Teszteltük: Sony
DCR-TRV110 digital8 KamKorder
A nyerô nyolcas digit
Alig
egy évvel ezelôtt, éppen a Hannoveri CeBIT-en
mutatta be a Sony DV kameráinak azt a
változatát, amely megteremtette az átmenetet
az igényesebb minôségû
felvételekre vágyó Hi8-as és Video8-as
rendszerû kamera tulajdonosok számára a
digitalizált világba. A Digital8-nak nevezett
rendszer pofonegyszerû ötleten alapul: a korábbi
8mm-es kamerakazettákra kidolgozta a Sony a DV
formátumú kép- és
hangrögzítési megoldást. Ezzel a
korábbi rendszerben értékes
felvételeket felhalmozott felhasználók
nyugodtan térhetnek át a Digital8
típusú kamerákra, hiszen azokkal
korábbi felvételeik is gond nélkül
lejátszhatóak, sôt, digitálisan
szerkeszthetôek, vagy éppen
számítógépre
áttölthetôek. A Digital8 megoldás
másik elônye, hogy a készülék
gyártása olcsóbb, kedvezôbb
árfekvésben nagyobb szériában
dobható a piacra, mint az „igazi" DV kamerák,
ugyanazzal a minôséggel.
Most szerkesztôségünk is kipróbálhatott egy Digital8-as kamerát, melyet a Murányi Kereskedôház Mamut Üzletközpontban levô szalonja (Bp. II. ker. Széna tér, telefon: 345-8200) bocsátott rendelkezésünkre. A DCR-TRV 110 névre hallgató készülék a legkisebb, már színes LCD képernyôvel rendelkezô tagja a Digital8-as kameracsaládnak. A könnyû, kompakt jószág egy héten át állt rendelkezésünkre, s a tesztelésre kiváló alkalmat nyújtott a Hannoveri CeBIT vásáron eltöltött öt nap. A készülék legfontosabb szolgáltatásainak megismerése a jól felépített funkciók és a korrekt, magyar nyelvû kézikönyv alapján csupán egy-két órás olvasásba és gyakorlatozásba telt a Hannoverbe érkezés estéjén. Az ezt követô néhány napban a készülék kiválóra vizsgázott az alkalmi operatôr kezében. Vonzó tulajdonságai közül a teljesség igénye nélkül érdemes megemlíteni a következôket.
A TRV 110-es könnyû jószág, és ennek nagy hasznát vettük, hiszen délelôtt 10-tôl délután 6-ig szinte egyfolytában a nyakunkban lógott, miközben az irdatlan méretû kiállítási csarnokokban vadásztunk a telekommunikáció, informatika és multimédia iparágak újdonságaira. A kis súly és tömeg miatt szükség volt némi gyakorlatozásra, hogy egy-egy pásztázó jelenetet a felvételen is észrevehetô hirtelen mozdulatok vagy kézremegés nélkül lehessen elkészíteni. Ebben segít a kézremegés kompenzálás is, ami a Sonynál Steady Shot névre hallgat.
A kamerán látszott, hogy ergonómiai szempontból is jól tervezték meg, hiszen a legfontosabb funkciógombok - felvételi start/stop, standby, zoom - mind kézre, illetve ujjra álltak. Az elkészült felvételeket egyrészt megtekinthettük a kamera 2,5 inches színes LCD képernyôjén, vagy a készülékhez tartozékként járó kábelkészletek révén színes televízióra kötve. Ez alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Digital 8-as rendszerû felvételeket minôségük professzionális felhasználásra is - televíziós sugárzás, stúdiómunkálatok - alkalmassá teszik.
A TRV 110-es 20x-os optikai és 80x-os digitális zoommal rendelkezik, bár mi ebbôl csak az elôbbit használtuk ki, hiszen igen ritka az, amikor 20x-osnál nagyobb közelítésre van szükség. Az sem mellékes, hogy a digitális zoom igénybevétele óhatatlanul a képminôség romlásával jár együtt. A kamera természetesen automatikus és kézi élességállításra egyaránt lehetôséget ad, csak úgy, mint az esetleges speciális fényviszonyoknak megfelelô korrekciókra. Különösen hasznos lehet a természetet és az éjszakai életet kedvelôk számára a beépített infra, ennek révén ugyanis gyönyörû éjszakai felvételek is készíthetôek.
