Jön az interaktív televíziózás koraInformatikai tévémûsor &endash; a világhálón
Egyre többet emlegetik nyugaton az AOL és a Time Warner fúziója nyomán az interaktív televíziózást vagy a média és az Internet konvergenciáját. Itthon ettôl még messze vagyunk: az internetes oldalakat még csak most kezdik feltölteni tartalommal, és a televíziós mûsorok sem veszik túl komolyan a Világháló adta lehetôségeket. Ennek ellenére ez a folyamat lassan minket is elér. Egyre több tévémûsor fog támaszkodni az Internet nyújtotta információ-tömegre és a nézôkkel való kommunikáció is egyre interaktívabbá válik. Azon hazai mûsorok készítôivel beszélgettünk, akik egyrészt bemutatják, másrészt már ma is használják az Internet technológia nyújtotta lehetôségeket mûsoraikban.
A tartalom és a frissesség a fontos
A Prospero Produkció az MTV1-en jelentkezô Delta és a néhai TV3 adásában szerepelt Jövônézô c. mûsorok gyártójaként komoly tapasztalatokat szerzett Internetes téren is. A tévéadás megszûnte ellenére a Jövônézô web oldala továbbra is nagyon népszerû, és a Delta internetes site-ja (www.delta.jovonezo.hu) is plusz tartalmat és szolgáltatásokat nyújt a nézôk, a tudomány és technika iránt érdeklôdôk számára. A cég vezetôjét, Miskolczy Csaba producert kérdeztük az ismeretterjesztô mûsorok és a Világháló kapcsolatáról.
&endash; A Jövônézôt komoly cégek is támogatták. Hogy sikerült ezt elérni?
&endash; A Jövônézôt alapvetôen informatikai és távközlési cégek támogatták. Úgy vettük észre, hogy ezeknek a cégeknek is szükségük van az ismeretterjesztésre. A technológia olyan gyorsan fejlôdik, hogy a fogyasztók vagy azok a döntéshozók, akik megvásárolják az informatikai eszközöket, sokszor nincsenek vele tisztában, hogy mit vesznek. A Jövônézôt is ezért támogatták informatikai cégek, mert ezt az ismeretterjesztô funkciót a televíziómûsor és az internet site el tudta látni.
&endash; Milyen visszajelzéseket kaptak az átlagos és a szakmai közönségtôl?
&endash; Ha azt látják a szakemberek, hogy jól tájékozottak és gyorsak vagyuk, érdemes ránk odafigyelni, akkor elnézik nekünk, ha egy-két dolgot a kezdôk miatt alap szinten magyarázunk el. A frissesség a meghatározó, gyorsnak kell lenni. Vannak olyan kérdések, amirôl egyedül a Jövônézô site-ján lehet olvasni, sehol nem beszélnek róla, sôt, néha már tôlünk „lopják" a híreket. Ehhez a frissességhez pedig az Internet technológia szükséges, anélkül nem lehetne csinálni.
&endash; Lehet, hogy a jövô tévés produkcióiban már nem lesz szükség kamerára?
&endash; Ez volna a jövô. A közeljövôben pedig, ha sikerülne átállni a digitális televíziózásra, az megkönnyítené a hagyományos televíziós technika és az internet közötti átjárást, sokkal komplexebben lehetne kezelni azt a részt, hogy ami lemegy a televízióban, az az Interneten is lemenjen, a technológia is átjárhatóvá válna. Ami pedig a sávszélességtôl függ: hogy bizonyos tévémûsorokat csak az interneten lehessen nézni. Voltak már ilyen kezdeményezések. Alapvetôen abban látom a hibát, hogy ez nem csak technológiai kérdés, hanem tartalmi is. Attól, hogy egy cég televíziós mûsort csinál, még nem biztos, hogy fel tudja venni azt a stílust, ami az Interneten szükséges.
&endash; Hogy boldogul a JövôNézô site a TV3 nélkül?
&endash; Sikerült egy olyan internetes „szak-site"-ot kialakítanunk a tudomány és technika témakörén belül, ami még nincs Magyarországon. Úgy gondoltunk, ha ezzel mi foglalkozunk, és ebben gyorsak és jók vagyunk, akkor elôbb-utóbb az Interneten is egy önálló közönségünk lesz. A statisztikák ezt bizonyítják: a levelezôlistánkon folyamatosan jelen van 2-300 ember, akik ezekrôl a témákról beszélgetnek és emellett hírlevelünk olvasóinak száma már több, mint tízezer, ami egy igen nagy szám.
Azért csináltuk a site-ot, hogy a közönséggel állandó kapcsolatban legyünk. A tévémûsor közönsége elôbb-utóbb az interneten is megkeresett minket. Az is kiderült, hogy az internet önmagában is képes „felhajtani" azokat az embereket, akiket a téma érdekel, tehát nem az a kérdés, hogy ezt tévében, rádióban látják-e, hanem hogy ez a tartalom ôket érdekli.
