A TETRA rendszer bevezetése más országokban

A finn példa...

Forr a levegô az utóbbi hetekben a korábban oly sokáig halogatott TETRA zártcélú készenléti rádiórendszer körül. A projektrôl még 1996-ban indultak meg a tárgyalások, akkor úgy tûnt, hogy az Antenna Hungária kapja meg a TETRA rendszer kiépíttetésének és üzemeltetésének a jogát. Idôközben 00azonban új szereplô tûnt fel a színen a Magyar Posta, s annak elsô számú vezetôje, Kalmár István személyében. A miniszterelnökkel is jó kapcsolatot ápoló postavezér kimozdította a TETRA ügyét a kátyúból, így e cikk megírásának idején már át is vehetik a pályázók a tender felhívásának dokumentumait.
A felgyorsult döntéshozatali folyamat azonban zajjal is jár: a Magyar Posta elsô számú embere elôször tender nélkül kívánta eldönteni, hogy a Motorolát bízzák meg a rendszer szállítói jogával. Emellett bejelentett egy olyan számot a beruházás nagyságrendjérôl (50 milliárd forint), amely a korábban ismert számnak a duplája. Más tényezôk is elgondolkodtatják az embert, ezért úgy gondoltuk, talán nem érdektelen meghallgatni más országok tapasztalatait.
Rostás Mátyás egy olyan céget képvisel hazánkban, amely kifejezetten nagy tapasztalatokat szerzett többek között készenléti rádiós rendszerek kiválasztásával, felépítésével és üzemeltetésével kapcsolatos tanácsadói munkákban. Ne tévesszen meg senkit, hogy ez a cég, a MAFIN finnországi: nem egy olyan projektben vettek részt, ahol az általuk végzett objektív értékelés nyomán a szintén finn Nokia a vert mezônybe került – tehát nem süthetô rájuk az elfogultság bélyege.
Rostás urat arra kértük, mesélje el, más országokban hogyan zajlik egy országos készenléti rádiórendszer bevezetésének projektje, milyen feltételrendszer mentén hoznak döntéseket, ebbôl milyen tapasztalatok lennének hasznosíthatóak hazánkban is.
– Úgy gondolom, nem érdektelen az olvasó számára, ha megismerkedik a finnországi TETRA rendszer megszületésének elôzményeivel és körülményeivel. Az ottani kormány még a TETRA rendszer bevezetésérôl szóló döntés elôtt megbízott egy független külsô tanácsadó céget, készítsen értékelést, kell-e és ha igen, milyen technológiájú legyen a készenléti rádiórendszer. Ezt követôen a megvalósítás folyamatát felbontották több fázisra. Ezek a tervezés, a kiépítés és az üzemeltetés részek, s ezek mindegyikét külön-külön megpályáztatták, és még arra is vigyáztak, hogy mindhárom szakasz ne kerülhessen egy kézbe.
– Milyen meggondolásból darabolták így fel a folyamatot?
– Az ottani közbeszerzési és más versenyeztetési tapasztalatok az évek során azt mutatták, hogy ezzel az eljárással lehet a projekt minden szakaszára a legjobb ajánlatokat megkapni. Nem mellékesen, így kivédhetôk az olyan összefonódások is, amelyek egyrészt etikai megfontolásokba vagy esetleg jogszabályi tiltásokba ütköznének, másrészt a projektek költségeit is így lehet a legjobban kordában tartani, ami különösen fontos szempont közpénzekbôl megvalósuló beruházások esetén. Végül, de nem utolsósorban így biztosítható leginkább, hogy maga a beruházás valóban a céloknak megfelelô minôségben és határidôre készüljön el. Az egész folyamatot külsô konzultáns cég folyamatos közremûködésével bonyolították le.
– Miért fontos a konzultáns cég szerepe ebben a folyamatban?
– Egy-egy ilyen beruházás nem kétfilléres vállalkozás. Ennyi pénz elköltésének ellenôrzésére – hazánkban 50 milliárdot meghaladó összegrôl folynak a tárgyalások – profi szervezet kell. Profi abban az értelemben, hogy tudja, ismeri a nemzetközi piacon mozgó szállítókat, tisztában van azzal, melyikük hol, milyen részletben szokott extraprofitra szert tenni, ha a vevô nem figyel megfelelôen a szállító kiválasztásakor illetve a szállítói szerzôdés megkötésekor és a teljesítés során. Ilyen professzionális szakértelemmel a nemzetközi piac e szeletében mozgó konzultáns cégek rendelkeznek, ezt a szaktudást a Magyar Posta néhány mégoly jó szakember felvételével sem tudja pótolni.
– A magyar közhangulat az elmúlt években nem feltétlen repes a nemzetközi tanácsadók hallatán, sôt vannak, akik megkérdôjelezik, megéri-e foglalkoztatni ôket...
– Egy professzionális nemzetközi tanácsadó pontosan tudja, hogy egy ilyen bonyolult tender eljárás során melyik az a fontos mondjuk 15 lépés a 30-ból, amelyen elveszíthet vagy megnyerhet a megbízó 3-5 százalékot a beruházási összegbôl a szállítóval szemben. Ha az itt repkedô 50 milliárd forintos összegbôl indulunk ki, akkor egy nemzetközi tanácsadó alkalmazásával megtakarítható körülbelül 2 milliárd forint. Mindenki döntse el, hogy ehhez képest a tanácsadónak kifizetendô néhány tízmillió forint sok-e vagy kevés. De van még, ami legalább ilyen fontos: a profi tanácsadó közremûködésével a vevô hatékonyan költi el a pénzét; kézben tarthatja a beszállítóit; a céloknak és az elvárt minôségnek megfelelô lesz a beruházás; valamint megfelelô színvonalú lesz az üzemeltetés, ami a szolgáltatást igénybe vevô szervezetek szempontjából a legfontosabb.
– A lehetséges beszállítók értékelésénél milyen szempontokra érdemes odafigyelni?
– A legfontosabbak a referenciák. Referenciák alatt természetesen csak az üzemszerûen mûködô referenciák jöhetnek szóba, azok közül is csak azok, amelyek a megvalósítandó projekthez méretben, mûszaki bonyolultságban, lefedettségben, felhasználószámban és még néhány jól meghatározható paraméterben hasonlítanak. Ebbôl a szempontból például furcsa, az EU piacain nem szokásos eljárás, hogy az egyik pályázó a még csak szerzôdéses állapotban levô ügyeit is a referenciái között tünteti fel. Egyébként Finnországban közpénzekbôl is készíttetnek piaci tanulmányokat, piaci részesedéseket tükrözô anyagokat, nemcsak a finn, hanem az EU piacokról is, amely tanulmányokhoz úgy vélem, a magyar kormány és rajta keresztül a Magyar Posta is könnyûszerrel és igen kis anyagi ráfordítással hozzáférhetne.

B. J.