Képzeljünk csak el egy tóparti csillagfényes nyári estét, egy tízkilós ponty kifogásával együtt, s ez az élmény is kiváló minôségben megörökíthetô! Az infrának egyébként nappal is hasznát vehetjük, ha olyan helyen kell felvételeket készíteni, ahol rosszak a fényviszonyok. Például nem egy érdekességet sikerült úgy rögzítenünk a vásári forgatagban, hogy normál beállítással már nem volt jól látható a téma, az infrát bekapcsolva viszont az árnyékban levô részletek is tisztán kivehetôvé váltak. Igaz, ez azzal járt, hogy a színek kifakultak, de ez csak sajátos tónust adott a felvételnek.
Számos egyéb szolgáltatása van még a kamerának, amire helyhiány miatt bôvebben nem térünk ki - digitális PCM sztereó hang, idôkód/adatkód, LaserLink adatátvitel és társai -, viszont mindenképpen fontos megemlíteni az i.Link kimenetet. Ez a DV formátum kimenete, és ennek révén például az IEEE 1394 szabvány szerinti csatlakozóval ellátott számítógépekhez köthetô a kamera, és akár 400 megabit/másodperces adatátviteli sebességgel kommunikálhat a számítógéppel. A más néven FireWire névre is hallgató csatlakozó lehetôvé teszi, hogy az elkészült felvételeket házilag vágjuk, szerkesszük. Készíthetünk belôlük például QuickTime movie-t, amit akár a weboldalunkon is publikálhatunk. (Innentôl persze már csak egy lépés az igazi digitális forradalom, amikor bárki, aki kedvet érez hozzá, saját tévémûsort készíthet és az Interneten közzéteheti - közeleg a hagyományos kereskedelmi televíziózás halála?!)
Mindenképpen megemlítendô még a nagy megelégedéssel kipróbált kamerával kapcsolatban az intelligens akkumulátor, amelynek révén mindig pontosan, szinte percre tudtuk, mennyi ideig mûködôképes még a készülék az akku kimerüléséig. Bár szériatartozékként a legkisebb teljesítményû akkumulátor jár a kamerához, az öt tesztnapból négy esetben elegendô volt a napi egyszeri feltöltés az akkumulátornak.
Mindazok számára, akik szeretnék a digitális világ elônyeit élvezni a mozgóképek készítése során is, a Sony Digital 8-as kamerái komolyan megfontolandó ajánlatot jelentenek.
B. J.
DV a
számítógépekben
A szériában gyártott asztali, illetve hordozható számítógépek között ma még csupán az Apple Macintosh, illetve a Sony Vaio termékcsaládjában alaptartozék a DV csatlakozási felület. Ezért aki DV, Digital8-as kamera vásárlásra adja a fejét, és számítógépen is szeretné kihasználni a Digital Video forma elônyeit, annak leginkább e két gyártótól célszerû személyi számítógépet vásárolnia. Természetesen lehetôség van DV kártyák utólagos PCI buszos beszerelésére is, jó minôségû kártyákat gyárt a DV csatlakozáshoz, szerkesztéshez a Pinneacle Miro és az Adaptec cég, termékeiket például az Axico Kft. forgalmazza hazánkban.
A DV anyagok szerkesztéséhez számos szoftver is kapható, a mezei felhasználók számára árban is legelérhetôbbek és a legismertebbek az Adobe Premiere (PC és Mac változatban egyaránt), valamint az Apple FinalCut Pro, valamint iMovie szoftverei. (Utóbbi a DV-vel ellátott iMac gépek szériatartozéka.)
Teszteltük: Panasonic NV-DS11EG DV
KamKorder
Digitális emléktár
Ôsi
idôk óta vágyik az emberiség arra, hogy
kicselezze a kíméletlenül múló
idôt, megörökítse feledhetetlennek hitt
perceit. A valóság egyre hûbb lenyomatait
készíthetjük el a
fényképezôgép, a magnetofon, a kamera,
a videokamera segítségével. A technikai
fejlôdés jelenlegi csúcsát a
hétköznapi emberek számára a
digitális kamkorder jelenti. A Panasonic NV-DS11EG
típusú digitális kamkorderének
kipróbálása - a készüléket
a Panasonic Magyarország bocsátotta
rendelkezésünkre - igazi jó
játéknak bizonyult.