„Ott kell lenni az elsô kilométerkônél"
Az RTL Klub mûsorán hetente jelentkezô Ponthu &endash; ahogy weboldalukon (www. ponthu.hu) olvashatjuk &endash; „egy olyan mûsor, amely megpróbál úgy beszélni a számítástechnikáról, a cybervilágról, az Internetrôl, hogy az érdekes, informatív és a gyakorlatban is hasznosítható legyen". Az adásokat készítô Budavision Media Production két producerével, Lakits Péterrel és Rákár Gáborral beszélgettünk.
&endash; Mióta létezik a Ponthu és kiket céloz meg a mûsor?
&endash; Lassan a 70. adásnál járunk, másfél éve megy a Ponthu heti mûsorként az RTL Klubon. Azokkal az IT-, hírközlés- és multimédia újdonságokkal ismertetjük meg a nézôket, amelyek nemcsak a szórakozást, hanem az üzleti élet különbözô szereplôit is kiszolgálják. Nagy súlyt helyezünk arra, hogy esettanulmányokon keresztül mutassuk be, hogy adott vállalkozások hogyan tudják ezt a viszonylag olcsó médiumot &endash; az Internetet &endash; a saját céljaikra felhasználni és hogyan tudnak ebbôl egy európai- vagy világszintû szolgáltatást létrehozni. Olyan programokat, akciókat is szervezünk cégek bevonásával, amelyek túlmutatnak a mûsoron és jelentôs események a magyar elektronikus médiában. Ilyen volt a tavaly megrendezett Hozamvadász internetes tôzsdeverseny, és ôsszel a Magyar Webverseny, amelyet a Népszabadság és a Cisco együttmûködésével szerveztünk.
&endash; Változtak-e az eltelt idô alatt az Internetes információforrások?
&endash; Nagyon sokat. Magyarországon is megtalálhatóak már olyan komoly internetes tartalmak, amelyeket érdemes bemutatni. Az elmúlt egy évben fejlôdött olyanná a magyar tartalomszolgáltatás, hogy megbízhatóan lehet tudósítani róla.
&endash; Van-e realitása egy kizárólag Internet alapú mûsornak?
&endash; Természetesen, de ez itthon még legalább 2-3 év. A mûsorunknak már most is jelentôs része internetes forrásból származik, weboldalak bemutatásával. Ez az arány nyilván növekedni fog, más mûsoroknál is. A digitális technológia minden ága folyamatosan összekapcsolódik. A média és a szórakoztatóipar Internettel való összefonódása sem kérdéses, mióta a Time Warner és az AOL egyesülése megtörtént, ez még az eddig hezitálókat is meggyôzte errôl a tendenciáról.
&endash; A másik oldalról nézve: elképzelhetô, hogy egy tévécsatorna csak a Neten „sugározzon"?
&endash; A közeljövôben még nem, mert bármennyire is izgalmas lenne, valahol mégis csak a pénzrôl (is) szól a média. Egy igényes mûsor elkészítése sokba kerül és egy bizonyos nézôszámot el kell érni ahhoz, hogy elegendô támogatót lehessen szerezni. Amíg a Hálón nem lehet olyan nézettséget generálni, ami vetekszik az országos csatornákéval, addig várni kell. Ez még messze van.
&endash; Mennyire játszanak szerepet a technológiai korlátok?
&endash; A baj, hogy a hirdetôk sokkal lassabban mozdulnak az internetes lehetôségek felé, mint azt a technológia lehetôvé tenné. Hamarabb válik lehetôvé egy televíziós mûsor adása az Interneten, élvezhetô minôségben, mint ahogy az financiálisan eltartható lenne. Az viszont nem elképzelhetetlen, hogy jön egy befektetô, aki kockázati tôkével lát el egy ilyen kezdeményezést, tudva, hogy az elsô pár évben nem fog pénzt hozni. Ott kell lenni az elsô kilométerkônél.
„Az igazi fejlôdés csak most kezdôdik"
A MediaComp Produkciós Iroda, a kereskedelmi TV2 adásán hetente háromszor jelentkezô Háló@Világ mûsorkészítôi a kezdetek óta mindenhol ott vannak, ahol tudományról, informatikáról vagy Internetrôl van szó. Az ô nevükhöz fûzôdik többek között Magyarország elsô internetes koncertje a KFT együttessel, de ôk alapították Európa elsô internetes televíziós mûsorát, az MTV Virtuális Kávéházát is. A MediaComp Stúdió két ügyvezetôjével, a több, mint 6 éve informatikai újságíróként együtt dolgozó Nagyistók Tiborral és Szabó Attila Henrikkel beszélgettünk.
&endash; Ti már a Kossuth Rádióban, az MTV Repetájában illetve a Mélyvíz kerekasztal-beszélgetéseiben is az Internetet népszerûsítettétek, amikor sokan még azt sem tudták, mi is az az e-mail valójában. Mi változott ezalatt a hat év alatt?
