Hétszer
hatékonyabb a konkurensnél
IP és WAP a Tetrá-n
Minden bizonnyal szerepet játszott a Matra-Nortel által januárban rendezett Tetrapol szimpozium is abban, hogy februárban a Nokia tartott egynapos szakmai bemutatót a TErrestrial Trunked RAdio (TETRA) rendszer tulajdonságairól, elônyeirôl. A privát mobil rádiórendszerek (PMR/PAMR) potenciális felhasználói köre igen széles lehet, hiszen nemcsak a különleges helyzetben levô szervezetek - katonaság, rendôrség - tartozhatnak ide, hanem például a mentôk, áramszolgáltatók, tömegközlekedési társaságok, taxivállalatok, privát biztonsági szolgálatok és így tovább. A PMR rendszerek némiképpen hasonló fejlôdési pályát futottak be, mint a nyilvános, közcélú rádiótelefon rendszerek, aholis az analóg NMT rendszereket felváltotta a digitális GSM, amelyet hamarosan követ majd a 3. generációs UMTS rendszer. A PMR rendszerek elsô generációi szintén analóg berendezések voltak, ahány gyártó, annyiféle egyedi megoldással. Az Európai Telekommunikációs Szabványosítási Intézet a digitális PMR/PAMR rendszereknél még 1989-ben elkezdte a munkát egy egységes európai digitális nyalábolt rádiórendszer kialakítására. Az elsô igazi eredmény 1994-ben született a TETRA MoU aláírásával, majd 1995-ben elkészültek a TETRA kulcsszabványai, amelyekre a tagországok 100 százalékban igennel szavaztak. (Ekkor váltotta fel a rövidítésben a Trans-European kifejezést a TErrestrial meghatározás.)
A TETRA szabványok végsô meghatározásakor már nem kevés tapasztalat állt rendelkezésre a szintén TDMA alapú GSM rendszer mûködésével kapcsolatban, így a PMR/PAMR szolgáltatások céljára a GSM-nél számos szempontból hatékonyabb, biztonságosabb rendszert sikerült kidolgozni. Mint azt például Fáy András értékesítési igazgató (Nokia) elôadásából megtudhattuk, a TETRA jó tulajdonságai közé tartozik, hogy jó ár-teljesítmény viszonyt nyújt, s a GSM-nél kevesebb infrastruktúra helyszín kell az alacsonyabb frekvencia miatt. A megoldás nyílt szabvány jellege miatt egyre több gyártó állítja elô a végkészülékeket is, ami csökkenti az árakat. A GSM alkalmazások egyszerûen TETRÁ-ra ültethetôek, és a közeljövôben elérhetô lesz az IP adatátvitel, a WAP-alapú szolgáltatások köre is a rendszeren.
Az elôadó kitért a TETRA és más cellás alapú PMR/PAMR rendszerek viszonyára, tulajdonságaira is. A TETRA-t megelôzôen kifejlesztett, annál korábban piacra dobott Tetrapol rendszer ugyan funkcionálisan hasonló célú, azonban több lényeges különbség van a kettô között. Egyrészt míg a Tetrapol frekvenciaosztásos (FDMA), addig a TETRA idôosztásos (TDMA) alapú. Ennél talán fontosabb is, hogy míg a TETRA maximális adatátviteli sebessége már az elsô generációs rendszerben is 28.8 kbit/sec, addig ugyanez a Tetrapolnál csak 4.6 kbit/sec! Egy független hazai mûszaki szakértôi bírálat ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „a távközlés és az informatika fejlôdési tendenciáinak ismeretében döntô szempont lehet a két rendszer közötti választás során".
A TETRA mellett szóló érv továbbá, hogy a már idézett szakértôi megállapítás szerint a cellaváltás kezelése a Tetrapolban nem megoldott, vagyis a mobilkészülék nem képes átlépni az egyik cellából a másikba anélkül, hogy az adás megszakadna! Ez pedig egy készenléti rádiórendszer esetében szintén döntô tényezô kell, hogy legyen.