A kellemesen kézbe simuló masina kb. 720 g súlyú az egy óra körüli használatot bíró akkumulátorral és kazettával együtt, és 80 x 100 x 195 mm a nagysága. Az oldalán lévô tartószíjjal jól rögzíthetô a kézen, s legfontosabb kezelôszervei könnyen elérhetôek. A tartozékai között van egy vállszíj is arra az esetre, ha hosszabb ideig szeretnénk hurcolni magunkkal. Az oldalán kihajtható kis LCD kijelzôn akár rögtön is visszanézhetjük az elkészült felvételeket, sôt ha mi sem akarunk lemaradni a filmrôl, elôrefordítva az LCD kijelzôt, nyomon követhetjük a felvételt.
Ami rögtön az elsô kézbevételkor megnyerte a tetszésünket, a nagyon jól elhelyezett és kényelmesen használható zoom. A tárgyak kicsinyítésére illetve nagyítására kétféle zoomot is beépítettek a kamerába: 1x- 20x nagyításig használhatjuk az optikai zoomot, de ha ez nem elég, rendelkezésünkre áll 400-szoros nagyításig a digitális zoom. Természetesen körülbelül 80-szoros zoomnál már igencsak szükség van az állványra. Ôszintén szólva nem nagyon tudunk olyan helyzetet elképzelni, amikor a 400-szoros zoom jól használható lenne, annál is inkább, mert ilyenkor már a minôség is csorbát szenved. Ellenben a lencsétôl 5 mm-re elhelyezkedô tárgyakról nagyon jó felvételeket készítettünk.
A felvételnél eldönthetjük, hogy kézi beállításokat alkalmazunk, vagy rábízzuk magunkat az automatikus beállításokra, amibôl összesen négy féle lehetôség áll rendelkezésünkre. Az egyszerû automatikus felvételi mód, amikor semmi különleges külsô körülmény nem áll fenn. Sportfelvétel üzemmódba célszerû kapcsolnunk, ha gyorsan mozgó jeleneteket akarunk felvenni. A portréfelvételt és a gyertyafény felvételt használhatjuk különleges fényviszonyok esetén. A sportfelvétel üzemmódban készült szabadtéri felvételek igen jól sikerültek és nagyon elégedettek voltunk a gyertyafény üzemmóddal is. Ugyan a berendezés nem rendelkezik infrás letapogatóval, ezért csak kb. 1 lux fényerôig dolgozhatunk vele, ám az így készült filmet hangulatosnak és nagyon realisztikusnak találtuk. Sajnos a rendelkezésre álló rövid idô nem tette lehetôvé, hogy a kézi beállítások minden csínját-bínját kitapasztaljuk, de azért megemlítjük, hogy a fehér egyensúly, a fókusz, a zársebesség és a lencsenyílás kézi beállítására van lehetôség. Ezek segítségével nagyon sokat javíthatunk a felvételeink minôségén, amikor a körülmények nem átlagosak.
Bármely üzemmódban bekapcsolható a képstabilizátor, az ellenfény beállítás, illetve az idô és a dátum megjelenítése a felvételen, ami szintén nagyon hasznos.
A cikk terjedelme a digitális kamera összes beállítási lehetôségének a felsorolására is kevés lenne, ezért csak néhány érdekesebbet említünk meg belôlük. A digitális effektusok széles körét használhatjuk (28 variációt), szerintünk a legviccesebb effektus a tükör volt. A kép közepén függôlegesen húzódó képzeletbeli tükörrel készült felvételek hangos kacagásra ingerelték a nézôket.
A kamkordert használhatjuk digitális fényképezôgépként is. Ilyenkor állóképet készít, ami azután videonyomtatóval kinyomtatható. Folyamatos állókép felvételeket is készíthetünk, amiket indexszel láthatunk el, a késôbbi könnyebb megkeresés érdekében.
