Interjú

Négy ország közös mûsorszóró mûholdja

Ha lépünk, jó üzlet...

Mint már elôzô számunkban is írtunk róla, nemrégiben rendezték meg Isztambulban a 2000. évi Rádió-távközlési Világértekezletet (WRC-2000). A világértekezlet döntései közül Magyarországot a mûholdas mûsorszórás új pályakiosztása érinti leginkább. Minden egyes országnak 10-10 mûholdcsatornát juttattak. Magyarország Csehországgal, Horvátországgal és Szlovákiával együtt közös felhasználású csatornákat kért annak érdekében, hogy egy közös, gazdaságosan üzemeltethetô mûholdról sugározhassák programjaikat a négy ország területére. A WRC-2000 ezt a javaslatot támogatva a négy országnak így összesen 35 tévécsatornát juttatott. Ennek a lehetôségnek a további részleteirôl kérdeztük meg Dr. Eiselt Bélát, a Hírközlési Fôfelügyelet frekvenciagazdálkodási igazgatóját.
- Nagy hibát követünk el, ha nem élünk ezzel a lehetôséggel. Már két évvel ezelôtt felvetôdött annak a gondolata, hogy a közvetlen mûsorszóró mûholdas sávot újra kell osztani, mert a technika fejlôdése és az új országok létrejötte ezt indokolttá tette. Eközben azok az országok, amelyek elég tôkeerôsek, és technikailag fejlettebbek voltak, rengeteg mûholdat lôttek fel, és emiatt fogyni kezdtek a mûholdas lehetôségek, lévén az ûrszegmens csak korlátos erôforrása az emberiségnek. Az újraelosztás során Magyarország szövetkezett a horvát, szlovák és cseh igazgatással, azért, hogy ebben a térségben egy szatellittel mind a négy ország mûsorszóró lehetôséghez juthasson. Ez egy üzletileg sokkal jobban kihasználható lehetôség.
- Mit jelent, hogy 35 csatornát kaptunk, hogyan kell ezt felosztani?
- Ez a 35 csatorna valójában 40 lenne, de öt csatornát a svéd adminisztráció kapott meg ebben a térségben, elôjogokra való hivatkozással. Ugyanis erre a pályapozícióra irányítottak egy több mint 10 éve mûködô, és élettartamának vége felé járó szatellitet, amely fizikailag létezik, és csak egy újra kellene kicserélni. Ha mi fellôjük a 35+5 csatornás szatellitet, akkor a 35 csatornából a négy ország úgy fog részesülni, hogy minden egyes ország 8-8 csatornát kap, és meg kell egyeznünk a maradék 3 csatorna közös hasznosításáról. Csatornánként négy sugárzandó program továbbítására van lehetôség, ami azt jelenti, hogy a nekünk jutó 8 csatorna 32 digitálisan tömörített program sugárzására alkalmas Európa jelentôs részét lefedve. Az 5 csatornás svéd igény is kielégíthetô lenne, térítés ellenében.
- Mennyi idônk van fellôni a holdat?
- Minél elôbb elkezdjük, annál jobb. A Nemzetközi Rádiószabályzatban van egy olyan cikkely, amely lehetôvé teszi, hogy amíg valaki nem lövi fel a szatellitet, addig más fellôheti a sajátját ugyanarra a pozícióra. Ez a tôkeerôs, jelenlegi mûhold-operátoroknak kedvez, és ez az eljárás nem mindig követi a fair play szabályait. Üzleti szempontból öldöklô harc folyik a pozíciókért.
- Kinek a feladata, hogy a négy ország mûholdját pályára állítsa?
- A szatellitek pályára állítása mûszaki, gazdasági és politikai kérdés is egyben. Nálunk ezek az arányok eltolódnak, a politikai töltet jóval nagyobb. Az egyes országok kormányainak el kell dönteniük, hogy akarják-e ezt a mûholdat, és ezt milyen formában kívánják megvalósítani. Reméljük, mind a négy ország részérôl azonos, egy irányba mutató döntések születnek, amelyek lehetôvé teszik, hogy elkezdôdhessen a pályára állítással kapcsolatos szakértôi munka.
