Modem Kor kisszótár LII.
Év végi szomszédolás
Akár már hagyománynak is nevezhetjük, hogy az év végi utolsó számban kicsit áttekintünk szomszédainkhoz, mi változott, hogyan alakult a távközlés az egyes országokban.
Ausztria:
A 8,13 millió lakosú ország távközlésére az elmúlt idôszakban a csendesebb külkapcsolatok és az intenzívebb belsô átformálódás volt a jellemzô - részint a nagypolitika történései következtében. A domináns nemzeti szolgáltató, a Telekom Austria tulajdonviszonyai nem változtak, továbbra is 25 %-ot birtokol az olasz Telecom Italy, a cég többi része állami tulajdonban van. Igaz, 2000 tavaszán történt egy bejelentés további 25 % nyilvános meghirdetésére - de ez mindeddig csak terv maradt.
A liberalizáció eredményeként megjelent versenytársak közül a United Telekom Austria (UTA) a legaktívabb szereplô. A kilenc osztrák regionális áramszolgáltató és a Swisscom tulajdonában lévô cég igen komoly alternatív hálózatot épített ki az országban és emellett Internet szolgáltatóként is jelen van a piacon. A Telekom Austria ugyan a teljes piacnak még mindig mintegy 85 %-át birtokolja, de az UTA növekedése dinamikusnak látszik. 1999-es bevételük 6,5 millió dollár (1 milliárd ATS) volt, amit 2000-re meg szeretnének duplázni. A cég már 250 ezer egyéni és 20 ezer üzleti felhasználóval rendelkezik. Az Internet elôfizetôk száma is jelentôsen megnôtt, miután 1999 júliusában ingyenes Internet elérést ajánlottak az elôfizetôiknek. 2000 szeptemberére ennek eredményeként már 130 ezer elôfizetôjük volt. Ezen kívül a Tele2, a tele.ring, és a Priority Telecom nevû kábeltévé szolgáltató vívott ki értékelhetô piaci részesedést a vezetékes piacon.
A vezeték nélküli piacon a Mobilkom 50 %-os piaci részesedést mondhat magáénak, míg a MaxMobilnak 36 %-os, a One/Connect Austria-nak pedig 14 %-os a részesedése. A tele.ring 2000 májustól lépett be a mobil piacra. Ausztriában már 5,5 millió mobil elôfizetô van, s az ellátottság 66,6 %-os.
Szlovákia:
Az 5,4 millió lakosú országban 31 %-ra nôtt a vezetékes telefonellátottság, ami azért még mindig nem túl nagy szám, nem csoda tehát, hogy fontos kérdés lett az új távközlési törvény bevezetése és a Slovak Telecom privatizálása. Az 1964-es törvényt felváltó új Távközlési Törvény végül 2000. július elsején lépett hatályba. Közben azonban megindult a privatizáció is, az 1999 végén napvilágot látott tenderre három szolgáltató - a Deutsche Telekom, a KPN és a Telekom Austria is tett ajánlatot. A Közlekedési, Postaügyi és Távközlési Minisztérium közben módosította a cég megvásárolható hányadát és ekkor a Telekom Austria, majd a KPN is visszalépett. Így az ST 50 %-a a Deutsche Telekom tulajdonába került 948 millió dollárért.
A mobil telefonok piaca tovább bôvült és a GlobTel GSM 625 ezer, az Eurotel Bratislava pedig 533 ezer elôfizetôt mondhatott magáénak 2000 júliusában. Ez 21 % feletti ellátottságot jelent, ami már közel azonos a magyar nyári ellátottsággal.
Ukrajna:
A telefonsûrûség az elmúlt négy évben szinte semmit nem változott, az 50 millió fôs országban 19,6 %-os az ellátottság. Talán ez is közrejátszott abban, hogy míg tavaly lekerült a Parlament napirendjérôl az Ukrtelecom privatizációja, most újra megindították a privatizáció elôkészítését. Addig is sajátos forrásokból igyekszik az ágazat fejlesztésre fordítható kölcsönhöz jutni: 2000 nyarán a japán kormány kötött 150 millió dolláros kölcsönszerzôdést a távközlés fejlesztésére az ukrán Távközlési Minisztériummal.