Eddig csak a képekrôl beszéltünk, de természetesen nem némafilm készült , hanem a digitális PCM hangfelvételi rendszerrel hangot is rögzítettünk. Két különbözô hangfelvételi mód van: a 16 bites, 48 kHz mintavételi frekvenciájú, 2 csatornás rendszer, illetve a 12 bites, 32 kHz mintavételi frekvenciájú, 4 csatornás rendszer. Ez teszi lehetôvé az utóhangosítást is. Lejátszáskor eldönthetô, hogy csak az eredeti hanggal, az utóhangosítással, vagy a kettôvel egyszerre szeretnénk megnézni a felvételt. Ha a kamerán nézzük vissza az elkészített filmet, akkor két 20 mm átmérôjû kör alakú sztereó hangszóró áll rendelkezésünkre. Természetesen a hangerô mind felvétel, mind lejátszás üzemmódban egyszerûen állítható.
Állandó tartozék a távirányító, amivel a kamera minden funkcióját állítani tudjuk, sôt egy sor olyan szolgáltatást is bekapcsolhatunk, ami csak a távvezérlô segítségével lehetséges.
Eddig nem tettünk említést arról, hogyan játszhatjuk le a kamerával készült felvételeinket. A kamkorderhez alaptartozékként járnak olyan csatlakozók, amelyek segítségével a kamkordert a S-VHS vagy VHS videomagnóhoz illetve a tévé készülékhez csatlakoztathatjuk. Átmásolhatjuk a kazettát S-VHS vagy VHS videokazettára, vagy 5 pólusú editáló csatlakozóval rendelkezô editáló készülékkel is összeköthetjük. Azt már említettük, hogy az állóképeket videó-nyomtatóval kinyomtathatjuk, de csatlakozhatunk PC-hez is. Sajnos ez utóbbira nem volt mód, mivel nem álltak rendelkezésünkre a megfelelô tartozékok, kábelek. A berendezés ismertetôje szerint a VW-DTA1E megvásárolható szettel videó állóképet lehet átvinni WINDOWS 95 operációs rendszer alatt futó PC-be. Elvileg az iMac DV modellel, illetve minden más IEEE 1394 szabványos porttal rendelkezô számítógéppel is összeköthetô az i.Link porton keresztül. (Megfelelô kábel hiányában ezt most nem tudtuk kipróbálni.)
Általános véleményünk az volt a berendezésrôl, hogy a kezelôszerveit ügyesen helyezték el. Szinte valamennyi gombja többfunkciós, ennek ellenére kezeléséhez nem szükséges külön jogosítvány, hamar megtanulható.
A berendezés ára elsô pillanatra kicsit borsosnak tûnik, de mérete és tudása arányban áll az árával (körülbelül bruttó 280 ezer forint). Nem mellékes tartozék még a mini kazetta, amibôl a hatvan perces 5 ezer forint körüli áron kapható, a 30 perces 3 ezer forint körül.
Gyôri Erzsébet
Teszteltük: Windows 2000
Számos ígéretet teljesítettek
Amielôször szembe tûnik, az az, hogy a Windows 2000 egy hibrid operációs rendszer, ahol a Microsoft megpróbálta a Windows 9x és a Windows NT elônyeit egy operációs rendszerbe átültetni. Az elsô tesztelések azt mutatják, hogy ez sikerült is neki, de biztosak lehetünk benne, hogy ami az új driver-eket illeti, ott még lesznek problémák, bár elég sok hardware-t ismer és telepít. Itt már látható, hogy mûködik a Plug and Play rendszer, valamint betartották azt az ígéretüket, hogy nem minden esetben kell újraindítani a számítógépet, csak akkor, ha valami komoly rendszerbeállítást hajtottunk végre. De inkább nézzük meg jobban, mit is kapunk közel 39000-79000 forintért, attól függôen, hogy upgrade formájában, vagy teljesen új verzióként vásároljuk meg az operációs rendszert..
Telepítés
A rendszer könnyen telepíthetô, nincs különlegesebb buktató, ahol az ember elakadhat. A telepítés során minden beállítható, amire szükség van. Igaz, ez eddig is így volt, de ennyire nem volt korrektül elérhetô, mint most. A telepítô háromszor indítja újra a rendszert, valamint a telepítés utolsó fázisában elmenti a rendszerkonfigurációt. Hiányoltam viszont, hogy a regisztrációs adatbázist nem lehet olyan egyszerûen visszaállítani, mint a Windows98 alatt, mert ott egy egyszerû parancs segítségével tényleg vissza lehetett állítani az utolsó helyes rendszerkonfigurációt. (Scanreg /restore).