Érdekes kérdés a két rendszer többgyártós jellegének összehasonlítása. Ha pusztán csak a neveket nézzük, akkor is feltûnô, hogy ugyan különbözô Tetrapol gyártónak van felsorolva például a DASA, a MATRA, és a Nortel is, valójában elôbbi kettô az utóbbi tulajdonában van. Aztán a „különbözô gyártók" megítélésére adhat valamifajta támpontot, ha összehasonlítja az általuk gyártott készülékeket...
Ez persze elvezet ahhoz is, hogy vajon a két rendszer ár szempontjából hogyan viszonyul egymáshoz, hiszen a Tetrapolban érdekeltek egyik fô érve éppen annak kedvezôbb ára szokott lenni. Mint azt Fáy András elôadása idézte, a Tetrapol Flash 1997. decemberi száma bemutatta a Slovak Nationwide Public Safety Network-öt. Ez több, mint 110 infrastruktúra elem, több, mint 8.000 terminál felhasználásával több, mint 20.000 felhasználót szolgál ki 80 millió USA dolláros költséggel 49 ezer négyzetkilométeren. Nos, a megvalósítás alatt álló finn VIRVE Nationwide Public Safety Network körülbelül 800-1000 bázisállomással 60.000 felhasználónyi kapacitást teremt 338 ezer négyzetkilométeren - szintén 80 millió USA dolláros költséggel...
Az elôadó kitért a TETRA és a GSM Pro összehasonlítására is. Nem vitatva, hogy utóbbi valóban kiváló rendszer, egy döntô érv azért mégis lehet az elôbbi mellett. A GSM Pro-ban ugyanis nem lehet garantálni azt, hogy híváskezdeményezéskor „a hálózat foglalt, próbálja késôbb" jelenség soha ne következzen be.
B. J.
Tetragyártók
Az elmúlt évben legalább négyszer annyi TETRA projekt indult a megvalósítás útjára, mint Tetrapol rendszerû. A TETRA rendszer az EU országain kívül megvetette a lábát többek között Szingapúrban, Hong-Kongban, Új-Zélandon, Szaúd-Arábiában, valamint Oroszországban is, ami arra utal, hogy a GSM-éhez hasonló pályát futhat be. Különösen aktívak-sikeresek voltak az alábbi TETRA gyártók (ábécérendben): Marconi, Motorola, Nokia, Rohde & Schwarz, Simoco.
A mobiltelefon és az
egészségügyi hatások
Áldás vagy átok?
Bár elôzô számunk több írása is foglalkozott a mobil telefonok egészségügyi hatásaival, a témát nem tekintjük - nem is tekinthetjük - lezártnak, hiszen mint olvashattuk, sok alapkutatás folyik még a kérdésben. A tájékozottság azonban ezek lezárultáig is igen sokat segíthet abban, hogy a szakemberek és a kérdés részleteiben értelemszerûen kevésbé járatos lakosság - akiknek a leveleivel rendszeresen találkozhatunk napilapjaink levelezési rovataiban - ugyanarról beszéljen, fel tudja ismerni, mi jelenthet egyáltalán veszélyt és mi nem. A HTE Távközlési Klubja egyik téli klubnapja is foglalkozott a mobil telefonok egészségügyi hatásaival. A sok elôadó miatt hosszúra nyúlt, de igen érdekes klubnapról nem tudunk teljes terjedelemben hírt adni, de néhány érdekesebb részt igyekszünk bemutatni. Sajnos az idô elôrehaladta miatt a klubesten vitára sem került sor, de hisszük, a kérdést csak akkor sikerül megnyugtatóan rendezni, ha beszélünk és vitatkozunk róla.
Dr. Zombory László bevezetôjében hangsúlyozta, hogy a földi élet létrejöttében fontos szerepet játszott az elektromágneses erôterek létezése, s azóta is egyfolytában sugárözönben élünk. Nem lehet tehát azt mondani, hogy a sugárzás új keletû lenne az emberiség számára, az azonban igaz, hogy a mesterséges civilizáció a természetes erôteret jócskán megsokszorozta és ez új félelmeket kelt az emberekben. A szakmának így kötelessége foglalkozni a kérdéssel és eloszlatni a tévedéseket, féligazságokat, de megerôsíteni a már megismert tényeket.
