztása. Még inkább igaz ez a TETRA esetében. Ennek több oka van. Bár számos interoperabilitási tesztet elvégeztek már, és az kétségtelen, hogy a különbözô gyártmányú végkészülékek képesek együttmûködni a más gyártmányú bázisállomásokkal és hálózati elemekkel, arra tudomásom szerint még nincs megoldás, hogy egy hálózaton belül különbözô gyártmányú bázisállomások és vezérlôk is együttmûködjenek. Tehát a végkészülékek nélküli hálózati infrastruktúra esetében biztonsági okokból is az egy szállítós megoldás az elterjedt és a célszerû. A végkészülékeket illetôen a vevô joga eldönteni, hogy hány szállítótól és milyen megoszlásban, tudásszint mellett akar rendelni.
– Lehet-e a Postánál megvalósuló rendszer alapja egy civil TETRA rendszer kiépítésének is?
– A zárt célú TETRA számára a 380-400MHz-es sávok, a civil rendszernek a 410-430MHz-es tartomány lett kijelölve a szabványosítási folyamat során. Sehol a világon nincs arra példa, hogy a készenléti és a civil TETRA egyazon hálózaton mûködjön, hiszen mások a vevôi igények, mások a biztonsággal kapcsolatos igények és elvárások is. A terrorizmussal kapcsolatos események miatt pedig a józan ész is ezt diktálja, hogy a kétféle rendszer két külön hálózaton mûködjön.
– Milyen piaci részesedése van a Motorolának a TETRÁ-ban, és milyen mérôszámok szerint?
– Bátran vállaljuk az összehasonlítást akár a bázisállomások száma, akár a felhasználószám, akár a lefedett km2-ek szerint, mindegyik esetében egyértelmû piacvezetô szerepünk. Ha a magyarországi projekthez hasonló méretûeket vesszük figyelembe, akkor sem szégyenkezünk: 9 olyan rendszer kiépítése folyik a világon, amely több mint 200 bázisállomást és több vezérlôt tartalmazó rendszer, ebbôl 6 megrendelést mi nyertünk el.

B. J.