Sajnos nem igen támogatja a fix háttérfájl, az úgynevezett swap fájl használatát, mert akkor a Windows minden indításnál jelzi, hogy a háttértár vagy kicsi, illetve lapozófájl mérete fix méretû, ezért elképzelhetô, hogy a Windows nem fog megfelelôen mûködni.
Jó és rossz megoldások
Pozitívumként meg kell említeni még, hogy az NTFS Fájlrendszer használata mellett párhuzamosan használható a FAT16 és a FAT32-es fájlrendszerrel rendelkezô merevlemez, valamint az a rendszer stabilitását sem veszélyezteti. Ugyanez nem volt 100 százalékosan elmondható az elôdjérôl. Arról azonban mindenki elgondolkozhat, hogy miért is szidjuk a Windows magát. A Windows-nak szinte minden létezô eszközzel úgymond kompatibilisnek kell lenni, és abban egyet lehet érteni, hogy ezt azért még mindig a Microsoft oldotta meg a legjobban. Negatívumként említeném meg azt, hogy a Windows 2000 is rendkívül hardware igényes és nagymértékben támaszkodik a hardware-ek adta erôforrásokra.
Rendkívül érdekes képet mutatnak a hardware meghajtók, ugyanis néhány gyártó eszközeinek a legrégebbi egységeihez, illetve a legújabbakhoz is vannak meghajtók, de a köztes moduloknak nincs még Windows 2000 kompatibilis driver-je. (Például: S3 Virge PCI és a Savage4 AGP VGA kártyának van, viszont az S3Trio3D, S3Trio3D/2x és a RenditionV2200-nak még nincs. Az ASUS V3800-at csak Riva TNT2-nek ismerte fel.)
Ha le akarok lépni a hálózatról, mert a HUB esetleg meghibásodott, akkor ezt egyszerûen meg lehet tenni, mindenfajta fennakadás és rendszerleállás nélkül, mert szoftveresen ki lehet iktatni hosszabb idôre a gépet a hálózatból és a csere után, ugyanúgy lehet visszaállítani. Ennél a Windows verziónál jobban követni lehet a hálózati forgalmat is. Szintén a kellemes oldala a Win 2000-nek, hogy a PCI-os hálózati kártyák családjából mindent kipróbáltam, amit sikerült fellelnem, és nem volt olyan típus, amit ne kezelt volna megfelelô módon. Érdekes lenne megtudni, hogyan reagál az ISA-s kártyákra.
Tájékozódás Windows 2000-ben:
A Microsoft programozói rendkívül jól képzelték el a dolgot akkor, amikor úgy döntöttek, hogy a programindításokat könnyebbé teszik egy olyan szûk tartományban, mint az a RUN parancsnál is látszik. Itt akár a sajátgépet, a hálózatot, a dokumentumok mappákat is választhatjuk, ha tudjuk, hogy pontosan hol helyezkedik el a kívánt program. Ez azokat az embereket érinti, akik most ismerkednek a Windows 2000 operációs rendszerrel. Ez a fajta könnyítés a rendszer minden pontján megtalálható.
Ami fontos és nem szabad elhanyagolni, hogy itt már megtalálható a Defrag Manager, ami bizonyítja azt a tényt, hogy az NT-re is ráfér néha a fájlok töredezettség-mentesítése. Sokáig nem ismerték el, de késôbb bevallották, hogy ha nem is annyira, mint a 9x társai, de rászorul az NT is erre a programra. A rendszer alatt megtekinthetô és javítható a hardware ütközés, illetve frissíthetjük a driver-eket, amit a Device Manager - Eszközkezelô, amit a Windows 9x-es társai tudtak, de az NT4 nem - tesz lehetôvé, ami a System\Properties\hardware\DeviceManager fül alatt található.
A rendszerinformáció is sokkal részletesebb, áttekinthetôbb képet ad, miután telepítettük az X:\Support\Tools alól az administrator kits programot. Ezután már nincs titok, hogy mi hogyan mûködik. A Disk Management a merevlemez(ek)rôl ad információt; a System Information az Explorerrôl, az alkalmazásokról, valamint a megosztott könyvtárakról, a logikai meghajtókról és a cserélhetô lemezekrôl ad teljes képet.