Az este elsô elôadója, Dr. Varjú György professzor elmondta, hogy az elektromágneses terek hatásainak a vizsgálatára a WHO (World Health Organization), az ENSZ Egészségügyi Világszervezete 1996-ban létrehozott egy bizottságot, mely rendszeresen ad ki tényfeltáró lapot (fact sheet) a munkája eredményérôl. A bizottság a 0-300 GHz tartományban végzi a vizsgálatokat, tehát gyakorlatilag a teljes tartományt lefedi. Maga a bizottság kutatásokat, kísérleteket nem végez, viszont mindent begyûjt, elemez, közread és ha szükséges, javaslatot tesz kutatásokra, irodalmat figyel és ismeretet terjeszt. A bizottságban minden fontosabb szervezet részt vesz, így az ICNIRP (International Commission on Non-Ionizing Radiation Protection), mely a különbözô terekre vonatkozó határértékek kiadásával foglalkozik, valamint az ITU, melynek az V. Tanulmányi Bizottsága a „Védelem elektromágneses terek hatásai ellen" nevet viseli. Varjú professzor egyébként ennek az ITU bizottságnak hosszú ideje elnökhelyettese. Ezen kívül részt vesznek még a bizottságban a WHO-val együttmûködô kutató intézetek, mint pl. a világhírû svéd Karolinska Institute.
A mobil telefonok és az egészségügyi hatások témájában 1998 májusában hozta nyilvánosságra jelentését a bizottság a 193. tényfeltáró lap formájában, mely a „Mobil telefonok és bázisállomások" címet viseli. A tényfeltáró lap bemutatja a bázisállomásokra vonatkozó alapvetô tudnivalókat, tényeket, karakterisztikákat, és ismerteti a megengedett határértékeket. Külön foglalkozik az épületek tetejére, falára szerelt bázisállomásokkal, majd kategorikusan kijelenti, hogy a határértékeket túl nem lépô bázisállomások semmiféle veszélyt nem jelentenek a lakosságra. A kijelentés azért érdekes, mert a bizottság a legkisebb gyanú esetén is sokkal óvatosabban fogalmaz, például a nagyfeszültségû távvezetékek esetében egyáltalán nem tett ilyen egyértelmû kijelentést. Felhívja a figyelmet viszont arra, hogy igen fontos a kapcsolatfelvétel a bázisállomások telepítése elôtt az önkormányzatokkal és a lakossággal, mert a bázisállomások telepítési helyének kiválasztása nagy mértékben esztétikai kérdés is.
A bázisállomások veszélytelensége ellenére is különleges mérlegelést ír elô a tényfeltáró lap arra az esetre, ha a bázisállomás óvoda, iskola tetejére kerül telepítésre. A mérlegelés tárgya ekkor sem a sugárzás, hanem a bázisállomás megközelíthetôsége. Semmiképpen sem lehet ilyen helyre telepíteni a bázisállomást akkor, ha annak a kisgyermekek könnyen a közvetlen közelébe tudnak jutni.
Óvatosabban fogalmaz a fact sheet a mobil készülékekkel kapcsolatban. Állítása annyi, hogy a környezetükre vonatkozó káros hatás nem volt kimutatható, de ugyanakkor a fej közeli antenna terének a fejre, nyakra gyakorolt hatása nem kizárható. Ebben a kérdésben a bizottság további kiterjedt vizsgálatokat javasolt, melyek eredménye viszont csak évek múlva várható.
A következô elôadó, Dr. Bartha István professzor elôadását egy igen szemléletes összehasonlítással kezdte. Azt mondani, hogy az elektromágneses erôterek károsak, kb. olyan, mintha azt mondanánk, hogy a folyadék káros. Azért, mert vannak mérgezô folyadékok, azért, mert 20 üveg sör egyszerre való elfogyasztása okozhat egészségügyi problémákat, attól még a folyadék az életünk alapeleme. Mindkét esetben azon dôl el az áldás vagy átok kérdése, hogy mire, hogyan, milyen mennyiségben használjuk. A másik butaság azt mondani, hogy ami természetes, az jó, ami mesterséges, az káros. Gondoljunk csak egy villám sújtotta emberre, pedig hát a villám elég természetes dolog.