A mobil piacon gyorsabban változik a helyzet, de az ellátottság ennek ellenére csak 1 % körül mozog, összesen 500 ezer elôfizetô van Ukrajnában, pedig egy analóg és három GSM szolgáltató is mûködik az országban.
Románia:
Az elmúlt egy évben Romániában fôként az 1998 decemberében kiadott GSM 1800-as engedélyek értelmezési vitái folytak. Az ANCI (National Agency for Communications and Informatics) ugyanis 2003. január elsejéig kizárólagos mûködtetési jogokat adott a RomTelecom leányvállalatának, a Cosmoromnak. A másik két operátor, a Mobifon és a MobilRom is ígértet kapott arra, hogy 2000 augusztusa után használhatja az 1800-as sávot, de csak akkor, ha már kimerítette a 900-as sáv kapacitását. Nyáron azonban az ANCI a második 1800-as licencet mégis a privatizálás elôtt lévô rádiókommunikációs cégnek, az SNR-nek akarta kiadni. A RomTelecom erre beperelte az ANCI-t.. A vitából származó pereskedések nem segítik a távközlés fejlôdését, a telefonsûrûség még mindig csak 17 %-os az országban és a mobil ellátottság sem érte el a 10 %-ot.
Jugoszlávia:
A 10,7 milliós országban a telefonhálózat gyors növelését tûzték ki célul és ez valóban igen jó ütemben halad. Míg tavaly 21 %-os volt az ellátottság, addig ez a szám már 27 %-ra nôtt. A szerb Telekom Srbija 49 %-a ugyan már magánkézben van, azonban a Telekom Montenegro még 100 %-ig állami vállalat. Már készülnek azonban a részvények egy részének eladására.
A mobil területen óriási lemaradásokat kell behoznia a háború sújtotta régiónak, így a fejlôdés nagy, azonban ez nem látszik még a számokon. Az elôfizetôi létszám egy év alatt a 300 %-ra nôtt, de még így is csak 785 ezer mobil elôfizetô van Jugoszláviában, ami 7,4 %-os ellátottságnak felel meg.
Horvátország:
A Croatian Telecom tovább folytatja a távbeszélô hálózat fejlesztését annak érdekében, hogy az év végére kitûzött 40 %-os ellátottságot valóban be is tudja tartani. Erre a nyári 36,6 %-os ellátottsági adatok jó esélyt adnak. Közben azonban tovább folyik a domináns szolgáltató privatizálása, 2001 elsô felében további 21 %-ot terveznek a tôzsdén piacra dobni, majd 7 %-ot a volt és a jelenlegi dolgozók, további 7 %-ot a háborús veteránok fognak megkapni.
A mobil piac a tavalyi 4,2 %-os ellátottságról 12,4 %-ra növelte arányát, miközben az egy analóg mellett két GSM szolgáltató is mûködik a piacon. A Croatian Telecom 170 ezer GSM és 90 ezer analóg készüléket üzemeltet, míg a Telekom Austria 56 %-os részesedésével létrejött másik szolgáltató, a VIP-Net mintegy 300 ezer elôfizetôt lát a lelki szemei elôtt. 2003. január elsejétôl pedig a harmadik GSM szolgáltató is beléphet a piacra.
Szlovénia:
A kis lélekszámú, kétmilliós ország egy év alatt 38 %-ról 44 %-ra emelte a telefonsûrûséget, miközben az évet a Telekom Slovenije (TS) privatizációjának az elôkészítése fémjelezte. A TS 66,5 %-ban van állami tulajdonban, 12,8 %-a a részvényeknek dolgozói tulajdonban van míg a többi részen befektetési alapok osztoznak. Megkezdôdött az ISDN értékesítése is, idén augusztusban már 60 ezer elôfizetô érte el a hálózatot ISDN vonalon.
A vezetékes telefonok mellett a mobil piac is elérte a 44 %-os értéket és ezzel Szlovénia is belépett azon országok sorába, ahol a mobiltelefonok száma túlszárnyalta a vezetékest.
(bi)