&endash; Minden és semmi. Minden: mert most már elfogadott, hogy a televízióban és az újságok hasábjain is egyre többször találkozhatunk webcímekkel, tehát az idea nálunk is gyökeret vert. Semmi: mert a döntéshozók többsége ma sem ismeri azokat a lehetôségeket, amelyeket már ma a kezébe ad a web. Olyan ez, mint amikor valaki külön veszi meg a faxot, a fénymásolót, a nyomtatót, a hifi-tornyot, no meg a PlayStation-t és csodálkozik, mikor megmutatják neki, hogy ugyanezeket a funkciókat egyetlen számítógép harmad áron és jóval kényelmesebben nyújtja, az Internetrôl nem is beszélve… Ez a fajta tájékoztatás, ennek a kultúrának a terjesztése jár még gyerekcipôben Magyarországon.
&endash; Mióta létezik a Háló@Világ és volt-e elôdje?
&endash; A mûsor maga közel egy éves, és a Kuk@cnak illetve a Kliknek az egyenes ági örököse. Ez persze csak a TV2-s elôéletünk.
&endash; Az interaktivitás mindig is vesszôparipátok volt.
&endash; Igen, az online KFT koncertnél is ez volt az elsôdleges cél. Mi akkor is hittünk és ma is komolyan hiszünk abban, hogy a televízió és az Internet elôbb-utóbb összefonódik, akár úgy is, hogy egyetlen készülékben, egy webtévében vagy egy számítógépben egyesül. Ehhez persze a feltételek csak évek múlva lesznek adottak, de úgy látjuk, hogy a TV2 felismerte az e-businessben, az Interneten és az interaktív televízióban hosszútávon rejlô lehetôségeket.
&endash; A Mélyvizet mennyire tartjátok mérföldkônek?
&endash; Az ötlet zseniális volt, a Kóthy Judit-Pécsi Vera páros hamar meglátta a Netben rejlô lehetôséget. A kérdéseket kiraktuk a Netre és az adás során élôben válaszoltak rá a mûsor vendégei. Meglepetésünkre a mûsorvezetôk is hamar megtanulták használni az új lehetôséget: itt gyakorlatilag két adás folyt párhuzamosan: az egyik a televízióban kiírt mûsor, a másik a párhuzamosan reagáló internetes hozzászólók párbeszéde. Itt született meg az interaktív TV, kár, hogy a „csecsemôt" nem sikerült felnevelni…
&endash; Miért készítettétek a Háló@Világ oldalát portál-site-ként?
&endash; Mi nem csak a mûsort szeretnénk kivinni a Netre. Természetesen nálunk is megnézhetik korábbi mûsorainkat Real Videoban, olvashatják az adások interjúit, sôt, a mûsorban szereplô összes anyagot, linket is megtalálhatják. Ez azonban csak eszköz, nem a cél. Mi olyan kezdôoldalt, kiindulási pontot szeretnénk nyújtani látogatóink, nézôink számára, amely &endash; amellett, hogy a mûsorról szolgáltat információkat &endash; egyfajta iránytûként vagy telefonkönyvként használható a hálón. Van itt minden: szótárprogram, valutaváltó, hírek, de még hacker-, erotikus- és humoroldal is. Ha valaki velünk kezd, megspórolja a céltalan kóborlás nagy részét, idôt és pénzt takarít meg. Szerintünk ez a jövô, és nem az egysémájú, öntömjénezô, statikus weboldalak.
&endash; Ez meglátszik az internetes nézettségen is?
&endash; Ezen a héten a negyvenes számot kerülgettük a top 100-on. Hogy ez mennyire hiteles, azt döntse el mindenki saját maga. Az viszont bizonyos, hogy napi háromezres látogatói táborunk jött össze néhány hónap alatt.
&endash; Mennyire kíván ez a terület különleges szakértelmet, vannak-e erre emberek Magyarországon?
&endash; Magyarországon rengeteg jó újságíró van. Sok olyan kitûnô újságíró is van, aki internettel is foglalkozik. Televíziós internetes újságírót azonban lámpással kell keresni. Szerencsére a piac jó része nálunk dolgozik…
&endash; Ha eljön az internetes médiabirodalmak kora, lesz esélyük a kisebb, tehetséges szereplôknek?
&endash; Erre legyen válasz az Internetto, az Index és az Origo sikere. Az online lapok nagy része a nullából nôtte ki magát, és még mindig csak az internetes társadalom elôszobájában vagyunk, az igazi fejlôdés csak most kezdôdik. Televíziós szinten pedig &endash; hogy ugyanennél a metaforánál maradjunk &endash; távcsôvel éppen csak hogy ellátni a házig. De azt már távolról is látni, hogy az ajtó nyitva áll…
Érsek Teodóra