Nyilvánvaló persze az is, hogy a Föld mágneses terétôl kezdve az 50 hertzes villamos távvezeték keltette téren át, a rádióhullámok, a látható fény, majd a röntgensugárzás, gammasugárzás és végül a kozmikus sugárzással bezáruló környezet riasztóan sok hatást gyakorol ránk. Lehet ezt egy környezetvédelmi játékként is megfogalmazni. De kik is vesznek részt ebben a játékban? Az egyik az agresszív szakma, aki azt mondja, hogy „aki nem ezzel foglalkozik, annak semmi köze hozzá". A következô résztvevô a nagyképû tudomány, aki azt mondja, hogy „aki nem ért hozzá, annak semmi köze ehhez a kérdéshez". Végül a harmadik résztvevô az elfogult média, aki azt mondja, hogy „csak az az érdekes, ami hír". Ezen felül itt vannak a kiszolgáltatott emberek, akik szembesülnek ezekkel az agresszív, nagyképû, elfogult résztvevôkkel, kizárva az egész vitából. Pedig azt kellene mondanunk, hogy ezzel a kérdéssel minden embernek joga és kötelessége foglalkozni, hiszen gyermekeinkrôl van szó.
Más szempontból fogalmazta meg véleményét Szekeres Béla, aki szerint a szakértôi munkához ismerni kell a rendszert, amit mérünk, a berendezést, az antennát, s mindezt a telepítés valódi körülményei között kell vizsgálni. A téma megválaszolásához a terület jól körülhatárolható: a rádiórendszerek és berendezések, antennák és hullámterjedés, a nagyfrekvenciás méréstechnika, az EMC a környezetvédelem, a biológia, valamint a szabályozás és jog területei tartoznak ide. Az egész probléma kezelésének a lényege, hogy meg tudjuk adni a bázisállomástól a védôtávolságokat. Szekeres elôadásában megemlítette, hogy mindig az emberekrôl beszélünk, de az állatokra kifejtett hatást is vizsgálni kell, mert ôk is ugyanennek a világnak a lakói.
Szekeres Béla külön kitért még a szakértôk kompetenciájának kérdéskörére. Eszerint a kérdésben az kompetens, akinek szakirányú képzettsége vagy ezzel egyenértékû tudása van, több éves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, a szakma által elismert referenciái vannak, jártas a téma határterületein. Ugyancsak felvetette az etikai kérdéseket is, amiben lényeges elem, hogy mindenki a kompetenciáján belül mozogjon, azon kívül ne szakértôként mondjon véleményt.
Végezetül kifejtette, hogy az egész kérdéskörben a legnagyobb hiba a kommunikáció elhanyagolása volt, ezen mindenképpen változtatni kell.
Dr. Bartolits István
In memoriam Szekeres Béla
Lapzártakor
kaptuk a megdöbbentô, fájó hírt,
hogy Szekeres Béla, a BME Mikrohullámú
Híradás-technikai Tanszékének docense,
a Nemzeti Hírközlési
Szabványosítási Bizottság elnöke,
a Magyar Mérnöki Kamara Hírközlési
és Informatikai Tagozat elnökségi tagja
váratlanul eltávozott közülünk.
Több, mint 30 éven keresztül oktatta a
leendô villamosmérnököket az
antennák és a hullámterjedés
rejtelmeire, de akik munkakapcsolatba kerültek Vele, sokkal
többet kaptak ennél. A szakma szeretete mellett
példát mutatott abból a mérnöki
etikából, melyre éppen a mostani
idôkben igen nagy szükség lenne.