Pozitív volt az a dolog, amikor a rendszer által regisztrált merevlemezt kivettük a rendszerbôl, az indítás után azonnal jelzett, hogy nincs vagy valamilyen okból kifolyólag nem elérhetô. A merevlemezek védelme sem utolsó, mert user szinten is le tudjuk védeni, és ilyenkor az alábbi jelzést kapjuk: ACCESS DENIED. Ez után a védelem után semmilyen program nem futtatható, de ez a védelem elsô lépcsôje csupán és erre hamar rá lehet jönni, hogy hol állítható vissza az eredeti állapot. A többi védelmi funkciót sajnos idôhiány miatt nem volt lehetôségem letesztelni, de biztos, hogy még rengeteg meglepetésben lesz része mindenkinek, aki elkezd majd foglalkozni a Windows2000-el.
Kinek ajánlható?
Ez az operációs rendszer kimondottan nagy és középvállalatoknak ajánlható, stabilitása és gyorsasága miatt (nem kimondottan otthoni felhasználásra készült, igaz a munkaállomás otthon is használható). A tesztek során több eszközzel is kipróbáltuk, és nem kérte a telepítô CD-t, azaz valóban „plug and play". Betartották azt az ígéretet is, hogy nem kell a rendszert minden változásnál újraindítani (Új programok telepítése, rendszerbeállítások, stb.…). Egyetlen egyszer kellett újra indítani a rendszert, amikor a lapozófájl méretével manipuláltunk.
A hardware igények
A teszteket Abit BX6-os alaplapon, 64 MB RAM-mal, 400-as Pentium processzorral, 3.2GB Quantum merevlemezzel, Toshiba CD meghajtóval, S3 Savage VGA kártya, és KTI 10/100 hálózati kártya használatával végeztük. Ezzel a konfigurációval hiba nélkül mûködött a számítógép. És minden egyes alkatrésznek a driver-ével rendelkezett a Windows 2000.
Pénzes Péter Miklós
Teszteltük: Compaq Armada
M700
Mobil iroda munkamániásoknak
Mint ismeretes, a Compaq Armada M700 típusú notebookját tavaly nyarán mutatta be, megcélozva elsôsorban azokat a felhasználókat, akik nagy teljesítményt, ugyanakkor a méreteket tekintve kisebb gépet szeretnének.
Elsô
látásra küllemben a gép egyszerû,
szolid, de mégis kedvezô benyomást kelt az
érdeklôdôben. A notebook formáját
tekintve 28 mm vastagságú, mindössze 2,3 kg
súlyú, tartós magnézium
borítással és szénszálas
mûanyag alappal készül. Az M700-as
belsejében 450 MHz Intel Pentium III mobil processzor
dolgozik, alapkiépítésben 64
megabájtnyi memóriával (ez igény
szerint maximum 576 MB-ig bôvíthetô)
rendelkezik. A notebookban megtalálható winchester 6
gigabájtos. Ha floppy meghajtó vagy CD-Rom
használatára van szükségünk, egy
mozdulattal kicserélhetjük az egységeket.
Igény szerint belsô modemmel is
szállítják az Armadát.
A gép rugalmasságát és konfigurálhatóságát biztosítja a beépített MultiBay, kettôs akkumulátor támogatással. Grafikai és multimédiás képességeit a 2x AGP támogatás, a DVD meghajtó opció, a beépített dupla hangszóró, valamint a Compaq PremierSound hangrendszer jellemzi. El van látva továbbá video-out csatlakozással, így könnyen lehet csatlakoztatni videóhoz, televízióhoz, vagy éppen videoprojektorhoz. A notebook bôvíthetô Armada-kompatíbilis dokkoló egység megoldásokkal is.
Ne felejtkezzünk el a 14.1 inches TFT képernyôrôl sem, amellyel gyönyörû kép tárul a felhasználó elé. Az M700 egérpadját ujjunk mozgatásával irányíthatjuk, igaz érintésre is mûködni kezd, de csak külön álló gombok segítségével lehet klikkelni, ami nem minden esetben a legjobb megoldás. Az M700-ast Windows 95/98 operációs rendszerrel lehet megvásárolni, bár a szerkesztôségünkbe érkezett tesztgép Windows 2000 alatt futott, ugyanis hozzánk érkezése elôtt a Microsoft hazai képviseletén járt, talán éppen e hardver és az új operációs rendszer együttmûködési próbáján. Ez néhány meglepetéssel is járt számunkra, hiszen a tesztelést végzô kolléga mindeddig a 2000-es operációs rendszerrel nem találkozott.