- Mi lehet akadályozó tényezô?
- Egy ilyen szatellit pályára állítása mintegy 200 millió dollárba kerül. Ez országonként 50 millió dollárt jelent, ami hatalmas összeg mind a négy ország számára. Az jelent még reális veszélyt, ha valamelyik országnak nem kell a 32 program, hanem megelégszik kevesebbel is, amire valamelyik multinacionális vállalat ad lehetôséget a saját szatellitjén cserébe a közös pozíció használatáért. Nálunk is sok olyan cég jelentkezett, aki szívesen adna ilyen lehetôséget, mivel ez nekik nagyon jó üzlet.
- Milyen lépések következhetnek most? Hol tart a folyamat?
-Terveink szerint, ha ôsszel megszületik a kormányhatározat, akkor egyeztetjük az elképzeléseket a másik három országgal, és ezután kerül sor a konkrét program kidolgozására. Ebben fog szerepelni, hogy melyik cég fogja a szatellit gyártást és pályára állítást végezni. Ennek a cégnek a kijelölésére a négy ország által felügyelt tender eljárás keretén belül kerül majd sor, reményeink szerint. A pályára kerülô szatellit fölös kapacitásainak értékesítését, bevételeit is egy négy ország képviselôibôl alakult cégnek kell majd kezelni. Egy általunk támogatott változat szerint a földi vezérlô állomás a négy ország területét nézve nagyjából középen, a magyar-szlovák határon helyezkedne el.
- Érdemes tehát belevágnunk?
- Mindenféleképpen jónak, keresztül vihetônek tartom ezt az elképzelést, ezért is javasoljuk majd a kormány számára az elfogadását. Olyan nagyszámú kisebbség él ebben a térségben, amelyek mûholdas mûsorokkal való ellátása ezáltal biztosított lenne. Az országok lehetôséget kapnának másik ország területére való átsugárzásra programváltozat bôvítése céljából. Nem beszélve arról, hogy egy ilyen típusú együttmûködés a média területén pozitív jelzés lenne az EU számára. Ha pedig a teljes kapacitást nem tudjuk majd kihasználni, akkor azt eladhatjuk. Egy ilyen mûhold fellövése ebben a fejlôdô térségben üzletileg messzemenôen jó vállalkozás. Ezt az is bizonyítja, hogy igen nagy a multinacionális cégek érdeklôdése is ebben a témában.
- Az Antenna Hungária is tervezte mûhold fellövését, azzal mi történt?
- Az Antenna Hungária egy izraeli céggel együttmûködve két külön szatellitet állított volna egy közös pozícióba. Ez a program úgy alakult, hogy az izraeliek fellôtték a szatellitjüket, az AH pedig nem. Ennek üzleti, szervezési, hatósági és egyéb okai is voltak. Most az AH lehetôséget kapott, hogy továbbértékesítse e szatellit fellövésének lehetôségét. Létezik még egy harmadik szatellites lehetôség is Magyarország számára. Ez egy további távközlési szatellit, amelynek már megkezdôdött a koordinációja a Nemzetközi Távközlési Uniónál.
- Ha minden jól megy, mikorra lehet közös mûsorszóró mûholdunk?
- A négy ország megegyezésével egy idôben el kell kezdeni a szatellit frekvencia-koordinációját. Ez a HIF Frekvenciagazdálkodási Igazgatóságának feladata. Közben folyik majd a tendereztetés, és a szükséges pénzügyi hitelkonstrukció elôkészítése. A tendereztetés során kiválasztják azt a céget, amelyik körülbelül két év alatt legyártja a szatellitet, és várhatóan további egy év kell, hogy azt fellôje. Vagyis ha minden jól megy, három vagy esetleg négy év múlva áll pályára ez a szatellit.

Érsek Teodóra