Életét is annak a hitvallásának
megfelelôen élte, hogy a mérnök azzal
foglalkozzék, amire képesítése van,
amiben kellô gyakorlatot szerzett. 25 éven
keresztül oktatta az általa
összeállított „Antennák és
hullámterjedés" címû tantárgyat
igen magas fokon, mindig a legkorszerûbb ismeretekkel
kiegészítve, mint ezt módom volt
személyesen is élvezni két
féléven át. Kutató-fejlesztô
munkáját is mindig ebben a témakörben
végezte nagy szakértelemmel,
körültekintôen és sikeres sportolói
múltjából hozott kitartó
szívóssággal. Ugyanakkor széles
látókörû oktatóként, komoly
nemzetközi tapasztalatokkal a tarsolyában
bátran fogalmazta meg kritikai észrevételeit
a szakmai közéletben. Szekeres Béla ezekkel a
kritikákkal mindig épített: azt szerette
volna, hogy ami rossz, azt javítsuk ki, ami jó, az
meg még jobb legyen. Sokat, még nagyon sokat
tehetett volna ezen a téren is, de a sors nem adott
számára több idôt: 62 évesen egyik
napról a másikra elragadta a
halál.
B. I.
Elindult a PannonW@p
Mobilizált internet
Újabb
cég lépett a WAP szolgáltatók
sorába, hiszen március 3-ától a Pannon
GSM Rt.-nél is elérhetôek a WAP alapú
szolgáltatások. A PannonW@P névre
hallgató szolgáltatásról bôvebb
tájékoztatást Kis
Zoltántól,a Pannon GSM marketing
osztályának felelôs
munkatársától kaptunk. Bár lapunk
több alkalommal foglalkozott már a WAP-pal,
mégis elôször arra kértük,
tekintsük át közérthetô szavakkal,
mit is értsen az egyszerû felhasználó e
három betûs rövidítés
alatt.
- A WAP 1998-ban született, amikor is a Nokia, az Ericsson, a Motorola WAP Fórum néven egy nonprofit céget hozott létre. A céljuk az volt, hogy megalkossanak egy olyan, egységes nyelven írt szabványos interfészt, ami lehetôvé teszi mobil internet alkalmazások igénybevételét, és bármely GSM szolgáltató számára használható. Tavaly februárra már szinte mindenki, aki a telekommunikációban és az informatikában számít, csatlakozott a WAP Fórumhoz. Ennek is köszönhetôen a munka gyorsan haladt, és rövid idô alatt sikerült kereskedelmi forgalomban is használható állapotba hozni az elképzeléseket.
- A mobil internet a kulcsszó a WAP kapcsán. Technikailag mit jelent ez?
- Az interneten a HTML formátum a szabvány, ezen keresztül lehet bárki számára elérhetôvé tenni a képeket, szövegeket tartalmazó információs oldalakat. A WAP-hoz ezért megírták a Wireless Markup Language-et, a WML-t. Ez teszi lehetôvé, hogy a WAP használatával szintén elérhetôek legyenek ugyanezek az információk. Természetesen a HTML formátumban megírt anyagokat át kell kódolni WML formára, mely inkább szöveges információs megjelenítéshez optimális, de ez egy meglévô anyag esetén legfeljebb néhány órás munkát jelent.
- Nagy különbség azonban, hogy a HTML alapú internetet többnyire nagy képernyôn keresztül érik el a felhasználók, azonban a mobiltelefonok kijelzôje sokkal kisebb, és többnyire csak szürke árnyalatos - egyelôre.
- Ez igaz, ezért a WAP tartalomszolgáltatás tervezôinek mindezt figyelembe kell venniük. De más fontos szempontokat is figyelni kell. A mobiltelefonok esetében más az adatátviteli sebesség, ez a Pannon GSM-nél most maximum 14.4 kbit/sec, továbbá a készülék memóriája is sokkal kisebb kapacitású, mindössze néhány kilobájt. Ezért rövid, tömör formában kell a WAP tartalmakat elôállítani, hogy gyorsan letölthetô, egyszerûen elérhetô lehessen.
- Milyen készülékekkel vehetô igénybe a szolgáltatás?