Van néhány dolog, ami ebben nem a korábbi verziók szerint megszokott módon mûködik, de ez végül is tényleg megszokás kérdése, és az M700 használati értékét nem befolyásolja. Elôfordult, hogy a kikapcsolási utasítást nem akarta végrehajtani a gép, mi ezt az új operációs rendszer számlájára írtuk &endash; munkamániásoknak meg egyenesen elônyös.
Felszereltségét, képességeit tekintve ez a notebook azoknak ajánlható, akiknek mozgó irodára van szükségük. A gép ára arányban áll sokoldalú felszereltségével és a Compaq márkanévhez tartozó jó imázzsal.
H. Á.
Teszteltük: HP LaserJet 3150
All in one HP módra
Végre
mi is kipróbálhattuk a HP legújabb
többfunkciós LaserJet termékét, a HP
LaserJet 3150 normál papíros
nyomtató-fax-másoló-szkenner együttest.
A HP Magyarországtól (telefon: 382-1111)
tesztelésre kapott készülék
nagyszerû technikai teljesítményt
nyújt, könnyen használható,
hálózatba köthetô és ami nem
utolsó szempont, méreteit tekintve is
helytakarékos. Gondoljunk csak bele, négy
önálló funkció egy berendezésbe
tömörítve.
A készülék továbbfejlesztett elektronikus kommunikációs funkciókkal rendelkezik, 2 MB memóriát tartalmaz, így képes akár 150 oldalnyi bejövô faxot tárolni és egy idôben több feladatot is ellátni, mindezeken felül 250 hívó és gyorshívó számot tud tárolni. Használható önálló fax berendezésként (14 400 bps) és másolóként is &endash; számítógép beiktatása nélkül. Ezen kívül több felhasználó is használhatja közösen a berendezést hálózatban, a legújabb generációs HP külsô JetDirect nyomtató szerver segítségével. A készülék könnyû kezelését támogatja továbbá a külön kifejlesztett JetSuite Pro dokumentumkezelô szoftver, a ReadIris 5.0 professzionális optikai karakterfelismerô (OCR) szoftver és az azonnali küldést lehetôvé tevô (hot-send) dokumentum kommunikációs funkció.
A fax program több kezelô funkciót tartalmaz, többek között lehetôséget biztosít arra, hogy számlázási kódok alkalmazásának segítségével kövessük a költségeket, vagy blokkba tömörítsük a nem egész oldalt kitevô faxokat. Faxolásnál a lapokat elôször a memóriába szkenneli, majd ezután kezd el tárcsázni, ezáltal nem kell megvárni, amíg megtörténik az átvitel. Lehetôség van arra, hogy a faxolni kívánt dokumentumot emailban is el tudjuk küldeni. A HP 3150-es képes arra, hogy blokkolja azokat a telefonszámokat, amelyekrôl nem kívánunk anyagot fogadni.
A nyomtató egy jó minôségû, percenként 6 oldal nyomtatására és 600 dpi felbontásra képes lézerkészülék, azonnali indító funkcióval. Megkönnyíti a kezelést, hogy a gombok feliratain kívül a kezelômenü is magyar nyelvû. Az egy hetes tesztelés alatt a fô felhasználási mód a nyomtatás és a faxolás volt, de kerítettünk alkalmat a másolási és szkennelési funkció kipróbálására is. Utóbbi kettôt is kifogástalanul látta el a specifikációban megadott értékek határain belül. Minden olyan irodában &endash; vagy otthoni felhasználás esetén &endash; ahol nem követelmény a postscript nyomtatási képesség; ahol nincs szükség nagy mennyiségû és A4-es méretnél nagyobb anyagok fénymásolására; továbbá nem DTP igényû szkennelésre van szükség, a LaserJet 3150 ideális választás, hiszen legalább három másik berendezést lehet vele megtakarítani árban és helyben.
H. Á.