- Jelen pillanatban a Nokia 7110-es és majd a közeljövôben az Ericsson R320-as lesz a Pannon GSM-nél kapható WAP-képes készülék. Természetesen a hannoveri CeBIT-en bemutatott, részben más gyártók telefonjai is az év folyamán megjelenhetnek a piacon. A szolgáltatás igénybevételéhez a Pannon GSM hálózatát is felkészítettük. (Lásd errôl ábránkat, a szerk.)
- Milyen tartalmat lehet a WAP-on keresztül elérni? Végsô soron ez lesz a döntô a szolgáltatás népszerûségérôl.
- A WAP szolgáltatásra elôfizetôk jelenleg kétféle tartalomból választhatnak. Az egyik a Pannon GSM által nyújtott tartalomszolgáltatás, amelyben pillanatnyilag három partnerünk van, az MTI, a Fornax és a Pesti Est. Ôk a tartalmat negyedóránként (a Pesti Est esetében óránként) frissítik. Az MTI révén megtekinthetôk az aktuális, legfrissebb hírinformációk. A Fornax révén tôzsdei és valutaárfolyam információk érhetôk el. A Pesti Est segítségével pedig a mozi és koncert programokat tekinthetjük át. A másik fajta tartalom pedig az a nyilvános WAP tartalom, amely az interneten keresztül érhetô el. A késôbbiek folyamán a készülékek számának emelkedésével szeretnénk bôvíteni és egy igen sokrétû menürendszert nyújtani elôfizetôinknek.
- Mennyiben vesznek részt a cég munkatársai a WAP tartalom elôállításában?
- A Pannon GSM technikai és megjelenítési szempontból felkészült arra, hogy az elôfizetôk strukturáltan, rövid, gyorsan letölthetô formában kapják meg az információkat. Dolgozunk újabb és újabb szolgáltatásokon is, hiszen például külföldön mutattak már be a WAP-ra elektronikus fizetési szolgáltatást is. De mondhatok más példát, hiszen egy vállalat ennek révén is megoldhatja mobil munkatársai számára a legfontosabb információkhoz való hozzáférést, anélkül, hogy drága hordozható számítógépeket kellene megvenni. A banki fogadókészség kialakulásával szinte bármilyen WAP alkalmazás elképzelhetô, a mozijegy megvásárlástól a repülôjegy-vásárláson át a szállásfoglalásig.
- Van-e valamilyen különlegessége a Pannon GSM WAP szolgáltatásának?
- Mindenképpen annak számít, hogy nemcsak adathívás formájában érhetô el a PannonWAP, hanem az SMS üzenetcsatornán keresztül is. Az elôfizetô maga döntheti el, akár minden egyes hívás elôtt, hogy melyik hozzáférési módot választja. A kétféle hozzáférésnek más a hozzáférési díja, viszont külföldön is lehetôvé teszi az SMS-en keresztül a WAP szolgáltatások használatát, igaz, az adathívásnál alacsonyabb sebességgel, de külföldön mindenképpen olcsóbban.
- Milyen szempontok alapján kalkulálták ki a szolgáltatás tarifáit?
- A PannonWAP használatáért nem kell havi díjat fizetni. A percdíj két elembôl tevôdik össze, az egyik az adathívás díja, a másik az információ díja. Adatalapú hozzáférésnél így a napszaktól függôen nettó 30 és 10 forint között mozog a percdíj, az SMS alapú hozzáférésnél pedig üzenetenként 25-28 forint a nettó díj, az utóbbi a Praktikum elôfizetôkre vonatkozik.
- Milyen gyorsan várják a szolgáltatás elterjedését?
- Mi abban bízunk, hogy év végére 20-25 ezer WAP készülékes elôfizetônk lesz, de ez nagymértékben függ majd a piacra lépô WAP készülékek árától és attól, hogy a növekvô elôfizetôi igényeknek megfelelôen alakul-e a készülékek piaci elérhetôsége. Felmérések szerint a WAP terjedése 2004-re meghaladja majd Magyarországon az Internet felhasználók számát, tehát nagy piacról van szó
B. J.